Amikor a baktérium ellenáll…

Az antibiotikum megöli a baktériumokat vagy gátolja szaporodá¬sukat, ezáltal gyógyít. Ám egyre több kórokozó képes bizonyos gyógyszerek jelenlétében is szaporodni, tovább fertőzni, azaz rezisztenssé válik egy adott antibiotikumra…

Mióta Fleming felfedezte az an­tibiotikumot, számos változatát sikerült előállítani, a
legt
öbbnek ma már nincs köze a penészgombá­hoz,
amelyb
ől az első penicillin­készítményt előállították. Folyama­tos változáson mennek
kereszt
ül
mind a baktériumok, mind
az
ellenük bevetett
gy
ógyszerek.

Hatás-ellenhatás

Az antibiotikumok hatásmecha­nizmusuk alapján több
csoportba
sorolhatók –
fejtette ki dr. Ma­
gyar Tamásonkológus, infektológus,
a P
éterfy utcaikórház osztály­vezető főorvosa. – A penicillinek például a kórokozósejtfalát
te­szik t
önkre, míg egy má­siktípusabaktériumok szaporodásáhozszükséges enzimet gátolja.
A penicillinek az els
ő, gyakorlat­ban is használt
antibiotikumok
voltak.
A r
égóta tartó, tömeges alkalmazás miatt azonban a legtöbb kórokozó mára rezisztenssé vált a
penicillinnel szem­
ben,
ám esetükben nagy való­színűséggel más típusú szer még hatásos lehet. Mivel többféle módon és helyen
hatnak az antibiotikumok, nehe­zebben alakul ki az
úgynevezett keresztrezisztencia. Ha minden antibiotikum ugyanott és ugyan­úgy hatna,
akkor miut
án
egy bak­
térium az egyik
szerrel szemben
ellenállóvá válna, a másikkal szemben is az lenne, így az sem használna. A kórházakban azonban egyre több baktérium, több hatásmechanizmussal szemben is rezisztens.

A rezisztencia

Amelyik baktérium
valamely adott antibiotikum jelenl
étében is szaporodásra, fertőzésre képes, azt rezisztensnek, ellenállónak nevezik. A rezisztencia többféle módon kialakulhat. Egyrészt, ha a
bakt
ériumok sokszor találkoz­nak egy antibiotikummal, egy idő után kiválasztódnak azon
cso­portjaik, amelyeknek
életét az antibiotikum jelenléte nem zavar­ja. Ám vannak eleve rezisztensen létrejövő baktériumegyedekMinden baktériumcsoportban található egy-egy születetten re­zisztens példány, ezek tulajdonképpen mutánsok. A sze­rencse az, hogy ezek csak olyan kis
sz
ámban taláhatók, hogy nem kapnak lehetőséget az érvényesülésre. Ám ha kiirtjuk a körülöttük élő nem rezisztens példányokat, az ellenállók előtt megnyílik a lehetőség, így ezek válnak do­minánssá. Ráadásul ezek olyan örökítő anyagot
tartalmaznak,
amely
a rezisztenci
át tulaj­donképpen átterjeszti a
t
öbbi
egyedre, mintegy megfertőzi őket vele. És nemcsak az ugyan­olyan fajta kórokozókra képe­sek az ellenálló képességet átterjeszteni,
hanem szinte az
összes típusra, így nagyon gyorsan
kialakulhat az ember­
ben tal
álható szinte minden baktériumban a
rezisztencia ar­
ra a
bizonyos antibiotikumra.
A legveszélyesebb rezisztencia­gerjesztő folyamat az indokolatlan, hosszú távú antibiotikum-sze­dés, mert ezzel tulajdonképpen kiirtjuk az összes nem
ellen
álló baktériumot a
szervezetben,
és
utat nyitunk a
rezisztens p
éldá­nyoknak – hangsúlyozta Magyar Tamás. Érezhetően felgyorsult ez a folyamat az utóbbi években, évti­zedekben.
Ez
összességében három okra vezethető vissza: az
egyik fontos tényező, hogy ma többen járnak
orvoshoz. Emel­lett t
öbb antibiotikum áll rendel­kezésre, illetve a betegek részéről is nyomás, elvárás neheze­dik
az orvosra, pedig az antibi­
otikum szedése csak akkor indokolt,
ha bakt
érium
okozza a
problémát.

