A szív zűrjei

Évente hatvan-hetvenezer ember hal meg hazánkban a
keringési rendszer valamilyen betegségében, tehát az összes halálozás felének
hátterében érrendszeri ok áll. Ezek hatvan százalékában a szív az érintett,
miközben az ’50-es években az orvosi szakirodalom még ritkának ismerte a
szívrohamot. Egyik nem sem érezheti magát biztonságban: a férfiak fiatalabb
korban, a nők később, a változókor után veszélyeztetettebbek…

A keringési
rendszert érintő betegségek, így a szívinfarktus is civilizációs kór. A ’60-as
évektől kezdett nőni a betegek száma Magyarországon. A fő okok könnyen
meghatározhatóak: egészségtelen táplálkozás, felgyorsult és túlhajszolt
életmód, stressz, dohányzás és elhízás mind növelik a kockázatot. A dohányzás a
végtagokban létrejövő érszűkületek kiváltó oka. Ha ilyen kialakul, gyakran el
kell távolítani a végtagot. Sajnos az ilyen amputációkban is vezető hatalomnak
számítunk. Az agyi keringésre a magas vérnyomás káros, az agyvérzés kockázatát
növeli meg jelentősen.
Dr. Bernáth
Béla belgyógyász-kardiológus szakorvos, a Baranya Megyei Kórház főorvosa
szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a megelőzésre és az
egészségtudatosságra.


Angina vagy
szívroham?

A szív
ereinek leginkább a magas koleszterinszint árt, lényegében ez minden
szívinfarktus kiváltó oka, ugyanis a túl sok zsír lerakódik az erek falán, és
ezek az úgynevezett plakkok csökkentik az erek átmérőjét.

A beszűkült
koszorúér miatt, megterhelésre, lelkire vagy fizikaira (rossz hírre éppúgy,
mint szeretkezés során), úgynevezett anginás roham jöhet létre. Kemény plakkos
szűkületek állnak a betegség hátterében. Ilyenkor erős fájdalmat vagy nyomást
érez a beteg a szegycsont körül, mely kisugárzik. Az anginás görcs minimum öt
percig tart, gyógyszer bevételére és pihenésre alábbhagy. Az anginát első
alkalommal könnyű összetéveszteni a szívrohammal, de ilyen esetben nem halnak
el az izomszövetek, mivel a vér áramlik, csak a szűkület miatt kisebb
mennyiségben és lassabban. Gyógyszerrel -– egy ideig – jól kezelhető
betegségről van szó. Ha azonban megváltozik az angina, szakszóval instabillá
válik, hosszabb ideig tart és nem szűnik nyugalomban sem, az már valószínűleg
szívroham és sürgős orvosi ellátás szükséges.

A
zsírlerakódások másik típusa, a lágy plakkok felszínének sérülésekor a
felületen felgyűlő vérlemezkék zárják el az eret. Esetleg az innen leszakadó
vérrögöcskék tovább mennek a vérárammal más erekbe, és ott okozhatnak
elzáródást. Az infarktus tulajdonképpen az, amikor valamelyik artériában, azaz
friss oxigént szállító érben elzáródás alakul ki, ami miatt nem jut a sejtekbe
oxigén és azok elhalnak. Ilyen szövetkárosodás minden olyan szervben
előfordulhat, amely artériával ellátott. Az agyban ez az agyinfarktus, más
néven stroke.

A szív
esetében három fő artéria (a jobb oldali koszorúér és a bal oldali két ága)
szállít oxigént, ezek elhelyezkedése és elágazásai, illetve az, hogy melyik a domináns
ér, mindegyikünknél más. Ezek bármelyike elzáródhat, és ha ez megtörténik, dr.
Bernáth magyarázata szerint gyakori, hogy a többi éren is szűkület látszik.
Minél nagyobb érben áll meg a véráramlás, annál nagyobb infarktusról van szó,
tehát annál több szívizomszövet hal el. Ha a szív izmainak egyharmada
véglegesen károsodott, már igen kicsi az esély a túlélésre. Ugyanez számokban:
két-három igazi infarktus már biztosan halálos.

