A komposztálással nem csak a környezetedért tehetsz, spórolhatsz is!

Bár elsőre tudományosnak tűnhet a megnevezés, a komposztálás könnyen megtanulható, és nem csak a kertes házban élők kiváltsága! A komposztálás a szerves hulladék újrahasznosításának legtermészetesebb módja, ami nem csupán a talajminőség javításában játszik kulcsszerepet, de a kommunális hulladék mennyiségének csökkentésével a költségeinkre is igazán jó hatással lehet.

 

 

A termőtalaj olyan, mint a persely: amit kiveszünk belőle, azt előbb-utóbb vissza is kell tenni, különben kiürül. A növénytermesztés kémiai értelemben a termőtalaj anyagraktárainak folyamatos kipakolását jelenti, a komposzt visszajuttatása pedig a kivett anyagok pótlását. Gyakorlatilag minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható, amivel hozzájárulhatunk a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez, és ezzel a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez is*.

 

A komposztálás több területen is megtérülhet, de mint minden, igényel némi befektetést, aminek a költsége a módszertől és az adott helyszín sajátosságaitól függően eltérő. A kerti komposztálók egész kis büdzséből, akár házilag kialakíthatók, vagy akár pályázat útján is beszerezhetők. „A Bokashi technológián alapuló megoldások, illetve a magyar ökostartup, a mikroorganizmusokkal üzemelő Compocity esetében viszont számolni kell az eszköz használati költségeivel. A beltéri megoldásokat komplexitásuk szerint érdemes értékelni. Vannak okos, automatizált megoldások. A Compocity szolgáltatása magában foglalja a komposzt ökoetikus hasznosítását és a fogyóeszközök utánpótlását. Adatok és statisztikák készítésével egy játékos folyamatban motivál, hogy a városi komposztáló hősök egyéni és közösségi kihívásokban vehessenek részt, miközben a bolygónkat is táplálják” – magyarázza Farkas Zsuzsanna, a Compocity Kft. társalapítója. „Az utóbbi két megoldás kevesebb törődést igényel, viszont a kerti komposztálók esetében folyamatos odafigyeléssel, munkával kell kalkulálni, hogy a végeredmény valóban sikeres legyen” – teszi hozzá.

A költségeken túl az időfaktort is érdemes számításba venni, hiszen a kerti komposzt elkészülése 6–12 hónapba is telhet, míg a Compocity esetében már 2 hét alatt hasznosítható komposzt állítható elő.

„A megtérülést nagyon nehéz azonnal számszerűsíteni, viszont a virágföld és tápszerek költsége (akár a komposzttea felhasználásának köszönhetően is) szinte nullára csökkenthető, valamint ha saját veteményest gondozunk, a termés biztosan ízletesebb, jobb minőségű lesz, ha a talaj tápanyagban bővelkedett. A megtérülés esetében azonban minden komposztáló megoldásnál a valódi érték a tudás, a tapasztalás, a kapcsolódás, a kézzelfogható és mérhető hozzájárulás a környezeti ártalmak csökkentéséhez” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Szintén megtérülésként tekinthetünk a komposzt felhasználására, ha környezetvédelmi és mezőgazdasági szempontból vizsgáljuk a komposztot, hiszen a műtrágyával szemben hosszú távon gazdagítja a talajminőséget, így a legjobb, ökoetikus választás. A mesterséges anyagok kapcsán mindig kérdéses, hogy a rövid távú megtérülés mellett vajon mi kerül a talajba, mi szivárog el, esetleg szennyezi a talajvizeket, és a termőföld elhasználódására is milyen hatással van. A műtrágya egyik veszélye, hogy túladagolása esetén még a növényeket is kiégetheti.

Farkas Zsuzsanna szerint mivel a FUSIONS európai kutatási projekt 2016-os adatai azt mutatták, lakossági szinten egy 4 fős család egy hét alatt körülbelül 7 kilogrammal kevesebb élelmiszer-hulladékot helyez így a kukába, akár a hulladékkezelési költségeiket is csökkenthetik, ha a komposztálásnak köszönhetően egy kisebb kuka is elegendő az újra nem hasznosítható szemét számára.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványaiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett csaknem száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

További információ: www.dobjle100at.hu

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Megosztom