Kezdjük ártalomcsökkentéssel az új évet!

Bizonyára sokunk zárta a tavalyi évet szilveszter éjszakáján valamilyen fogadalom megtételével a 2022-es évre vonatkozóan, azonban ha esetleg már most úgy éreznénk, hogy fogytán a kitartásunk, és kezdünk megrekedni az úton, akkor se keseredjünk el! Teljesíthetetlen fogadkozások helyett még most sem késő tudatosítani magunkban, hogy megpróbálhatunk fokozatosan, apró lépésekkel haladni a változás útján. Ne felejtsük el elismerni a kisebb sikereinket, becsülni a már elért eredményeinket, hiszen például egy-egy rossz szokásunktól akár így, apránként is megszabadulhatunk!

Az év eleje mindig egy kiemelt, reményekkel teli hónapja és az egyik legszebb időszaka az adott esztendőnek. Túl vagyunk az ünnepeken, feltöltődtünk szeretettel és gondoskodással a családunk, valamint a barátaink körében, végre jutott egy kis időnk pihenni is, és bár feltehetően a megszokottnál némileg szűkebb körben, de az év utolsó napján méltóképp elbúcsúztattuk a mögöttünk álló, meglehetősen nehéz időszakot is. Minden adott tehát, hogy megújult erővel és soha nem látott elszántsággal vágjunk bele 2022 új kihívásaiba, és bár az új év kezdete, különösen az első egy-két hónap általában csendes „hangolódással” telik, a legtöbbünk ilyenkorra már javában nekiállt valamilyen – például szilveszterkor meghozott – egészségügyi vagy életmódbeli vállalása teljesítésének. A leggyakoribbak közé a fizikai jóllétünk, egészségünk javítását célzó elhatározások tartoznak: egészséges táplálkozás, fogyás, több testgyakorlás, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás elhagyása, káros szokásainktól való megszabadulás. Tulajdonképpen nem is meglepő, hiszen mi lehetne fontosabb célkitűzése az idei évnek saját magunk és szeretteink számára is, mint hogy például a dohányzást, ezt a rossz szokásunkat is átgondoljuk?

Csakhogy közben nem szabadna elfelejtenünk, hogy teljesíthetetlen fogadkozások helyett érdemesebb első lépésként változtatnunk a hozzáállásunkon, és teret engednünk a pozitív átalakulásnak – nem csupán pár nap erejéig, hanem a jövőre nézve is – mert így többet tehetünk saját magunk, sőt szeretteink testi-lelki megújulásáért is.

A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak, ezért ez nemcsak egyéni, de társadalmi jelentőségű kérdéskör is, amely mindenkit érint, dohányzókat és nemdohányzókat egyaránt. A dohányzás minden formája káros az egészségre, és ma már egyértelmű, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Kevesen tudják, de a tudomány jelenlegi állása szerint nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért.

A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nemcsak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak. Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetőek meg 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ezért aki a leszokás mellett döntött, azt minden lehetséges módon támogatni kell.

Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik az egészségügyi kockázatok ismeretében sem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákkal a felnőtt dohányzók is csökkenthetik a dohányzás ártalmait. A károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggésre vonatkozóan azonban jelenleg még nem állnak rendelkezésre pontos információk. A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás.

A füstmentes technológiák közé tartozik többek között az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, illetve egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. A füstmentes alternatívák használatának hosszú távú hatásait még vizsgálják, ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk, hogy a le nem szokó felnőtt dohányosok számára is biztosítsák az ártalomcsökkentés lehetőségét, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

Egy dolog azonban biztos: a dohányzás okozta ártalmakat kizárólag úgy szüntethetjük meg, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Megosztom