Tünetek és
előzmények

A
szívrohamot nem mindig előzi meg anginás betegség. Derült égből
villámcsapásként is bekövetkezhet. És a tüneteiből nem következtethetnek még a
szakorvosok sem a súlyosságára. A jellemző tünetek a következők: erős, szorító
és nyomó fájdalom, mely nem múlik, és nem függ a légzéstől, azaz bármennyire is
igyekszünk megnyugodni, és lassabban lélegezni, a fájdalom nem szűnik. Ez az
érzés tartós, nem hagy alább, tíz percen túl is marad és felsugárzik a nyakba,
a gyomorba, és a mellkas és a test bal oldalára. Verejtékezés, légszomj,
hányinger vagy hányás és erős halálfélelem kísérheti. Ilyen esetekben minél
előbb orvoshoz kell fordulni, ugyanis az időtényező a legfontosabb a szívroham
gyógyításában. Mivel a fájdalom nagysága nem jelzi az infarktus súlyosságát, más
eszközökkel diagnosztizálják. Az elektrokardiogram (EKG) az egyik ilyen
módszer, de előfordulhat, hogy nem mutatja ki a szívrohamot, ezért ma már
minden esetben laborvizsgálatot kérnek a szakorvosok. Ugyanis a sejtek
elhalásakor egy troponin nevű vegyület kerül a véráramba, mely négy-hat órán
belül kimutatható. Ez szinte százszázalékosan jelzi az infarktus meglétét.

Minden
esetnek más a lefolyása és kezelési stratégiája, az érintett terület nagysága
és a tünetei. Az, hogy a tünetekből nem lehet következtetni a szívroham
súlyosságára, azt jelenti, hogy egy nagy területet érintő roham is járhat kis
fájdalommal és egy viszonylag enyhe infarktus is hatalmassal. A fájdalom
egyáltalán nem hasznos, mivel az idegrendszerre úgy hat, hogy az tovább szűkíti
az ereket, és ezzel fokozza a rombolást.

A
szívrohamok két nagyobb csoportba sorolhatóak. A néma infarktusnál nincs
panasza a betegnek, előfordulhat, hogy észre sem veszi és „lábon hordja ki”,
bármilyen hétköznapi cselekvés közben. Ez azért valószínűleg kisebb területet
érint a szívben, és vizsgálattal ki lehet mutatni az elhalt területet. A többi
eset tünetes infarktus, melyek súlyossága és a tünetek is változatosak
lehetnek. Az is előfordulhat, hogy a beteg érzékel fájdalmat, de nem
azonosítja, majd az látszólag következmények nélkül elmúlik. A megmaradt
egészséges szívizomszövetek pótolhatják az elhaltak szerepét és ugyanolyan
terhelhetővé válik a szív, mint azelőtt volt. Persze súlyosabb esetben a
terhelhetőség csökken és a beteg is észreveszi, hogy valami megváltozott.
Ilyenkor persze nem élsportolókról beszélünk, hanem átlagos edzettséggel bíró
emberekről.

Kezelési
módok

A
szívrohamot nem mindig előzik meg „jósló fájások” vagy anginás görcsök. És
akkor sem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni, ha mellkasi fájdalom
jelentkezik. Dr. Bernáth elmondta, hogy a sürgősségi osztályokon a mellkasi
fájdalommal jelentkező beteg a leggyakoribb. Ezért az Egyesült Államokban a
sürgősségi ambulanciákon külön orvoscsoport foglalkozik az ilyen esetekkel,
hogy minél hamarabb el lehessen kezdeni a betegek kezelését. A gyors
beavatkozás ugyanis növeli a kezelés eredményességét.

Az
elzáródott ér katéterezése a leggyakoribb gyógymód. Ma Magyarországon kilenc
város tizennégy katéteres laborjában végeznek ilyen beavatkozást. Az eljárás
során a szív koszorúereibe bevezetnek egy katétert, és megfestik az ereket,
hogy lássák, hol az elzáródás. Majd az elzáródás helyéhez egy ballont préselnek
és felfújják, így az elzáródást okozó plakkokat belepréselik az érfalba. Ezután
az érintett érszakaszba belehelyeznek egy úgynevezett stentet, azaz egy fém
csövecskét, amely biztosítja a szabad véráramlást és megakadályozza az újabb
szűkület kialakulását. Így a koszorúér újra teljesen átjárható lesz. Az
elsődleges teendők, mielőtt a katéterezés megkezdődik, a fájdalomcsillapítás, a
nyugalomba helyezés, oxigén és gyógyszerek adagolása. Minél kisebb az
úgynevezett „ajtó-tű” idő, ami a beteg kórházba érkezésétől a katéterezés
elkezdéséig eltelt időt jelöli, annál valószínűbb a gyógyulás. Leggyakrabban 12
órán belül kezelik ma a szívinfarktust, de a 90 percen belül kezdett
katéterezés eredményezné a legjobb esélyeket.

