Kövesedett keservek

A szervezet képes saját anyagaiból az egészséget veszélyeztető elemeket létrehozni. A korszerű képalkotó eljárásokkal pontosabban és hatékonyan megtalálhatók a vesékben, az epében vagy éppen a húgyhólyagban kialakuló kisebb-nagyobb kövek.

 

A vesekő

Vesekövek főleg fiatal- és középkorban fordulnak elő. Egyeseknél családi öröklődés is szerepet játszhat. Oka a vizeletben megtalálható anyagok kicsapódása, kikristályosodása.
Mi okozza? A vesekövek keletkezését elősegíti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás, a genetikai hajlam, a veséket, illetve a vesevezetékeket érintő fejlődési rendellenességek, az előzetes vesebetegségek, vagy a szervezetben megjelenő gyulladások, például a Crohn-betegség. A kövek mérete 1-2 millimétertől több centiméterig is terjedhet. A vesekő hosszú ideig tünetmentes, hiszen amennyiben nem okoz elzáródást, a beteg nem érzékel fizikai fájdalmat. Ha az addig észrevétlen kő elmozdul helyéről, elzárhatja a vizelet útját, s ezáltal igen erős fájdalmat és görcsöket vált ki.
Mik a tünetek? Az úgynevezett vesegörcs hirtelen   lép  fel, erős  alhasi  fájdalommal jár, amely átsugárzik a derékba. Hidegrázás, láz, véres vizelet, hányinger egyaránt utalhat vesekő jelenlétére a szervezetben. A rohamot leggyakrabban a húgyutakban megrekedt kő okozza. Ha a kövek túl nagyok és nem jutnak le a húgyvezetéken, akkor krónikus vesemedencekő jöhet létre. Gyakran az ilyen kövek nem okoznak panaszokat, ám a vesemedence nyálkahártyájának állandó gyulladása krónikus vesemedence-gyulladáshoz vezethet, ami tartós fennállás esetén a vese maradandó károsodásához vezethet.
Hogyan diagnosztizálják? A vesekő ultrahang-, illetve röntgenvizsgálattal egyszerűen felfedezhető. Az orvos ezekkel az eljárásokkal nemcsak a kő helyét tudja megállapítani, hanem a nagyságát is, és ez alapján elrendelheti a megfelelő kezelést.
Hogyan lehet eltávolítani? A vesekövek kezelése a méretüktől függ. Kisebb kövek esetén a pihenés, kellő mennyiségű folyadék és kevés fájdalomcsillapító is elegendő lehet: a kő szerencsés esetben magától távozik. Azonban az előrehaladottabb, nagyobb méretű kövek orvosi beavatkozást igényelnek.
A testen kívüli lökéshullám-kezelés a vesekő vagy -kövek apró darabokra tördelését teszi lehetővé műtéti beavatkozás nélkül. A kezelés maximum egy órát vesz igénybe. Az orvosok speciális lökéshullámokat mérnek a vesekőre, ami a mechanikai ingerléstől apró darabokra esik. A vesében összezúzott kő apró darabkái már viszonylag könnyen távoznak a szervezetből.
A műtéti beavatkozás endoszkópos eljárással történik, így nem kell vágást ejteni a bőrön, csupán kisebb lyukakat, melyeken keresztül a követ egyszerűen kiszedik. A műtéti beavatkozás után néhány napig a kórházban kell feküdni.
Hogyan előzhető meg? A vesekő a hajlam ellenére könnyen megelőzhető egészséges életmóddal, odafigyeléssel. Fontos a bőséges folyadékbevitel, de a megelőzés a kő fajtájától is függ. A kalciumköves betegek esetében a megelőzést szolgálja az alacsony kalciumtartalmú ételek fogyasztása, az oxalátokban gazdag ételek, spenót, kakaó, dió, bors, paradicsom túlzott fogyasztásának kerülése. Húgysavkövek esetén hússzegény diéta ajánlott, és megkísérelhető a vizelet lúgosítása is gyógyszeresen. A struvit kő húgyúti fertőzésre utal, ez esetben a gyulladás kezelése az elsődleges feladat.

