Mi újság a reumatológiában?

Új sorozatunkban az egyes orvosi szakterületeken folyó legfontosabb kutatásokat mutatjuk be. Először a reumatológiában elért eredményekről és irányvonalakról kérdeztük Dr. Géher Pál professzort, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosát.

A reumatológiai betegségek az
alábbi cso­
portokba
sorolhatók: a csontok betegségei (csontritkulás), a reumatoid artritisz és a
gyulladásos eredetű kórképek; a
degener
atív
elváltozások, ideértve az artózisokat és
a gerinc- porckorong-megbetegedéseket; illetve a lágyrészek, izmok és
ínak beteg­ségeit. A professzor szerint a legnagyobb áttörések a csontritkulás
és a gyulladásos
betegségek
terápiájában várhatók.

A
biológiai terápiák

A csontritkulás gyógyításában a
kutatások
már
átléptek a diagnosztikán és a tüneti ke­
zelésen, azaz a csonttörések megelőzésén, a hangsúly a csontanyag minőségének
javítá­
sára került.
Az eddigi gyógyszereknek az volt
a fő célja, hogy segítségükkel megállítsák a csontvesztést, s így megelőzzék a
csont­
töréseket. Az
új gyógyszerektől már azt is várják, hogy egészséges csontot építsenek.
A kutatások másik fontos célja,
hogy olyan
gyógyszereket
fejlesszenek ki, amelyeknek a szedése kevésbé terheli a betegeket. Mi­
vel ez a típusú kezelés alapvetően
a meg
előzéshez
tartozik, a betegek együttműkö
dése sokkal rosszabb, mintha egy konkrét betegséget kellene gyógyítani, hiszen itt nincs kézzel fogható haszna a
gyógyítás­
nak, hanem
pont az a cél, hogy megelőzzék
annak szükségességét. Miután ezeket a szereket kezdetben naponta kellett adagol­ni, a beteg idővel elfáradt, és
nem folytatta
a kúrát.
Egy idő után sikerült elérni, hogy
csak
hetente, majd havonta kellett adni a gyógyszereket,
és nincs már messze, ami­kor elég lesz évente egy kezelés akár egy
félórás
infúzió formájában.
A nyolcvanas-kilencvenes években sikerült
megismerni a gyulladásos
betegségek ele­
meit,
a résztvevő sejtek működését, s a fe­hérjéket, amelyek a problémát indukálják.
Rájöttek, hogy a gyulladás olyan,
mint egy
lánc, ahol
az egymás mellett lévő molekulák
stimulálják egymást. Ha a lánc végén lévőt gátolják, a többi továbbra is
termelődik, és
előbb-utóbb
áttörik a blokkolást, a gyulla­
dás pedig
visszatér. Ha minél előrébb akasztják meg a
láncot, egyre kisebb ma­
rad az erő,
ami gerjeszti a folyamatot. A bi­
ológiai
terápiák ezeken a pontokon próbál­
ják
az ellenanyaggal megtámadni, gátolni,
vagy bizonyos esetekben serkenteni
az adott fehérjéket.

A genetikai kutatások

Az emberi genetika feltérképezése után a legfontosabb cél az egyes betegségek genetikai hátterének megismerése. Ez azért bonyolult
és hosszadalmas feladat, mert egy konkrét
beteg esetéből nem lehet sok –
populáció
szintű – tanulságot levonni, főleg
a
reumatikus betegségekre vonatkozóan,
hiszen
ezeknél nem jellemző a domináns,
vagy
recesszív (mendeli) öröklésmenet. Sok
ezer
beteg esetét kell tehát megvizsgálni, ráadásul igen nagy eltérések lehetnek az
egyes rasszok, nemek között is.
A
kutatás gyakorlati haszna még most kezd
körvonalazódni: kiderülhet, hogy bizonyos genetikai konstellációk mellett a betegség valamilyen kezelésre reagál-e vagy sem, illetve megállapítható lesz talán, hogy milyen szerepe van a genetikai eltéréseknek a betegség kialakulásában, és ha ez a szerep tisztázható, mennyire befolyásolható ez a tényező.
Magyarország is részt vesz
ezekben a vizs­gálatokban. Rengeteg gyógyszer tesztelése zajlik nálunk,
amelyeket szinte mindig kiegé­
szítenek egy genetikai analízissel, amelyhez külön hozzájárulnak a kutatásban
résztve
vők. A
genetikai tesztből ők konkrétan nem
profitálnak,
de a szó szoros értelmében a gyermekeik
gyógyulását segíthetik elő vele.
Az
autoimmun betegségeknél, így például
a
lupusnál is, a genetikai vizsgálatokból származhat esetleg megoldás. Ha a bete­geknél
meglévő genetikai problémákat si­kerül féken tartani, akkor hiába éri őket a
környezetből a betegséget kiváltó, egyelőre ismeretlen
külső hatás, a betegség valószínűleg
ritkábban jön létre.

Labortól a
CT-ig

A diagnosztikában, a betegségek
felismeré­
sében a fő
cél, hogy minél korábban felis­
merjék az elváltozásokat. Az egyre nagyobb felbontású képalkotó eszközök a
legkisebb elváltozást is képesek már kimutatni, így a hatékony terápiákat
korábban és célzottan
el lehet kezdeni.
A laboratóriumban a betegséget
jelző fehér­
jék
megtalálása jelenti az újdonságot. Ezek olyan, úgynevezett autoantitestek,
amelyek
jellemzők egyes
gyulladásos betegségekre.
A reumatoid artritisznél már régóta ismert a reumatoid faktor, ám most
már találtak egy
úgynevezett anticcp
nevű markert, amely
még
korábban és pontosabban mutatja,
hogy van-e reumatikus gyulladás a vizsgált betegnél.

A hagyományos gyógyítás

Magyarországon a reumatikus betegségek
kezelésében a gyógyvízkúra évszázados
hagyomány.
Modern módszerekkel is szeretnék feltárni, miben áll a hatásossága. A balneoterápiában is a gyógyszerkutatáshoz
hasonlóan vizsgálják a hatóanyagokat, illetve igyekeznek feltárni a pontos
élettani hatásukat, hogyan befolyásolják a különböző gyulladásos, reumatikus
betegségeket, illetve a szervezet hormonszintjét.

Megosztom