Az elhízás veszélyei: a metabolikus szindróma

Miután a
metabolizmus magyarul anyagcserét jelent, a szindróma kifejezés pedig többfajta
kóros elváltozás együttesét, a metabolikus szindróma nem más, mint többfajta
anyagcsere-elváltozás együttese.

A
metabolikus szindróma jelentősége abban rejlik, hogy világszerte rohamosan
terjedő, nem fertőző, ún. „civilizációs járványról” van szó. A fejlett országok
lakosságának több mint 25, a
fejlődő országok népességének még ennél is nagyobb arányú százalékát érintheti
a jövőben. Korábban Európában főként a 40 év feletti korosztály betegsége volt,
de az Egyesült
Államokban és a fejlődő országokban már a tizenévesek között is felbukkan.
Alkotóelemei felölelik a szív- és egyéb érrendszeri betegségek legfőbb
kockázati tényezőit, azaz a szindróma fennállása esetén a szívizominfarktus
vagy a szélütés, illetve az alsó végtagok verőeres szűkülete felléptének esélye
3-10-szeresére nő.

Fontos a
hajlam

Legelőször
is le kell szögezni, hogy a veleszületett hajlam meghatározó jelentőségű. A
metabolikus szindróma minden egyes összetevője genetikailag determinált. Tehát
genetikailag meghatározott az, hogy ki hajlamos hízásra, kinél mozdulhatnak el
az egyes vérzsírösszetevők kóros irányba, kinél fejlődhet ki magas vérnyomás,
kinél léphet fel diabétesz, illetve mindez együtt, különböző dominanciákkal. Az
ilyen típusú hajlammal az európai népesség 25-40%-a rendelkezik, de számos
populáció ismert, ahol a mindezekre hajlamosító genetikai állomány akár 90%-ban
fellelhető.

A hasi
típusú elhízás

A hasra
lokalizálódó, főleg a hasüregen belül, a zsigerek között felszaporodó zsírszövet
már akkor is kórokozó mennyiségűnek nevezhető, amikor kívülről nem, csupán CT-
vizsgálattal mutatható ki. Mai tudásunk szerint már normális testtömegindex
mellett is megnövekedhet a hason belüli zsírszövet mennyisége, ezért a korábbi
derék-csípő hányados számolása helyett áttértek a pusztán derékbőség mérésére.
Az elhízás előretörésében világszerte meghatározó szerepet játszik a
meg¬változott táplálkozás és a csökkent fizikai aktivitás. A nyugati típusú,
pontosabban amerikai étkezési mód térnyerése, elsősorban a gyorsétterem-hálózatok
által kínált zsírdús ételek (hamburger, hot dog, pizza stb.) és cukros üdítőitalok,
kólaféleségek terjedése ebben kulcsszerepet tölt be. Egy új keletű felmérés
(Zajkás és munkatársai) szerint a magyar lakosság átlagos energiafogyasztása is
meghaladja a kívántat: a férfiaknál 2800, a nőknél 2200 kcal. A tápanyagok közül a
kívántnál magasabb a zsírfogyasztás, ezen belül még mindig dominál az állati
zsiradék aránya. Az elég riasztó hazai adatok mellett maradva: a férfiak
42%-ának, a nők 31%-ának 25-30 közötti, a férfiak 17%-ának, a nők 18%-ának 30
feletti a testtömegindexe.

Ami a
csökkent fizikai aktivitást illeti, ez több szempontból is káros. Először is,
mivel elődeinknél sokkal kevesebbet mozgunk, sokkal kevesebb energiát igényelnénk.
Viszont mivel az élelmiszerek széles választéka rendkívül nagy csábítást
jelent, egyre kevesebben képesek a csökkent fizikai aktivitásnak megfelelő
mértékben csökkenteni táplálékfelvételüket. Mindehhez csupán néhány friss adat:
2003-ban Magyarországon a férfiak 15%-a űzött valamilyen sporttevékenységet
naponta legalább 90 percen keresztül. A nők 10%-a sportolt naponta legalább 75
percet. Az átlag lakos naponta legalább 2 órát ült a tévé előtt, sétára,
sportra viszont alig több mint napi 10 perc jutott.

