Zöldülő városok

Aki fenntartható módon akar élni, annak vidékre, esetleg egy önfenntartó tanyára kell költöznie? Nem feltétlenül. Habár a városokról még mindig inkább a szmog, a szürkeség és a betondzsungel szavak jutnak eszünkbe, az utóbbi években egyfajta trendfordulás figyelhető meg, és egyre több jó példát láthatunk az élhető városi környezetre.

Budapesten kihirdették a klímavészhelyzetet, ami reményre adhat okot, de ez még nem jelenti azt, hogy valóban zöld várossá is válik fővárosunk. Ehhez számos intézkedésre lenne szükség. A tömegközlekedés fejlesztése, a dugódíj bevezetése, a zöldterületek növelése, az épületek korszerűsítése – csak néhány példa a tennivalók listájáról. Összeállításunkban olyan zöldülő városokat mutatunk be (zöldülők, tehát nem feltétlenül a legzöldebbek a világon, hiszen minden város más-más szintről indul el a fenntarthatóság rögös útján), ahol az utóbbi időben jelentős lépések történtek, és amelyek számunkra is például szolgálhatnának.

Koppenhága – A világelső

A dán főváros vezetése 2013-ban tűzte ki célul, hogy a világ első karbonsemleges városává válnak, vagyis nemcsak a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, de a megmaradó kibocsátást is ellentételezik megújuló energiaforrásokkal. Ráadásul mindezt 2025-ig akarják elérni, amihez jó úton haladnak, egy tavalyi jelentés szerint mindössze hat év alatt 42 százalékkal csökkentették a kibocsátásukat.

A lakossági hulladék jelentős részét erőműben elégetik, olyan fejlett technológiát alkalmazva, amely alig jár károsanyag-kibocsátással, mégis 62 ezer háztartást látnak el árammal ennek segítségével. A szén felhasználását egyre inkább háttérbe szorítják, és biomasszára állnak át, a régi szélparkokat felújítják, modernizálják, és újakat telepítenek. Egész városrészeket újítanak meg többfunkciós passzívépületekkel. Például a parkolóházak tetején játszóteret alakítanak ki, de van az épületben újrahasznosító állomás és szupermarket is. A régi épületeket újraszigetelik, az új épületeknél pedig kiemelt figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra. A közintézményeknek a menzáját is újragondolták, egyre kevesebb húst használnak fel az ételek elkészítésekor.

A városi forgalom nagy részét már most is a gyalogosok, a kerékpárosok és a tömegközlekedők adják, ettől függetlenül továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedés fejlesztésére, elektromos buszokat üzemelnek be, valamint fejlesztik a metróhálózatot és a biciklis infrastruktúrát. Míg a 70-es években a lakosság 10 százaléka közlekedett kerékpárral, ma már 62 százalékuk pattan nyeregbe.

Amszterdam – Zöldülő terek

Mivel Hollandia kifejezetten lapos vidék, eddig is népszerű közlekedési forma volt a biciklizés, olyannyira, hogy minden negyedik utazást kétkerekűvel bonyolítanak le a lakosok. Amszterdamban pedig az átlagnál is magasabb, 65 százalékos ez az arány. Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a hollandok olyan sokat bicikliznek, hogy az így megtakarított szén-dioxid-kibocsátás évi 54 millió fa ültetésével ér fel.

A hollandok mindig is nagy hangsúlyt fektettek a bicikliút-hálózat kiépítésére és fejlesztésére, ráadásul folyamatosan népszerűsítik is ezt a fajta közlekedési módot. Ettől függetlenül, mint manapság minden városban, Amszterdamban is komoly gondot okoztak az autók, de nemcsak a légszennyezés miatt, hanem mert rengeteg területet foglaltak el a parkolással, egyes számítások szerint a közterek 30-40 százalékát a parkolóhelyek tették ki. Az új városvezetés ígéretéhez híven elkezdte megszüntetni a parkolóhelyeket, a tervek szerint évi 1500-zal csökkentik ezek számát, 2025-ig több mint 11 ezret szüntetnek meg. Helyükön minikerteket, parkokat, játszótereket hoznak létre. Ez az intézkedés a lakóközösségeknek is jót tesz, hiszen újra használatba tudják venni az emberek az otthonukhoz közeli köztereket.

Barcelona – Radikális lépés

Katalónia fővárosában idén január 1-jével lépett életbe az új szabályozás, mellyel létrejött Európa legnagyobb kiterjedésű, 95 négyzetkilométeres, alacsony kibocsátású zónája, vagyis egy olyan körzet, ahonnan kitiltották a szennyező járműveket. A zóna majd az egész várost lefedi, sőt a környező autópályák kivételével még a városhatárokon is túlnyúlik. A 2000 előtt gyártott benzines, a 2006-nál idősebb dízeles autók, a 2003-nál régebbi motorkerékpárok nem hajthatnak be a zónába munkanapokon 7 és 20 óra között, aki ezt megszegi, 100 és 1800 euró közötti büntetésre számíthat. Az autós és motoros futárok, valamint az évi 8000 eurónál kevesebbet kereső régiautó-tulajdonosok egy év türelmi időt kaptak.