A rezisztencia
típusai

Az antibiotikummal szemben ellenállóvá váló baktériumok több­féle módon támadnak a gyógyszer ellen.
A hatóanyagot
elbont
ó mechanizmus Ez a mechanizmus távol tartja a gyógyszert a fogékony
sejtekt
ől. A baktérium olyan enzimet
termel, amely k
émiai úton hatástalanítja az antibiotikumot.
A hatásos
gy
ógyszer-koncentráció kialakulásának
meg­akad
ályozása A baktériumsejten belül bizonyos szintet el kell érnie az
antibiotikumnak, hogy kifejthesse a hat
ását. A rezisztens törzsek ezt akadályozzák meg, vagy
oly m
ódon,
hogy nem is
engedik áthatolni a
gy
ógyszert a sejtfalon, vagy a már bejutott gyógyszert áramoltatják
ki a sejtb
ől.
Az antibiotikum támadáspontjának megváltoztatása Ha bejutott az antibiotikum a sejtbe, és fel is
halmoz
ódott a hatékony mennyiség,
a bakt
érium
hat
ástalaníthatja a biokémiai
folyamatok
módosításával. A
rezisztenci
ának ez a típusa leginkább a kereszt­rezisztenciákban
nyilv
ánul meg.

Nem lázcsillapító

Ha lázas valaki, az még nem jelent automatikusan baktérium okozta fertőzést, vírus vagy gomba is okozhatja a tüneteket. Sőt a gyulladás sem utal mindenképpen
bakteri
ális fertőzés-re, lehet egyszerűen az immun­rendszer meghibásodása is. Például, ha valakinek fáj a foga, azt nyilvánvalóan mechanikus
gyulladás, nem fertőzés okozza. Gyakran azonban nem akar fogorvoshoz fordulni a beteg, a gyulladást viszont
meg kellene
szüntetni,
hogy ne terjedjen to
vább, de alapvetően nem
lenne sz
ükség antibiotikum használa­tára. A beszedett szer ugyanis megváltoztatja a szájban lévő baktériumok összetételét, el­pusztítja a nem rezisztens pél­dányokat, így ha a
beteg r
ákö­hög
valakire, m
ár
ezeket adja
tovább, ahol a következő em­ber majd szintén továbbadja a rezisztenssé vált baktériumait. Svédországban,
Hollandi
ában például sokkal
megfontoltabb a
felhasználás, itt a
rezisztens fajok
száma is
kevesebb

h
ívta
fel az
adatra a
figyelmet Magyar doktor.

Mit lehet tenni?

