Nő az intenzíven

Ha egy férfi infarktusos tünetekkel kerül kórházba, azonnal az intenzív osztályra viszik. De vajon hol és miért vesztegelnek a nők, mielőtt állapotuknak megfelelő ellátást kapnak?


Ha egy nő
szívrohamot kap, kisebb a valószínűsége annak, hogy ugyanolyan gyorsan az
intenzív osztályra kerül, mint az azonos állapotban lévő férfi. Ehhez azonban a
tudatosságnak semmi köze, annál inkább a tudatlanságnak. Legalábbis ez derült
ki abból az amerikai kutatásból, amely a szívbetegségek megítélésének nemek
közötti különbségével foglalkozik. A nők több mint felének ugyanis a tanulmány
szerint fogalma sincs arról, hogy válsághelyzetben melyek a legfontosabb tüneti
különbségek a férfiak és nők között, önnön tüneteik értékelésekor a filmekből s
a férfiakéról szerzett tudásukat követik. Bár az is igaz, ismerik el maguk az
orvosok, amikor egy fiatal vagy középkorú nőt rosszulléttel a kórházba
szállítanak, nem a szívroham ugrik be első gyanúként.

A kutatók
azt akarták megtudni, hogy az intenzív osztályra való kerülést kizárólag az
egészségi állapot határozza-e meg, vagy közrejátszanak más szempontok, mint
amilyen a nemi hovatartozás is. A felmérés három évig tartott, több mint
kilencven intenzív osztályt tanulmányoztak Britannia szerte.

Bebizonyosodott,
az intenzív osztályra való kerülés megítélésében döntő szemponta nemi hovatartozás: a férfi páciensek jobb
állapotban, jellemzően fiatalabb korbanés jóval szerényebb kórtörténettel is bekerülnek az intenzívre – s
minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel élik
túl a kórházi ápolást, mint a nők. Az ő életüknek ugyanis nagyobb veszélyben
kell lenniük ahhoz, hogy ugyanazt a kezelést kapják, mint a férfiak.

A külünbség oka

E
problémának több az összetevője. Fájdalom a bal karban, majd nyomás a
mellkasban, ezzel a tünet együttessel azonosítják manapság – a mozik és a tévé
hatására – a szívrohamot, miközben ez általában csak a férfiakra igaz. A nő
szívrohama történhet az ismert mellkasi szúró fájdalom kíséretében, de ez a
tünet teljesen el is maradhat!

A nők
szívrohamkor sokkal gyakrabban panaszkodnak állkapocs vagy nyak- és váll
fájdalomra, hányingerre, hányásra, fáradtságra és emésztési zavarokra, mint a
férfiak. Ráadásul a nők több mint fele nem tudja, mire utalnak ezek a jelek.
(Igaz, náluk átlagosan 10 évvel később alakul ki a szívbetegség a klimax okozta
ösztrogénszint csökkenés miatt.)

De nemcsak a
felismeréskor szenvednek hátrányt, hanem a kezelésnél is, gyakran nem kapják
meg, vagy késve kezdik az ilyenkor szükséges agresszív terápiákat. A mellkasi
fájdalomra panaszkodó hölgyeknek ritkábban rendelnek szívkatéterezést is.

Feltehetően
a beteg-orvos kommunikáció is szerepet játszik abban, hogy vészhelyzetben
kevesebb nő részesül a túlélést szolgáló radikális beavatkozásba.Számos a bizonyíték rá, a férfiak jobban
harcolnak a megfelelő kezelésért, jobban kommunikálnak az orvossal és jobban
ismerik a testük állapotát, mint a nők.

Mi tagadás,
az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatal nők szívpanaszaira,
főleg ha cukorbetegek és kövérek is. Persze, nem az intenzív osztály az
egyetlen hely, ahol számít a szívbeteg neme. Kapcsolódó kutatások
rávilágítottak, a szívrohamot átélt nőkről ritkábban készül elektrokardiogram,
s többnyire késlekedve jutnak a vérrög-romboló gyógyszerekhez s a
szívkatéterezésükről is gyakorta megfeledkeznek. Több mint 3000 mellkasi
fájdalommal ambulanciára szállított beteg adatait vizsgálva kiderült, az 55
évnél fiatalabb nőknél lényegesen kevesebb alkalommal készült
elektrokardiogram, mint az ugyanilyen korú férfiaknál.