A városvezetés jutalmazza azokat, akik lemondanak a szennyező gépjárművük használatáról – például aki igazolja, hogy bontóba vitte autóját, az három évig ingyen használhatja a városi tömegközlekedést és a környékbeli regionális közlekedési eszközöket. A bérletek árát is csökkenteni kezdték, a korábbi 54 euró helyett most már 40 euróba kerül a havibérlet. Sűrítették a metró- és villamosjáratokat, és új buszokat is forgalomba helyeztek. Azt remélik, hogy az intézkedés hatására négy éven belül 20 százalékkal tudják csökkenteni a légszennyezettséget, ám ha nem sikerül ezt elérni, akkor további szigorító intézkedések jöhetnek.

Bécs – A bezzegváros

Bécs polgármestere szerint a város eddig is követendő példa volt a fenntarthatóság szempontjából, de a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a környezettudatosságra. Ehhez pedig el is fogadtak egy hét területet érintő, 50 új intézkedést magába foglaló intézkedéscsomagot.

A közeljövőben 1,2 milliárd eurót fordítanak arra, hogy megújuló energiaforrásokat építsenek ki. Hangsúlyt fektetnek majd az okosmegoldásokra, például hogy a szennyvíztisztító telep leadott hőenergiáját is hasznosítsák. Csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, a konyhai hulladékot erőműben hasznosítják, a bioerőmű kapacitását megduplázzák.

A bécsiek egyébként is vevők az alternatív közlekedési lehetőségekre, a lakosság 80 százaléka szívesen gyalogol, 20 százaléka pedig hetente többször is kerékpárral közlekedik, hogy ezzel is védje a környezetet. Ezt pedig Bécsben jutalmazzák is: azok a lakosok, akik környezetbarát közlekedési módot választanak, egy digitális alkalmazás segítségével pontokat gyűjthetnek, amelyek ingyenes belépésre válthatók a város leghíresebb múzeumaiban, színházaiban. Természetesen a tömegközlekedést itt is fejlesztik. Ha már autózás, akkor az is legyen minél környezettudatosabb, ezért új e-töltőállomásokat hoznak létre. Emellett parkosítanak, zajlanak a faültetési akciók, és egyre több az ivókút is, ez utóbbi fontos a PET-palackok elleni küzdelemben.

A bécsi környezetvédelmi osztály még a rovarokra is odafigyel, hiszen ezek az apró élőlények is fontos részei az ökoszisztémának. Igyekeznek minimalizálni a növényvédő szerek használatát, védik a rovarok élőhelyeit, méheket telepítenek.

Nem csoda, hogy Bécs már többször is elnyerte a legélhetőbb város címet.

Ljubljana – Szó szerint zöld

Ljubljana 2016-ban elnyerte az Európa zöld fővárosa címet, ami nem csoda, ugyanis itt 542 négyzetméternyi az egy főre jutó zöldterület. Csak hogy legyen összehasonlítási alapunk: Bécsben 120, Budapesten pedig 13 négyzetméter jut egy emberre átlagosan.

Emellett Ljubljana az újrahasznosításban is éllovas, nagyratörő terveik szerint a közeljövőben nullára csökkentenék a hulladék mennyiségét. Nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, az újrahasználatra és újrahasznosításra, ehhez pedig szemléletformáló kampányokat is indítottak. Míg 2007-ben 25 százalék volt a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya, 2018-ra ez a szám 61 százalékra nőtt (az EU-s átlag 42 százalék). A városban házhoz megy a szelektív hulladékgyűjtő, valamint 2500 gyűjtőpontot is létrehoztak.

Itt is kialakítottak autómentes zónát, fejlesztették a biciklis és gyalogúthálózatokat. A belvárosban biogázüzemű buszok és elektromos taxik közlekednek, amelyeket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe. A turistákat a legnépszerűbb látványosságokhoz napelemes, zéró kibocsátású kisvasút viszi.

Freiburg – Sok kicsi sokra megy

A Fekete-erdő közelében található német városban már három évtizeddel ezelőtt elindultak a klímavédelmi fejlesztések, és azóta is kis lépésekben, de töretlenül haladnak a fenntarthatóság felé. Igazi idill fogadja az ideérkezőket, a várost zöldellő dombok veszik körül, a belváros autómentes övezet, a parkolóhelyek számát drasztikusan lecsökkentették, viszont növelték a bicikliutak és villamosvonalak számát. Az autóutak 90 százalékánál 30 km/órában húzták meg a sebességkorlátot, így már nem éri meg kocsival hajtani a belvárosban, a kerékpár lett a leggyorsabb közlekedési eszköz. A házak tetejét napelemek borítják. A városházán például 2000 napelem van, így több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Nagy összegeket fektettek a megújuló energiába, életbe léptették Németország legszigorúbb épületenergetikai előírásait, felépítettek egy teljes alacsony emissziós negyedet.

A lakosok ingyenes tanácsadást kérhetnek az önkormányzat klímaszakemberétől, aki segít nekik csökkenteni otthonuk szénlábnyomát és közműhasználatát. Emellett a helyiek is részt vállalnak lakókörnyezetük rendben és tisztán tartásában. A város igazán jó példa arra, hogy a sok kicsi sokra megy.

Iliás-Nagy Katalin

Megosztom