Visszeres változatok

A lilás erek sokasága a lábon, avagy a visszér nem csak esztétikai probléma. Az elhanyagolt erek trombózist, gyulladást okozhatnak, épp ezért érdemes idejében orvoshoz fordulni, hogy megelőzhessük a nagyobb bajt.

A visszér kialakulásának megértéséhez szükséges ismerni a vénák működését. A vénákban apró billentyűk találhatók, melyek a vénafalhoz simulnak, és nem gátolják a véráramlást, ugyanakkor megakadályozzák, hogy a használt vér a gravitáció miatt visszafele folyjon. Ez a mozgás a vért a szív irányába segíti, és megakadályozza, hogy a végtagokban összegyűljön. Ha genetikailag a véredények kötőszöveti elemei lazábbak, vagy a vénák körüli izmok nem működnek megfelelően, kialakul a visszér, és a vér megfelelő áramlása akadályokba ütközik. Ezek a tényezők a vénák falának kitágulását eredményezik. A visszerek már serdülőkorban is kialakulhatnak, de jellegzetesen időskorban jelennek meg, főleg nőkön. Sajnos a legtöbb ember mozgásszegény életmóddal, egészségtelen táplálkozással, ülőmunkával, állómunkával nagyban hozzájárul, hogy a visszér kialakulhasson.
A visszér első fázisában csak a felszíni vénák érintettek, a bőr alatt lilás, kékes-piros vonalak jelennek meg, majd hosszabb idő elteltével a mélyebben fekvő vénák is károsodnak, ami már komolyabb problémákat is okozhat. Megnöveli a trombózis, és az embólia esélyét, a visszér rontja a véráramlást, ezáltal a tápanyagellátást, és mindez akár lábszárfekélyhez is vezethet. Sok jel figyelmeztet a problémás erekre, melyeket nem szabad félvállról venni. A kicsi, lilás erek, viszkető bőr a lábon, barnás pigmentfoltok kialakulása a végtagokon, duzzadt lábak mind-mind visszérbetegségre utalhatnak.   

Megelőzés

Néhány egyszerű, könnyen betartható módszer létezik a visszér megelőzésére. Igaz, hogy a genetika nem mindenkihez kegyes, de a vénák körüli izmok edzése hatékony megelőzés. Kerülni kell a hosszú ideig tartó állómunkát, ha mégis muszáj álldogálni, váltogatni kell a terhelést a lábakon. A séta, mozgatás szintén jót tesz a keringésnek.
Ülőmunka közben érdemes felpolcolni a lábat, mert így kevesebb terhelés éri a végtagot, és vízszintes helyzetben könnyebben áramlik a vér. Léteznek visszér megelőzésére kifejlesztett, rugalmas, úgynevezett kompressziós harisnyák, ezek viselése segíti az erek működését.
A visszér kialakulásában nagy szerepet játszik a túlsúly is, hiszen a plusz kilók újabb terheket rónak a megviselt lábakra. El kell érni az ideális testsúlyt! Jótékony hatású a fehérje- és vitamindús táplálkozás, a rendszeres sport.
A hideg-meleg fürdő vagy zuhanyzás, a szaunázás edzi az ereket, és a szívet, ezáltal közvetve jó hatással van a vénákra is. Terhesség idején is óvakodni kell a túlzott súlygyarapodástól. Ha már kialakult a visszér, kerülendő a túl sok napozás, a borotválkozás, mert mechanikai sérüléseket okozhat, bizonyos hormonkészítmények szedése, melyek a vér összetételére hatással vannak. Kerülendők a durva sportok, melyek megterhelik a lábat. Ajánlott a már említett megelőzési módszerek alkalmazása kialakult visszér esetén is. Léteznek gyógynövény alapú krémek, melyek sikerrel veszik fel a harcot a lilás erek ellen, ilyen például a vadgesztenye gél.  

