Gyerek a mérlegen

Sokan a
gyorséttermeket hibáztatják, mások a szülőket, esetleg a tornatanárokat, de
bárhogy van is, a helyzet az, hogy egyre több Magyarországon a túlsúlyos
gyerek. A környezetükben élők rendszerint tanácstalanok, pedig a szakemberek
szerint már korai életkorban érdemes megtenni a szükséges lépéseket.


Lehet egy
kisgyerek – valamelyik nagyszülőre, dédszülőre hasonlítva – testesebb, mint
amilyenek a szülei, de ha súlya nincs kóros tartományban, nem kell és nem is
szabad orvoshoz fordulni. Sok későbbi baj forrása, ha egy gyermek azt érzi,
hogy ő nem olyan, amilyennek látni szeretnék, nem fogadják el olyannak,
amilyen. Ezzel szemben valódi túlsúly esetén már korai életkorban érdemes
megtenni a szükséges lépéseket, mert amíg egy növésben lévő gyermeknél már a
testsúly megtartása rendezheti a súlyproblémát, a serdülőkor megkezdődése után
gyakran jelentős súlyfeleslegtől kell megszabadulni.

Gén és
gusztus

A
gyermekkori súlyproblémák hátterében az esetek döntő többségében az áll, hogy a
gyerek többet eszik, és kevesebbet mozog, mint amire szüksége van.
Természetesen örökletes tényezők befolyásolják az anyagcsere sebességét, és a
táplálék hasznosulását, de amikor kövér szülőknek kövér gyerekük van, az
öröklött tényezők mellett bizony a család életmódjára, étkezési szokásaira,
szabadidős tevékenységére is érdemes odafigyelni. Nagyon ritkán (az esetek
kevesebb, mint 1%-ában) idegrendszeri elváltozások, a mellékvesekéreg és a
pajzsmirigy működési rendellenességei állhatnak a túlsúly mögött, ezen állapotokhoz
azonban olyan kísérő tünetek társulnak, amelyek megkönnyítik a helyes diagnózis
felállítását. A súlyprobléma észlelésekor először érdemes otthon a szülők és a
gyermeket ellátók összefogásával elkezdeni a diétát. Minden ma divatos
„fogyókúra” megpróbálható, de bármilyen fogyasztó szer használata szigorúan
tilos. Ez utóbbiaknak később súlyos mellékhatásaik lehetnek.

Kövér a
gyerek vagy csak nem divatos?

A túlsúly
megállapítására sokféle, többé-kevésbé bonyolult módszer van. Az egyik
legegyszerűbb és igen jól használható a testtömegindex (BMI), ami a testtömeg
osztva a testmagasság méterben mért négyzetével. (egy 25 kg-os 130 cm magas gyermek BMI-je:
25:(1,3X/1,3)=14,79 kg/m2). Azon gyerekek, akik értékei a 75-öt meghaladják,
fokozott odafigyelést érdemelnek, a 90-es felettiek túlsúlyosnak, a 97-es
felettiek kövérnek tekintendők.

Az otthoni
étrend

Folyadékpótlásra
kizárólag vizet fogyasszon a gyermek! A rostos gyümölcslevek nem
kalóriaszegények, még a hozzáadott cukrot nem tartalmazók is igen magas
kalóriatartalmúak, víz helyett ezek sem ajánlottak. Reggeli folyadékként inkább
a sovány tej hasznos, az instant kakaók nem. A gabonapelyhek közül a csokis,
fahéjas stb. változatokkifejezetten kalóriadúsak.
Helyettük inkább natúr pelyhek javasoltak joghurttal, gyümölccsel.

Az iskolai
tízórait inkább otthon csomagoljuk, ne a büfében vagy útközben vásárolja meg a
gyerek. Az iskolai ebéd sok család számára nem elkerülhető, de fontos, hogy
utána hazaérve ne legyen már kora délután második komplett ebéd („mert a
suliban ehetetlen a kaja”). Ebben az esetben inkább délre is pakoljunk egy
szendvicset, és délután 5-6 óra között egyen meleget a gyerek.

Fogyókúrázó
gyerek elé uzsonnára gyümölcsöt (a banán és a szőlő kerülendő), zöldséget,
joghurtot tegyenek! Vacsora 6 óra körül ajánlott, egy zsemlényi vagy szelet
kenyérnyi szendvics. A kenyér és a zsemle kalóriatartalma egyforma, így
mindegy, melyiket eszi a gyerek. A főtt ételeknél kerülendő a krumpli, a rizs és a
tészta! A rántás vagy a habarás, ha nem kihagyható, kevés lisztből készüljön! A
húsok közül ilyenkor a fehér húsok a legjobbak párolva vagy grillezve.
Energiatartalom szempontjából a zsírban vagy olajban sütés között nincs
különbség (az utóbbi más szempontokból egészségesebb), a panírozott húsokat
kerüljék!