Az epekő

A népesség 20 százalékában alakulhat ki epekő, és általában 40 éves kor felett jellemző. Az epekövek gyakoribbak a nőkben, és bizonyos népcsoportokban, például az afrikai bennszülöttek között. Kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik az életkor, az elhízás, a tipikus nyugati étrend, és a családban előforduló epekövek.
Mi okozza? Az epét a máj termeli, az epehólyag tárolja és koncentrálja. A bélbe jutott zsírok hatására az epehólyag összehúzódik, és az epét a vékonybélbe juttatja, hogy ott segítsen a zsírt megemészteni. Az epe nagy mennyiségű, oldott állapotban lévő koleszterint tartalmaz. Ha azonban az epe túltelítődik, a koleszterin oldhatatlanná válik, és kikristályosodik, vagyis létrejön az epekő. Az epehólyagban képződő kövek ily módon koleszterinből és epesavból állnak.
Mik a tünetei? A legtöbb esetben az epekő nem okoz komolyabb gondot, sokszor éveken keresztül tünetmentes marad, főleg ha nem távozik az epehólyagból. Általában az epekövek a hólyagból az epevezetékbe kerülnek. Ha kicsik, ezeken tünetmentesen áthaladhatnak, és eljuthatnak a vékonybélbe, vagy az epevezetékekben maradhatnak anélkül, hogy tüneteket okoznának. Ha azonban elzáródást okoznak, az fájdalommal, hányingerrel, hányással jár. Az elzáródás lehetővé teszi a baktériumok elszaporodását, és hamar fertőzést idéz elő az epevezetékekben, esetenként pedig tályog jöhet létre. Ha kialakul a fertőzés, az lázzal, hidegrázással és sárgasággal járhat. A kövek a hasnyálmirigy-vezetéket is elzárhatják, így a fájdalom mellett hasnyálmirigy-gyulladást is okozhatnak.
Hogyan diagnosztizálják? Egyszerű epegörcs esetén a vérvizsgálatok eredményei általában normálisak. Akut epehólyag-gyulladásban emelkedett a fehérvérsejtek száma. Az epevezetékeket elzáró kövek esetén a májfunkciós vizsgálatok eredményei a normálistól eltérőek, és károsodott epekiürülésre jellemző értékeket mutatnak. Az ultrahangvizsgálat elengedhetetlen, a módszer 95 százalékos biztonsággal mutatja ki az epehólyag köveit.
Hogyan kezelik? Ha az epekő gondokat okoz, és az epehólyag már nem működik rendesen, akkor el kell távolítani az epehólyagot, és vele együtt a köveket is, mivel az epehólyag működését már nem lehet helyreállítani. Az eltávolítás nem veszélyes, és epe-hólyag nélkül is lehet élni, mert a máj így közvetlenül a vékonybélbe juttatja az epét. Az epe-hólyag eltávolítását általában már laparoszkópos műtéttel végzik, a hasfalon ejtett kis metszéssel, és a bejuttatott rugalmas, optikával és manipulátorral ellátott eszköz segítségével. A műtét után az epevezeték kitágul, és az epe a későbbiekben itt tárolódik.
Hogyan előzhető meg kiújulása? A kövek eltávolítása után figyelnie kell a további kőképződés megelőzésére. Bizonyos gyógyszerek szedése megakadályozza a kövek kialakulását. A betegeknek diétázniuk kell, az elhízás fontos kockázati tényező, ezért kerülni kell a súlygyarapodást. Nem szabad koleszterinben gazdag ételeket fogyasztani, így a koleszterinkövek megjelenésének esélye nagyban csökkenthető. A rendszeres étkezés, a sok kicsi adag segíti az epehólyag rendes működését. Ezek az étkezések segítenek abban, hogy az epehólyag mozgásban legyen, így segítsen a kőképződés megelőzésében. A diéta legyen rostban gazdag, például tartalmazzon főzelékféléket, hogy megkönnyítse az emésztési folyamatokat.