Vizsgálatok

Bár a visszér szabad szemmel is jól látható, a kezelés megtervezéséhez mégis szükséges pontos diagnosztika felállítása, hogy az orvosok megállapítsák a vénaelváltozás súlyosságát.
Doppler-vizsgálat gyakori vizsgáló eljárás az ultrahangos Doppler-vizsgálat, mely során egy ceruzához hasonlatos eszköz segítségével, az úgynevezett Doppler-szondával felmérik az egyes erek véráramlását. A szonda ultrahangot sugároz, mely az áramló vörösvértestekről visszasugárzódik. Egy számítógép a visszaverődésből megállapítja, mennyi vér kering a vénákban, milyen gyorsasággal stb.
Éfestés gyakori eljárás az érfestés, avagy angiográfia is. Ez egy speciális röntgenvizsgálat, melynek során kontrasztanyagot fecskendeznek a problémás erekbe. A kontrasztanyagok képesek visszaverni a röntgensugarakat, és az így alkotott röntgenkép az orvosok számára könnyen tanulmányozható.
Fényreflexiós reográfia ez a módszer a láb vérellátását méri fel. Egy gyufásdobozszerű, bőrre ragasztható műszer átvilágítja a problémás érszakaszt, és a visszavert fény színéből lehet következtetni a véráramlás minőségére.

Kezelések

Ha a megelőzés vagy otthoni kezelés nem hatásos, számos jól bevált orvosi módszer létezik a visszér kezelésére.
Kompressziós harisnya Enyhe esetekben elegendő lehet a rugalmas harisnya rendszeres használata, mely az egész lábszárat összenyomja. Az értágulatok a mechanikai nyomás hatására összemennek, így a billentyűk ismét megfelelő működésbe lépnek. A kompressziós harisnya a szövetekben összegyűlt vízre is nyomást gyakorol, így megszüntethetőek a rossz vérellátás miatt kialakult ödémák. A harisnyát egész nap viselni kell, és a megfelelő darabot az orvos írja fel.
Vénagyógyszerek Bizonyos gyógyszerek, kenőcsök az ödéma megszüntetésére léteznek. Átjárhatatlanná teszik a vénák falát a víz számára, s ezáltal közvetve segítik a véráramlást. Ezek a készítmények vény nélkül is kaphatók. Erősebb ödéma esetén vízhajtó is szedhető.
Szkleroterápia Az injekciós terápia kisebb visszerek kezelésére alkalmazható. A kezelés elzárja a vénákat, így a továbbiakban nem áramlik keresztül rajtuk a vér, így a beteg véna elhal, szerepét pedig átveszik az egészségesek.
Az injekciós kezelés kevés veszélyt hordoz magában, mellékhatásai enyhe elszíneződések a lábon, az alvadó vér miatt. Nagyon ritka szövődménye a lábszárfekély, ami azonban nagyobb eséllyel alakul ki, ha a súlyos visszeret egyáltalán nem kezelik. Gennyesedés is kialakulhat a beszúrás helyén, ez azonban a természetes gyógyulási folyamat része, vagy enyhe allergia a vénaölő anyagra.
Az injekcióterápiához hasonló eljárás a véna művi lekötése, mellyel a véna keringését meg lehet szüntetni. Ezek közé tartozik a különleges lekötés alkalmazása, ami az injektált véna átmérőjének összenyomásával csökkenti a vérrög méretét. A kisebb rögök nagyobb valószínűséggel hegesednek el, a célnak megfelelően. A módszer további előnye, hogy a megfelelő nyomás gyakorlatilag megszünteti a felszínes visszérgyulladással többnyire együtt járó fájdalmat.
Vénaeltávolítás A vénát teljes egészében el lehet távolítani. A vénás ér két végén történt bemetszés után az érsebész a hibás eret, érszakaszt egyszerűen kihúzza.  Számos műtéti módszer ismert, melyeknek célszerűségük mellett hátrányuk, hogy a végtagon heg visszahagyásával gyógyulnak.
Egy másik eljárás a kitépés. A sebész két bemetszést ejt, egyet az ágyéknál, egyet pedig a bokánál, és mindkét végén megnyitja a vénát. Az ér teljes hosszán átvezetnek egy hajlékony drótot, amit aztán kihúznak, így eltávolítva a vénát. Az egyéb visszerek eltávolítására a sebész máshol ejt bemetszéseket. Mivel a felszínes vénák szerepe a vér szívbe való visszajuttatásában kevésbé jelentős, eltávolításuk normális működésű mély vénák esetén nem károsítja a keringést.
Lézerterápia Néhány sebész kísérletképpen kezdte alkalmazni a lézeres terápiát a visszértágulatok kezelésében. Ekkor nagy intenzitású, erősen fókuszált, folyamatos fénysugarat alkalmaznak a szövetek elpusztítására vagy átvágására. Még nem állapították meg, hogy az eljárás mennyire hasznos. Az apró pókvénák kezelésére intenzív, pulzáló fényterápiát azonban már alkalmaznak. Ez hasonló a lézeres terápiához, azzal a különbséggel, hogy a fényt lökések formájában alkalmazzák. Hazánkban elérhető kezelések közül a Nd:YAG lézer, és a KTP lézer alkalmas a 3 mm-nél nem vastagabb visszerek, seprűvénák műtét nélküli elzárására.