A másik
eljárás, mellyel az elzáródás kezelik, az úgynevezett bypass-műtét. Ilyenkor
máshonnan vett érszakasszal kikerülik a szűkületes vagy elzáródott részeket. A
kórházból távozás után a beteg egy évig vérrögképződést gátló gyógyszert szed.
Ez azonban korántsem elég…

Az átlagnál
jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése lenne a legfontosabb és hetente
háromszor-négyszer egy óra mozgás. Emellett, mivel a katéterezés után
egészséges lesz a szív, rehabilitációs kezelés után vissza kellene térni a
rendes kerékvágásba, folytatni a munkát és nem felhagyni vele. Természetesen
fontos az érrendszer minimum évente való vizsgálata, terhelés alatt is.

Kockázatok
és megelőzés

A
legjelentősebb szívrohamot előidéző kockázati tényezők a cukorbetegség, a magas
vérnyomás, a dohányzás, a koleszterin- és vérzsírszint magas volta, az
emelkedett húgysav szint, a mozgásszegény életmód és az emiatt kialakuló
túlsúly. Az öröklött hajlamra is oda kell figyelni! Ha valaki tudja, hogy
rokonai között többen fiatalon, szívrohamban hunytak el, vagy érbetegségben
szenvedtek, érdemes erre felhívni a háziorvos figyelmét és kérni, hogy küldje
el őt megelőző vizsgálatokra. Így a kockázat csökkenthető, bár néha csak
gyógyszeres kezeléssel.

Szomorú
tény, de az erekben már tízéves kor körül elkezdődik a plakkok kialakulása,
mondja Bernáth főorvos. Harminc-negyven éves korra pedig már ki is alakul a
betegség. A stressz hatása nem egyértelmű, de mivel az idegrendszerre
kedvezőtlenül hat, ezen keresztül ugyanúgy súlyosbítja a rohamokat, mint a
fájdalom. A nemek egyaránt érintettek, csak más életkorban jellemző a
szívinfarktus nagy kockázata. A férfiak döntően fiatalabb korban, míg a nők
ötvenéves kor után veszélyeztetettek. A hölgyeket ugyanis védi saját
hormonrendszerük, amely védelem azonban a változókor után már nem működik, így
ők idősebb korban kapnak gyakrabban infarktust. Persze a statisztikához a férfiak
alacsonyabb élettartama is hozzájárul.

A megelőzés,
a fiatalok egészséges életmódra való nevelése életfontosságú lenne. Dr. Bernáth
Béla szerint életmód- és életstílus-változás szükséges. Nem kell megvonni
minden jót magunktól, hiszen a mértékkel fogyasztott, azaz napi egy-két decinyi
vörösbor kifejezetten jó élettani hatással bír. Mutatja ezt a franciák példája
is, akiknél a borfogyasztás kultúrája igen magas, az érrendszeri betegségek
száma pedig alacsonyabb. A mediterrán étrend sem kell, hogy kizárólagos legyen,
hal és olívaolaj, zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett nem szükséges
lemondani a magyar konyhára jellemző ízekről sem. Csak a mértékletesség kell,
hogy a szemünk előtt lebegjen. Saját szívünk érdekében érdemes!

A sportoló
szív

A nagy
állóképességűembereknél, például
sportolóknál, kialakulhatnak úgynevezett kollaterális erek. Ezek plusz
érpályák, melyek a főbb erek mellett jönnek létre. Ha valamilyen baj történik a
fő artériákkal, ezek átveszik azok szerepét, rajtuk keresztül áramol a vér, és
lehetséges, hogy akár tünetmentes marad a szívroham. Az ilyen „prekondícionált”
emberek edzettségüknek sokat köszönhetnek tehát. Bernáth főorvos szerint ilyen
elkerülő erek kialakulhatnak a lábon ugyanúgy, mint a szívben.

Megosztom