Mi az az angiográfia?

Az orvosi vizsgálatokról szóló sorozatunk e havi részében az angiográfiát, azaz érfestést mutatjuk be, fontos tudnivalókkal, praktikus tanácsokkal segítve a felkészülést, különös tekintettel a vizsgálat előtti étkezésre.
 

Az angiográfia elvégzését többfajta probléma is indokolhatja. Érszűkületek, keringési elégtelenségek, vénás rendellenességek, baleseti vérzés esetén egyaránt indokolt lehet a vizsgálat elvégzése. Daganatokat tápláló erek fellelésére is ideális módszer, valamint a nyirokérrendszer is vizsgálható általa. Az esetek nagy részében az érfestés során mód van a diagnózis felállítása mellett terápiás beavatkozásra is. Alkalmazható minden olyan esetben, ahol szükséges az érrendszer állapotának felderítése.

Hogyan zajlik?

Az érfestés az úgynevezett invazív érvizsgáló módszerek közé tartozik, avagy az érrendszerbe való behatolással jár – mondta el dr. Bánsághi Zoltán, a Péterffy Sándor utcai kórház radiológiájának osztályvezető főorvosa. A vizsgálat során az artériákba fecskendezett kontrasztanyag jó röntgenárnyékot ad, az egyébként röntgen által nem kimutatható erek állapotáról. Mivel a véráramlás az erekből a kontrasztanyagot gyorsan elsodorja, ezért azt közvetlenül a vizsgálandó érbe kell eljuttatni. Ez katéter bevezetésével lehetséges. A katétert általában a comb verőerébe vezetik be, majd innen tolják a vizsgálandó érterülethez. Olykor máshol hatolnak be az érrendszerbe, területspecifikusan. Ha az egész test érrendszerét kell feltérképezni, általában az aortába bejutva az összes eret megfestik. Az érszakasz kezdeténél az orvos megállítja a katétert, és befecskendezi a kontrasztanyagot. Ezután a kirajzolódó röntgenképet tekinti meg, melyen fekete vonalak ábrázolják az erek állapotát. A leletben leírják a vizsgált érterület lefutását, helyzetét, a látható szűkületek vagy elzáródások helyét megadják a szűkületek mértékét. A leletező orvos megállapítja, hogy a szűkült vagy elzáródott ér ellátási területének keringése más erek felől biztosított-e.

Mik az előkészületek?

A betegnek sokat kell innia a beavatkozás előtt, mivel ez segíti az érbe való behatolást, és az erek jobban kitelnek és kirajzolódnak, valamint a kontrasztanyag kevésbé vált ki allergiás reakciókat. 5-6 órával az angiográfia előtt kerülni kell az ételfogyasztást, mert a kontrasztanyag arra érzékenyeknél hányingert, hányást idézhet elő. A cukorbetegséget kezelő gyógyszerek szedésével fel kell hagyni 3 nappal a diagnosztika előtt, mert egyes hatóanyagok a kontrasztanyaggal kapcsolatba lépve vesekárosodást idézhetnek elő. A többi gyógyszer nyugodtan szedhető az eljárás ideje alatt. Bizonyos laborvizsgálatok elvégzése szükséges lehet az eljárás elvégzése előtt, például a vérképvizsgálat. A gyógyszerallergiát, kontrasztanyag- vagy jódérzékenységet, vagy véralvadás-csökkentő gyógyszerek szedését a vizsgálat előtt feltétlenül jelezni kell a kezelő-orvosnak. Más gyógyszerek használata nem befolyásolja a lelet minőségét.

Milyen veszélyei lehetnek?

A kontrasztanyag-allergia nagyon ritka esetben súlyos, akár életveszélyes szövődményekhez is vezethet. A katéter vezetése közben az érfal megsérülhet, megrepedhet, emiatt vérzés fordulhat elő, és azonnali műtét válhat szükségessé. Ezek azonban csak nagyon ritkán, több százezer esetben egyszer fordulnak elő.

Fájdalmas-e a vizsgálat?

A vizsgálat nem fájdalmas, csak kellemetlen. Mindig érzéstelenítőt kap a páciens, mert a katéter tűje az átlagosnál nagyobb méretű. Azoknak az ereknek a környékén, ahol a kontrasztanyag áthalad, forróságot érezhet a beteg. A vizsgálatot kísérheti émelygés, hányinger, fémes szájíz. Az érfestés végeztével a katétert kihúzzák, a szúrás helyére erős nyomókötést tesznek, amit általában 24 órán át ott is tartanak. Néhány órán át fekve kell maradni.

Mikor célszerű alkalmazni?

Az érfestést többnyire akkor alkalmazzák, ha egy művi beavatkozás szükségessége való színűsíthető. Az érfestések 60-70 százaléka műtéttel együtt jár. Ilyen műtét például a sztentbeültetés egy-egy beszűkült ér kitágítására, a ballonos értágítás, a vérrögoldás speciális oldóanyagok által. Daganatot tápláló ereket is el lehet zárni az érfestéssel egy időben, egy beavatkozás által. Ennek során drótgyűrűk segítségével eltömítik a daganatokhoz vezető eret, így az elhal, és a rákos burjánzás is felszívódik.    

A páciens tapasztalata
– Nem féltem az eljárástól, bíztam az orvosok szaktudásában, és a vizsgálatra utaló orvosom is kellően tájékoztatott – mondta el a 40 éves nőbeteg. – Egy vérrögöt kellett eltávolítani az érrendszeremből, mélyvénás trombózisom volt. Nem éreztem semmi fájdalmat, a helyi érzéstelenítés miatt. Remélem azért, több beavatkozásra nem lesz szükség…

Megosztom