A feltaláló

A nagy ötletek, világraszóló találmányok sokszor hirtelen, egy ihletett pillanat hatására, szinte szikraként pattannak ki alkotójuk fejéből. Visszagondolva mégis gyakran vallják az alkotók, hogy hosszú évek kitartó tapasztalatgyűjtése, kutatómunkája, a probléma és a környezet alapos megfigyelése eredményezte a különleges pillanat és vele együtt a találmány megszületését.

Különösen í­gy van ez a természettudományban és az orvostudományban, alighanem í­gy vélekedett Szentgyörgyi Albert vagy Semmelweis Ignácz, és id. dr. Béres József is: „… következetesen alkalmaztam azt az alapszabályt, hogy a problémák kulcsát először a környezetben kell keresni… Lelkesen, nagy kedvvel, szorgalommal dolgoztam. Eredményeim nem úgy születtek, hogy leültem és kitaláltam, miként lenne megoldható a világ gondja-baja. Készí­tményem megalkotásáig csaknem húszévnyi, közönnyel, akadályokkal nem törődő kutatómunkára és az eredmények átfogó elemzésére volt szükség” – ahogy Béres József kutatási elveiről olvashatunk Béres Klára Cseppben az élet cí­mű életrajzi könyvében.

így kezdődött…
A legendás cseppek gondolatának a felismeréséig hosszú és fáradságos út vezetett. „Ami számomra a lényeget jelentette, és ez irányí­totta gondolataimat, hogy a dolgokat egészében, összefüggéseiben kell vizsgálni, mert ott van a megoldás a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni, hogy fel tudjuk ismerni az okokat” – vallotta id. dr. Béres József.
A neves kutató éppen száz évvel ezelőtt, 1920. február 7-én született a szabolcsi Záhonyban. Már fiatalon munkába kellett állnia, dolgozott fűrésztelepen, gyümölcsösben. Rajongott a növényekért, kertész szeretett volna lenni. Vágya teljesülni látszott, amikor 1938-ban beiratkozhatott a kecskeméti kertészeti szakiskolába. Az intézményt vasfegyelem jellemezte. Béres József emlékezései szerint ez nagyon jó hatással volt rá, hiszen egy életre elsajátí­totta az önfegyelmet, a kitartó és tisztességes munka értékét, aminek későbbi sikereit köszönhette. 1940-ben az iskola legjobbjának járó elismeréssel a birtokában lelkesülten és tettvággyal telve ért haza. ím munka helyett katonai behí­vó várta, 1941-ben bevonult. A frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral tért haza. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1947-ben nősült meg, egy lánya és egy fia született. Ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár elnöke.

Az első kutatási eredmények
1954-től a kisvárdai íllami Mezőgazdasági Gépállomás laboratóriumát vezette, közben agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált. 1964-től 25 éven át a Nyí­rségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet tudományos munkatársa volt. Munkája során a természetet járva, a növényeket figyelve, fejlődésüket kutatva észrevette, hogy egyes helyeken a növények gyönyörűen fejlődnek, zöldellnek, virágzanak, mí­g kicsivel távolabb ugyanazok a növények jóval fejletlenebbek, sőt betegek, pedig ugyanannyi csapadék és napfény érte őket, mint egészséges társaikat. A különbség, amit felismert, a talajban lévő nyomelemek és ásványi anyagok eltérő mennyiségében és összetételében volt. ísványi anyagokra és nyomelemekre márpedig az emberi szervezetnek is éppúgy szüksége van, mint a természetnek, hiányuk ugyanúgy az egészséges fejlődés akadálya és betegségek kialakulásának oka lehet – döbbent rá. Ha visszaállí­tjuk szervezetünkben az ásványi anyagok ideális mennyiségét és arányát, akkor immunrendszerünk újra erőssé válik, képesek leszünk megküzdeni a kórokozókkal, és a kisebb-nagyobb betegségekből is könnyebben lábalhatunk ki.

A legenda születése

A hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországában nem volt könnyű a feltalálónak. Minél sikeresebb volt a találmánya, minél inkább hittek benne az emberek, számos kutatás és még több gyógyulás bizonyí­totta a hatékonyságát, annál inkább akadályozták a rendszer kisebb-nagyobb urai cseppjeinek forgalomba kerülését, terjesztését. A készí­tmény hí­re pedig gyorsan terjedt, Béres Józsefet egyre többen keresték fel otthonában a világ minden tájáról, ő pedig – mivel az emberek megsegí­tése volt célja egész élete során – ingyen adta a cseppeket a segí­tségért hozzá fordulóknak.

Támadások kereszttüzében

Béres József és találmányának sorsát az ország humanista gondolkodói is szí­vükön viselték, és a nehéz időkben, amikor politikai okokból kifolyólag támadták, és megpróbálták ellehetetlení­teni, a kor í­róóriásai, Ratkó József, Nagy László, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Sánta Ferenc és Déry Tibor kiálltak mellette. Kósa Ferenc filmrendezőt is megragadta a kutató fordulatokban bővelkedő élete, és Az utolsó szó jogán cí­mmel dokumentumfilmet forgatott Béres Józsefről, sorsáról, munkásságáról. A film azonban sokáig tiltólistán volt, végül 1987. február 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Magyar Filmszemlén került a nyilvánosság elé. A filmet 1989 szeptemberében a televí­zió is levetí­tette főműsoridőben, melyet több millióan láttak, hatása óriási volt. Az egész ország megismerte Béres József életútját és találmányát.

Minden jó, ha jó a vége

A rendszerváltás után, 1989-ben Béres József és barátai létrehozták a Béres Részvénytársaságot, és néhány év múlva a karitatí­v szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapí­tvány is. A készí­tmény gyorsan országos hí­rnévre tett szert, ma már külföldön is sokfelé ismert. A 30 éves családi tulajdonú vállalat mára meghatározó szereplőjévé vált a hazai gyógyszeriparnak, amely százötvenféle saját termékkel van jelen a hazai és nemzetközi egészségmegőrző piacon.

Az egykor kuruzslónak kikiáltott tudós tudományos munkásságát végül hivatalosan is elismerték. A legendás cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősí­tették, és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben átvehette a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-dí­jat. Életművét a magyar örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját több könyv, dokumentumfilm, szí­ndarab és televí­ziós játék- és mozifilm is feldolgozta. A feltaláló cí­mű mozifilm, mely küzdelmeinek súlyos időszakát idézi fel, február 6-tól látható a mozikban.

Béres József ma már nincs közöttünk, mégis velünk van. Velünk van a tudás, amit tőle kaptunk, a tartás, amire támaszkodni lehet, a példa, ami elirányí­t bennünket. Szorgalommal, kemény akarattal, elszánással kikövezett útját ma gyermekei, unokái és az általa alapí­tott vállalat munkatársai épí­tik tovább.

 

Megosztom