Sokkal könnyebb kialakítani a rezisztenciát, mint utána vissza­állítani az
eredeti
állapotot, de ez sem lehetetlen. A kórházban egy húgyúti fertőzést okozó baktérium
teljesen
rezisztenssé vált az
antibioti­
kumra mesélte a főorvos. Ezután fél évig nem adtuk
a be­
tegeknek ezt a gyógyszert, csak
nagyon indokolt esetben.
Az id
ő elteltével
megfordult a fo­
lyamat,
ism
ét használt a régeb­ben is bevált szer a kórokozó ellen. De sok esetben akár két évnek is el
kell telnie, mire vissza
áll a nem rezisztens baktéri­umok dominanciája.
Az
ért lehetséges a folyamat visszafordítása, mert azok a bak­tériumok, amelyek rezisztensek, jobb
k
örülményeket igényelnek, mint a nem ellenálló társaik. Jobban kell romlania a beteg állapotának,
nagyobb beavat­koz
ás, műtét a számukra megfelelő
t
áptalaj.
Az sem nekik
kedvez,
ha ugyanolyan fajta, de
kevésbé rezisztens vetélytársaik akadnak. Ennek a versenynek a fenntartásáért, újraindításáért például évente kétszer kiürítik a kórházi osztályt,
nagytakar
ítást végeznek. Ezután visszaáll az eredeti helyzet, nem csak a ki­szelektálódott, rezisztens fajok maradnak a szobákban. Újfajta
antibiotikumok kifejlesz­
tése is megoldást jelenthetne a rezisztencia problémájára, ám ebben a szférában nagyon le­lassult a kutatás. Egyrészt na­gyon
bonyolultt
á váltak azok a baktériumok, amelyek ellen ki kellene fejleszteni az új szereket. Másrészt ez nem
a leggaz­
daságosabb
kutat
ási terület a gyártóknak. Száz hatékonynak tűnő molekulából csak egy válik be ténylegesen a
gyakorlatban, ebb
ől lehet csak gyógyszer. Az elmúlt öt évben csak ötféle új antibiotikum került a
forgalom­
ba, ráadásul azért is kockáza­tos ez a terület, mert nem lehet tudni, meddig lehet használni ezeket a szereket, mikor válik
rezisztenss
é velük szemben a kórokozó.
Fontos lenne, hogy az orvosok is m
érlegeljenek,
miel
őtt
elren­delik az antibiotikum szed
ését. Először meg kell győződni róla, hogy tényleg baktérium okozza-e
a betegs
éget.
Ha igen, milyen
baktérium. Hiszen lehetőleg
olyan antibiotikumot kell v
álasz­tani, ami arra, és csak arra
a
kórokozóra hat, ami
az infekci
ót okozza magyarázta a főorvos.
Á
m általában nem
lehet pon­tosan meg
állapítani, hogy mi okozza a panaszokat, illetve ha a beteg állapota súlyosabb, akkor meg
kell kock
áztatni egy olyan
antibiotikumot, ami a bak­
tériumok széles
k
örére hat. Ilyenkor kórházban elkez­dik a kezelést egy szé­les spektrumú antibi­otikumkúrával, aztán amikor már tapasz­talható
a javul
ás, szű­kítik a gyógyszer ható­körét, megkockáztatva,
hogy esetleg rossz ir
ányba indultak, de ilyenkor már van idő és lehetőség váltani másik irányba.
Ha siker
ül megállapítani, hogy milyen kórozóáll a betegség háterében, fontos meggyőződni róla, hogy milyen antibiotikumra és milyen mértékben
rezisztens
az adott
t
örzs. Az antibiotiku­mot a fertőzés helyére kell jut­tatni, így fontos szempont a kiválasztásnál a megfelelő be­adási mód is. Az
utols
ó kérdés, amit tisztázni kell a gyógyszer elrendelése előtt, hogy milyen lehetséges mellékhatásai lehet­nek,
illetve m
ás
gy
ógyszerekkel
milyen kölcsönhatása léphet fel. Ennek az adagolás szempont­jából van különös jelentősége, hiszen ha egy másik szer
fokoz­
za, vagy éppen lassítja az anti­biotikum kiürülését, fel­szívódását, akkor növelni, vagy éppen csökkenteni kell az előírt dózist. Jól meg kell
teh
át választani,
hogy ki­
nek, milyen
betegs
é­gére,
melyik t
ípusú antibi­otikumot
rendelik, s ez az orvos
feladata. Ezért nem szabad arra hivatkozni, hogy Ez a gyógy­szer a
szomsz
édomnak is be­vált, írja fel nekem
is, doktor
úr!. Nem is beszélve az
esetleges
gyógyszerallergia
lehet
őségéről. Ráadásul szervezetünkben ren­geteg jó baktériumél, ezek életünk részei, segítői, s az
anti­
biotikumok
ezeket is elpusz­
títják.

Megosztom