Kóros
vérzsírértékek

Az
emelkedett trigliceridszintek elsősor-ban örökletes tényezők nyomán jönnek létre,
de kialakulásukban nem elhanyagolható a magas (főként állati eredetű)
zsiradéktartalmú étrend szerepe sem. Míg a koleszterinszintet elsősorban a
magas koleszterintartalmú élelmi¬szerek (sertészsír, baromfizsír, zsíros
hú¬sok, felvágottak, tojás, vaj, zsíros tejtermékek) fogyasztása emeli, addig a
trigliceridszintek az olajfélék és a margarinok fogyasztása nyomán is
emelkednek. Ha ehhez még hozzáadjuk a zsírok magas energiaértékét és így
hizlaló hatását, világossá válik, hogy az anyagcsere¬zavarok kiküszöböléséhez,
illetve mérsékléséhez nem elegendő – legtöbbször nem is helyes – a pusztán
szénhidrátokban szegény étkezést erőltetni.

Magas
vérnyomás

A főként a
hasi zsírszövet fokozott működése által kiváltott inzulinrezisztencia
áttételesen a vérnyomás emelkedéséhez, azaz hipertóniához vezet. Erős a gyanú,
hogy minden magasvérnyomás-betegségben szenvedő egyénnél fennáll az inzulinrezisztencia
valamilyen foka. A testsúly- és a vérzsírértékekhez hasonlóan az utóbbi fél
évtizedben jelentősen szigorodtak a hipertónia diagnózisának feltételei, azaz
csökkentek a normálisnak tekinthető vérnyomásértékek.

A vérnyomás
optimálisnak tekinthető értékei: általában 135/85 Hgmm alatt, idősek izolált
szisztolés vérnyomás-emelkedésekor 140/80 Hgmm alatt, vesekárosodás esetén 125/80
Hgmm alatt.

Másképp
élni…

Mint az
eddigiekből kiderült, a metabolikus szindróma addig nem fejlődik ki, amíg egy
bizonyos etnikumhoz tartozás által meghatározott genetikai adottságokkal
rendelkező egyén az évezredeken át megszokott körülmények között él, értve ez
alatt a táplálkozási szokásokat és a fizikai aktivitást. Mihelyt azonban az
életkörülmények megváltoznak, vagyis nő a jólét, a korábban előnyös szerepet
játszott genetikai adottságok létrehozhatják a civilizációs betegségek sorát –
köztük a metabolikus szindrómát. Ebből pedig már következik, hogy megelőzésének
lehetőségei adottak. Ezeken belül legfontosabb a táplálkozási szokások és az
életvitel módosítása, utóbbi alatt elsősorban a dohányzás elhagyását, és a
fizikai aktivitás növelését értve. Ennek hatásosságához képest csak
másodlagosnak tekinthetők a korszerű orvostudomány által nyújtott gyógyszeres
lehetőségek.

A
metabolikus szindróma többféle tünet együttesét jelenti. Metabolikus
szindrómával rendelkezik az az
(európaietnikumú) személy, akinek, ha
férfi, derékkörfogata meghaladja a 94 cm-t, ha nő, derékkörfogata meghaladja a
80 cm-t, valamint az alábbi elváltozások közül legalább további kettő még
fellelhető:

  • emelkedett
    (1,7 mmol/l feletti) trigliceridszint,
  • csökkent
    (férfiaknál I mmol/l alatti, nőknél 1,3 mmol/l alatti) HDL-koleszterinszint,
  • emelkedett
    (130 Hgmm-es vagy e feletti) szisztolés, vagy emelkedett (85 Hgmm-es vagy e
    feletti) diasztolés vérnyomás, vagy korábban diagnosztizált hipertónia miatt
    kezelés alatt áll,
  • emelkedett
    éhomi (5,6 mmol/l-es vagy e feletti) vércukor vagy korábban diagnosztizált 2-es
    típusú diabétesz.


Kik a
leginkább veszélyeztetettek?

Minden 40 év
feletti személy, illetve 14-18 év közötti serdülő, aki az alábbiklinikai ismérvek egyikével rendelkezik:

  • magas
    vérnyomás vagy kezelt hipertónia,
  • testsúlyfelesleg, 25 kg/m2 feletti testtömegindex, vagy nőknél 80, férfiaknál 94
    cm-t meghaladó derékkörfogat,
  • első fokú
    rokonok körében 2-es típusú diabétesz,
  • első fokú
    rokonok között korai (férfiaknál 55, nőknél 60 év előtt bekövetkezett)
    szív-érrendszeri megbetegedés vagy erre visszavezethető halálozás,
  • anyák,
    akik 4000 g
    súlynál nagyobb gyermeket szültek,
  • anyák,
    akik terhességük alatt cukorbetegek voltak,
  • érett,
    kiviselt terhesség esetén alacsony (2500 g alatti) születési súllyal rendelkező
    egyének,
  • előzményi
    adatok között szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavarra utaló adatok szerepelnek,
    előzményi adatok között szív-érrendszeri megbetegedés szerepel.
Megosztom