Mozogni
muszáj!

Az
életmód-változtatás másik kihagyhatatlan eleme a rendszeres testmozgás. Jó
naponta, de legalább hetente ötször, minimum fél óra mozgást beiktatni. Ha más
lehetőség nincs, a ház vagy háztömb körüli ütemes séta, lépcsőházi lépcsőzés is
segít. Hasznosak lehetnek a különböző csapatsportok, tornák is. Ha lehetőség
van rá, egy egyszerű szobakerékpár jó szolgálatot tesz: mondjuk minden nap egy
tévésorozatot csak tekerve lehet nézni. Testsúlyt mérni hetente-kéthetente
ajánlott (a viták elkerülésére azonos ruházatban, azonos napszakban). A
legkisebb eredménynek is örüljenek: kezdetben a testsúly tartása is ennek
számít! Nagyon fontos, hogy dicsérjék meg, esetleg jutalmazzák a gyereket!

Orvos kell,
ha…

Ha az
otthoni fogyókúra nem eredményes, ha nagyfokú túlsúlyról van szó, ha
gyermeküknek a túlsúly mellett egyéb egészségügyi problémái is vannak
feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Tízéves kor felett sajnos számolni kell
a túlsúly következményeivel is, ezek a magas vérnyomás, illetve a
cukorbetegség. Lányok esetében a serdülőkorban felszedett túlsúly a nemi
hormonháztartást férfias irányba tolja el, aminek következtében menstruációs
zavarok alakulhatnak ki, fokozott szőrnövekedés, csúnya pattanások jelenhetnek
meg. Ezek a tünetek a petefészkek cisztás elfajulásának első jelei. Ez a
betegség felnőttkorban meddőséghez vezethet, így a korai tünetek felismerése
nagyon fontos. A szakemberek (orvosok, dietetikusok, gyógytornászok) a
vizsgálatok elvégzése mellett segíthetnek a diéta beállításával, az ideális
mozgásformák megtalálásával is. Ilyen esetben érdemes elfogadni az általában
felajánlott néhány napos kórházi kivizsgálást. A kórházban töltött idő alatt el
lehet kezdeni egy megfelelő energiatartalmú diétát, a kezdeti súlycsökkenés
pedig egyrészt bizonyíték arra, hogy a beteg tud fogyni, másrészt biztatás az
otthoni folytatásra. A kórházi 1-1 óra gyógytorna is segítséget, ötleteket
adhat.

Kórházi
vizsgálatok

Saját
gyakorlatunkban a kivizsgálás során vérzsír-meghatározás, a cukorháztartás
felmérése és 24 órás vérnyomásmérés történik. A tüneteknek megfelelően
kiegészítő vizsgálatokat végzünk, és ha szövődmények korai jeleit észleljük,
azok kezelését is megkezdjük. Eredményes testsúlycsökkentés mellett a
vérnyomásértékek és a vércukorháztartás rendeződik, de ha a diéta nem vezet
eredményre, akkor ezek a betegségek egész életen át gyógyszeres
kezelést igényelnek, és további súlyos elváltozások megjelenésével is számolni
kell (szív-, ér-, szem-, vesebetegségek).

A
gyermekkori súlyproblémák megoldása nagyon nehéz feladat. Akár kicsi, akár
nagyobb gyerekről van szó, mind tiltakoznak az életmód-változtatások ellen. Sok
szülő mondja: az igazi fogyókúrához a gyermeknek fejben meg kell érnie, fel
kell ismernie a diéta szükségességét. A gyerekek egy része csak 14-15 éves
korában döbben erre rá, és akkor már túl késő lehet. Az a fiatal felnőtt, aki
huszonéves korától szenved a kövérség okozta krónikus betegségekben, a körülötte
élő felnőtteket fogja okolni: „Ti voltatok a felnőttek, ti hagytátok.” Az a
fiatal viszont, aki le tudja küzdeni súlyproblémáit, megtanulja a számára
megfelelő életmód alapjait, egészségesen lép a felnőttkorba, és egyszer majd
hálás lesz a korábbi „kínzásokért”.

Megosztom