Szövődmények

A kezeletlen visszér megbosszulja magát, a vér pangása, az ödémák, a nem megfelelő keringés veszélyes és fájdalmas betegségekhez is vezethet.
Felszínes visszérgyulladás A felszíni vénákban kialakult gyulladást, és vérrögképződést jelenti. A betegség leggyakrabban a láb felszínes vénáit érinti, de az ágyék vénáinál is jelentkezhet. Gyakran visszértágulásos betegeknél fordul elő; a legtöbb betegben azonban, akiknek csak felszíni visszerei vannak, egyáltalán nem alakul ki.
A felszíni visszér még az enyhe sérüléstől is begyulladhat. A mélyvénás trombózistól eltérően, ami nagyon csekély gyulladással jár, a felszínes visszérgyulladás heveny gyulladásos reakció, aminek következtében a vérrög szorosan a véna falához rögzül, és leszakadásának esélye kisebb, mivel a mélyvénáktól eltérően a felszínes vénákat nem veszi körül izomzat, ami összenyomhatná, és elmozdíthatná a vérrögöt, így a felszínes visszérgyulladás ritkán okoz embóliát. Az egészséges vénákban újra, meg újra kialakuló visszérgyulladás a háttérben meghúzódó súlyos betegségre, például belső szerv rákos elváltozására utalhat. A felszínes visszérgyulladás leggyakrabban magától gyógyul.
Lábszárfekély Ha a vér a visszerekben pang, víztartalma elkezd kiszivárogni az ér falán a sejtek közé és a sejtekbe, ami a láb megdagadásához vezet. Az ödémás lábban sejtek milliói kezdenek megduzzadni, a felhalmozódó anyagcseretermékek megmérgezik a szöveteket. A folyamat átterjedhet a bőrre, és elszíneződést okozhat. A sejtek elpusztulnak oxigénhiány, és mérgezés miatt, így kialakul a lábszárfekély.
Trombózis és embólia A visszérben pangó vér rögöt képezhet, ez az úgynevezett trombus. A trombus növekszik, és előfordul, hogy egy kisebb-nagyobb darabka leszakad belőle. Ezt a leszakadt vérrögöt (embolust) azután a véráram továbbsodorja egészen addig, amíg átfér az ereken. Amikor egy nála kisebb érszakaszhoz érkezik, megakad, és elzárja a vér útját. Ez az elzáródás az embólia. Ha a leszakadt vérrög a szíven át a tüdőbe sodródik, akkor beszélhetünk tüdőembóliáról. Tehát az embólia előzménye mindig a trombózis, azaz vérrögképződés. Trombózis leggyakrabban az alsó végtag mélyvénáiban alakul ki. A felületes vénákban, visszerekben gyulladáshoz társulva keletkezhet ugyan trombus, de ez szinte soha nem vezet embóliához.

Visszértorna
Íme néhány vérpezsdítő, egyszerű gyakorlat visszér ellen, amely bárhol elvégezhető!
1. Feküdjünk a hátunkra, és polcoljuk fel a lábunkat. Lábujjainkkal szorítsunk össze egy képzeletbeli ceruzát, majd engedjük el. Ismételjük tízszer, minél erőteljesebben!
2. Hanyatt fekve, lábainkkal szorítsunk össze egy párnát, emeljük fel, majd engedjük el.
3. Hanyatt fekve húzzuk fel testünkkel merőleges helyzetbe lábainkat, majd végezzünk lábkörzést, mindkét lábunkkal egyszerre, különböző irányba.
4. Háton fekve hajlítsuk be egyik lábunkat, majd bokánktól az ágyék felé haladva masszírozó mozdulatokkal préseljük át a vért a lábon, így segítve saját véráramlásunkat.

 

Megosztom