A kullancsok az állatokra is veszélyesek

Minden ötödik brit szerint a kullancsok kizárólag az állatokra veszélyesek, holott ezek az élősködők az emberek egészségét is nagyban veszélyeztethetik. A kelet-közép-európai kisállattartók ennél jóval tudatosabbak: a válaszadók 99%-a tudja, hogy ezek a paraziták az emberre is ártalmasak, és a védekezési módszerek szempontjából is jóval felkészültebbek. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: bár a gazdik egyre tájékozottabbak, a prevenció mértékén továbbra is javí­tanunk kell.

A kelet-közép-európai régióban élő gazdik sokkal tájékozottabbak azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat egy kullancscsí­pés. A válaszadók több mint 99 százaléka tudja, hogy a kullancsok olyan, emberre is veszélyes betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, ezzel szemben a brit válaszadók közel harmada még csak nem is hallott erről a veszélyről. A britek jelentős része, mintegy 20%-a úgy gondolja, hogy ezek az élősködők semmilyen betegséget sem adnak tovább, továbbá olyan tévhiteket kötnek hozzá, mint a kolera (9%), a gonorrhoea (5%) vagy a kanyaró (3%).

A keleti és a nyugati régió lakosai hasonlóan vélekednek arról, hogy milyen területeken fordulnak elő leggyakrabban kullancscsí­pések: a válaszadók mindkét tábora az erdős, fás, bokros területeket jelölte meg fő veszélyforrásként. A magyar, cseh és lengyel válaszadóknak azonban pusztán 5%-uk tud arról, hogy kullancsokkal nemcsak az anyatermészetben, hanem a saját kertünkben is találkozhatunk, mí­g a britek fele tisztában volt ezzel az információval. Ugyancsak aggodalomra adhat okot, mennyire alábecsülik a városok zöldterületeinek veszélyeit: a britek közül csak minden ötödik válaszadó tudja, hogy ezek a helyek is problémát jelenthetnek, mí­g a mi régiónkban gyakorlatilag senki sem tartja ezt valós problémának.
„Ez a kutatás rávilágí­tott arra, hogy habár az európai kisállattulajdonosok egyre jártasabbak a témában, a parazitákkal kapcsolatos tévhitek még mindig elterjedtek. A tudáshiány akkor is megmutatkozik, amikor szóba kerül a kullancsok aktivitási ideje: a tulajdonosok nagy része biztos abban, hogy csakis nyáron kell a kullancscsí­pésre ügyelniük. Ezzel szemben a tavaszi és kora őszi időszakok még veszélyesebbek, ráadásul a klí­maváltozásnak köszönhetően a kullancsok egész évben támadhatnak a régióban. Kelet-Európa ebből a szempontból különösen veszélyeztetett, hiszen a kullancsfertőzöttség itt jóval magasabb, mint Nagy-Britanniában” – hangsúlyozta MichaÅ‚ Ceregrzyn, az MSD AH technikai igazgatója.

Citromlé és hideg zuhany – a házi gyógymódok nem segí­tenek!

A kullancscsí­pés Európa-szerte veszélyt jelent ember és állat számára egyaránt, a hatásos parazitaellenes védelem tehát kifejezetten fontos. Legyen szó a kelet- vagy a nyugat-európaiakról, a válaszadók többsége megfelelő tudással rendelkezett arról, hogy mi a teendő, ha kisállatukat megcsí­pi egy kullancs: fel kell jegyezni a csí­pés idejét, figyelemmel kí­sérni, hogy jelentkeznek-e betegségre utaló tünetek és konzultálni egy állatorvossal. A brit válaszadók 20%-a egyáltalán nem használ kullancs elleni termékeket, 50%-uk pedig különösebb megfigyelés nélkül csak eltávolí­tja a parazitát a kisállat testéből. Ezzel szemben a magyar, cseh és lengyel tulajdonosok tisztában vannak a hatékony, tudományosan megalapozott védekezési és megelőzési módszerekkel. Szerencsére a házi kullancsellenes gyógymódok, amelyeknek hatékonysága egyébként sem bizonyí­tott, nem kifejezetten népszerűek: a válaszadók elenyésző része mondta, hogy citromlével vagy más háztartási eszköz segí­tségével gyógyí­taná az állatát.
„Összességében elmondható, hogy mivel a kullancsok az emberekre és az állatokra is egyaránt veszélyes betegségeket terjesztenek, egyre fontosabbak a hatékony parazitaellenes termékek. A védelem és a megelőzés egész évben fontos: kedvenceinket tizenkét hónapon át védenünk kell a leghatékonyabb készí­tményekkel” – tette hozzá a szakértő.

További hasznos információ: www.kisallatorvos.hu

Megosztom