Élet kontra tudomány

Az amerikai
kardiológiai szaklapokban egyre gyakrabban lehet olvasni az eddig taglalt nemi
különbségekről, és tény, hogy nem árt odafigyelni a problémákra. Azonban a való
életben, ahogy Dr. Fülöp Tibor kardiológus elmondta, nem lehet élesen
különválasztani női és férfi infarktust. El lehet azonban különíteni a hátsó
fali és mellső fali infarktust, amelyek viszont más tüneteket produkálnak.

A mellső
fali infarktus esetén tényleg a mellkasi szorítást és a karba kisugárzó
fájdalmat érezzük, a hátsó fali szívrohamnál viszont a női infarktusnál leírt
tüneteket: rossz közérzetet, a kellemetlen érzést a gyomorban, esetleg hányás,
hasmenés jelentkezik a nyaki, állkapcsi fájdalmon kívül. Az amerikai kutatók
valószínűleg azért jutottak arra az eredményre, hogy elkülöníthető a férfi és
női infarktus, mert a nőknél gyakoribb a nehezebben felfedezhető hátsó fali
infarktus.

A legtöbb
orvos azonban abban egyetért, hogy a nőknek az viszont javítja a túlélési
esélyeit, hogy még ha nem is típusos tünetekkel, de hamarabb fordulnak
orvoshoz, jobban figyelnek testük jelzéseire, így nagyobb az esély, hogy egy
EKG vizsgálattal kiderül a tényleges probléma.

A
cukorbetegség és inzulin rezisztencia viszont tényleges veszélyforrás a
szívinfarktus szempontjából. Ugyanis a diabéteszben szenvedőknél a betegségük
miatt a perifériás idegrendszer komoly károkat szenvedhet, a fájdalomérző
rostok elpusztulnak, így náluk csendben, szinte tünet nélkül zajlik le az
infarktus

A gyengébbik
nem többi gyengéje…

De nem csak
a szívroham felismerésében szenvednek hátrányt az amerikai nők, hanem a tüdőrák
és a diabeteszes szövődmények terén is. Az államokban ma már nem a mellrák,
hanem a tüdőrák a legveszélyesebb a daganatos megbetegedések közül, ugyanakkor
a dohányzó nők háromnegyedének fogalma sincs arról, hogy a tumor ezen fajtája
náluk nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál. Egy sor tanulmány
támasztja alá azt a tényt is, hogy azonos dohányzási szokásokkal rendelkező
személyek közül a nők jelentősen kiszolgáltatottabbak a tüdőrák kialakulását
tekintve. A dohányosok tüdőrákjának típusai ugyancsak megoszlanak a nemek
szerint. Az adenocarcinoma (orrpolipcarcinoma – orrpoliprák) a tüdőrák
leggyakoribb formája a nőknél, míg a férfiaknál a squamous cell carcinoma
(pikkelyes sejt carcinoma – rák) dominál. Amúgy a dohányzás általában és időben
is előrehozza az első szívrohamot, de a nők még itt is hátrányban vannak, mert
a dohányosok sokkal gyakrabban kapnak korai szívrohamot, mint a cigarettázó
férfiak.

 

Igaz vagy
hamis? – az életével játszik

Igaz vagy
hamis: a szívroham jelei gyakran mások a nőknél, mint a férfiaknál

Igaz vagy
hamis: a dohányzó nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a tüdőrák, mint
azon férfiaknál, akik ugyanannyit cigarettáznak

Igaz vagy
hamis: a diabetikus kóma előfordulása a nőknél 50 százalékkal magasabb

Ha mindhárom
kérdésre úgy véli, a hamis válasz a helyes – tévedéséért akár az életével is
fizethet.

Megosztom