A húgykő

Az anyagcsere bizonyos zavarai miatt a tápanyagok emésztésének melléktermékei finom homok alakjában lerakódhatnak a húgyvezetékekben és a húgyhólyagban. Ez a homokszerű anyag rétegeket képezhet, és végül kőképződéshez vezethet.
Mi okozza? A húgykőképződés elindulása a vizeletkiválasztás problémája mellett hajlam kérdése, de fontos szerepet játszik benne a vizeletpangás is. A férfiaknál a prosztatatúltengés és a húgycsőszűkület könnyen vezethet a kövek kialakulásához. Fertőzések során jelentkező gyulladásos állapotok is elősegíthetik a vizelet
ammóniás bomlását, melyből így könnyen kicsapódhatnak a húgykőkristályok a bomlástermékek körül, illetve más, régebbi kövek körül, melyeknek így megnövelik a nagyságát.
Mik a tünetei? A kövek a hólyag nyálkahártyáját izgatva gyulladást, vérzést okozhatnak, illetve hosszabb időn keresztül a hólyagban tartózkodva a nyálkahártya daganatos elfajulását eredményezhetik. A legbiztosabb tünete a húgy-kőnek, ha a beteg erős hasi görcsök után homokot vagy követ ürít. A fájdalom mellé társulhat hányás, elsápadás, hideg verejtékezés és nagyon rossz közérzet. A vizelési inger gyakoribbá válása jó jel, mivel azt mutatja, hogy a kő elindult a kiürülés felé. Ha a kő elakad a hólyagban és beékelődik, a vizelet hirtelen elakadhat. A véres vizelet ijesztő tünet, ezért hamar orvoshoz fordul a beteg: a diagnosztizált kövek mintegy húsz százalékában a véres vizelet miatt történik a kivizsgálás. Lényeges, hogy a vér mennyiségének a baj szempontjából nincs jelentősége, egyformán komolyan kell venni a minimális, és a nagy mennyiségű vér vizelettel való távozását.
Hogyan   diagnosztizálják? A vesekőhöz hasonlóan a húgykő felismerésében is az ultrahangos és röntgenvizsgálatnak van fontos szerepe. A CT és MRI vizsgálat is pontos képet nyújt a kő paramétereiről.
Hogyan kezelik? A húgyúti kövek többsége kicsi, mákszemnyi, borsónyi, melyek nem okoznak panaszt, ezért beavatkozás sem szükséges, általában spontán távoznak. A kő-távozás gyakran hosszú időbe telik, ezért bizonyos gyógyszerekkel lehet gyorsítani a folyamatot. Ha a kő elzárja a vizelet útját és pangás alakul ki a húgyúti rendszerben, súlyos esetben katéter felvezetése lehet szükséges, hogy a követ eltávolítsák, mivel a pangó vizelet fertőzésekhez vezethet.

Kikristályosodó ízületek: a köszvény
A köszvény ismétlődő rohamokban jelentkező, fájdalmas ízületi gyulladás, melynek oka a nátrium-urát kristályok lerakódása.
■A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik.
■Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá válnak, felettük a bőr vörös, fényes, meleg tapintatú.
■A gyulladást követően az érintett területek hámlanak és viszketnek.
■A leggyakoribb előfordulási helye a nagylábujj alapízülete, de ugyancsak gyakran érinti a boka, térd, csukló és könyök ízületét is. Ennek oka, hogy az urát hidegben könnyebben kristályosodik, így többnyire a végtagok ízületei érintettek.
■A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagymértékű alkoholfogyasztás, fehérjében dús táplálkozás, valamint sérülés, műtét.
■Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét.
■A betegség speciális gyógyszere a kolchicin, mely fél-egy nap alatt csökkenti a panaszokat. Ez a gyógyszer szájon át szedhető, de szükség esetén injekciós formában is beadható.
■A köszvény megelőzésében fontos a sok, naponta legalább 3 liter folyadék fogyasztása, kerülni kell az alkoholfogyasztást, előnyös a testsúly mérséklése, és a kevesebb fehérjében gazdag étel elfogyasztása (célszerű kerülni a belsőségeket, vörös húsokat, halakat).

Megosztom