Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Ez az egyik jelmondata annak a mozgalomnak, amelyet a Föld védelmében egy amerikai egyetemista, Denis Hayes indított 1970-ben, és amely azóta is, sőt, egyre inkább aktuális. A klímaváltozás kapcsán az elmúlt években többször is előtérbe került, hogy nemcsak a tömegtermelő gyárak tehetők felelőssé a megnövekedett környezeti terhelésért, hanem mindannyian felelősek vagyunk abban, hogy milyen döntéseket hozunk a mindennapokban. Ezért nem éri meg azzal hárítani a problémát, hogy egymagunk nem tehetünk semmit. Ha ugyanis kicsiben, apró lépésekkel elkezdünk változtatni életkörülményeinken, hozzáállásunkon, az egy idő után hatással lehet a környezetünkre is.

Pöfékelő kipufogók, eldobott műanyag palackok, fast fashion termékek – csak néhány példa olyan környezetkárosító tényezőkre, amelyek azáltal, hogy a túltermelés, túlfogyasztás, valamint légszennyezettség következtében súlyosan terhelik a bolygónkat, az ökológiai lábnyomunk növekedéséhez is hozzájárulnak. Pedig ma már számos olyan konkrét praktika ismert, amellyel napról napra, hétről hétre akár mi magunk is tehetünk azért, hogy picit levegyünk a Föld vállán cipelt teherből.

Rengeteg kézzelfogható gyakorlati példa van az ökológiai lábnyom csökkentésére. Repülő helyett válasszuk a vonatot, száműzzük az életünkből a műanyag palackokat, a nejlonzacskókat, autózás helyett inkább tömegközlekedjünk, de leginkább biciklizzünk vagy gyalogoljunk. Emellett ültethetünk fát, termeszthetünk haszonnövényt, avar- és hulladékégetés helyett komposztálhatunk is, a lényeg, hogy nézzünk körül saját környezetünkben, majd találjuk meg a módját, miként tudunk változtatni mindennapi szokásainkon úgy, hogy azzal kevésbé károsítjuk a környezetünket. Ha autót készülünk venni, gondolkozzunk el azon, hogy mi lenne, ha hibrid vagy elektromos autót választanánk, házvásárláskor vegyük figyelembe a fűtéstechnika jellegét, a ruhatárunk frissítésekor látogassunk el használtruha-üzletekbe, ételkészítéskor pedig kerüljük a grillezést. Ha tájékozódunk, akkor a rendelkezésre álló információk alapján minden ilyen tevékenységünket fel tudjuk váltani egy alacsonyabb ártalommal járó alternatívával, és ezzel máris csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Ahogyan a hibrid, illetve elektromos autók vagy a tömegközlekedés használatával csökkenthető a füst mennyisége, és ezáltal a károsanyag-kibocsátás, ugyanúgy a dohányzás során is elkerülhető az égés során felszabaduló füst belélegzése a füstmentes technológiák használatával.

A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis az égés és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok tehetők elsősorban felelőssé a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A Földön jelenleg több mint egymilliárdan, hazánkban pedig több mint kétmillióan dohányoznak, ezért ez nem csak egyéni, de társadalmi probléma is. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nemcsak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak. Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések kockázata. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívákról.

A dohányzásnak számos különböző ártalomcsökkentett módja létezik már az égés és füst nélkül működő, úgynevezett füstmentes technológiák formájában, amelyek hatása teljesen eltérő, és a hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. A füstmentes technológia kategóriájába tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Az e-cigaretta dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, illetve egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen alternatívák használatának hosszú távú hatása sem ismert, mint ahogy az elektromos vagy hibrid autók környezetre gyakorolt hatása sem.

Egy dolog biztos: a dohányzás okozta ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától. A Földet pedig úgy tudjuk a legjobban kímélni, és csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, ha környezettudatosan élünk – legyen szó közlekedésről, étkezésről, ruházkodásról vagy egy fa elültetésről – nemcsak a fenti szlogennel jelzett Föld világnapján, hanem az év minden napján. Ezek olyan apró változtatások, amelyek sokszor nem igényelnek extra anyagi ráfordítást vagy különösebb lemondást, csupán nyitottságot a tájékozódás és az alternatívák irányába. Az erőfeszítéseinket viszont nemcsak az egészségünk, de a környezetünk és a Föld is meg fogja hálálni.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft

Megosztom