Az allergiás asztma tünetei

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb tí­pusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. A tavaszi-nyári pollenszezonban magas a levegőben található allergének száma, í­gy különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

Az asztmás betegségnek különböző tí­pusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelésre rosszabbodó-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról. – mondta el dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász. A betegség tí­pusától függetlenül, az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – hatására is felerősödnek. A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség tí­pusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sí­poló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorí­tó érzés.

A kiváltó okok keresése
Az allergiás asztma vizsgálata történhet Prick-teszt, vagy másnéven bőrpróba segí­tségével. Allergia esetén, az alkar bőrén ejtett vékony karcolásokra csepegtetett allergén körül duzzanat és vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik. Súlyos allergiás tünetek, szezonban történő vizsgálat, vagy antiallergiás gyógyszeres kezelés miatt, illetve terhesség esetén és 2 év alatti gyermekeknél az allergének azonosí­tása rendszerint vérvizsgálattal történik. Ekkor a vérben keringő specifikus IgE ellenes antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyí­tott.

Életmódváltás és gyógyszeres kezelésA panaszokat okozó allergének azonosí­tása után törekednünk kell rá, hogy a környezetünkben minimalizáljuk azok előfordulását.
• A pollennaptár segí­tségével és az aktuális heti pollenjelentésből tájékozódhatunk az adott növény virágzásáról és lakóhelyünk levegőjének pollenterheléséről.
• Magas pollenértékeket mutató napokon tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban.
• A lakás szellőztetését ne a reggeli órákban végezzük, a pollen koncentráció rendszerint reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb.
• A száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.
• Csökkenthetjük az éjszaka belélegzett allergének mennyiségét, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.
• Kertészkedés közben viseljünk allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kí­vül, í­gy is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.
• Ha autóval utazunk, elindulás előtt javasolt legalább tí­z percig alaposan kiszellőztetni, mert leállí­tott motor mellett a gépjárműben por, pollenek halmozódnak fel. Menet közben ne az ablakokat húzzuk le, inkább a légkondicionálót használjuk, a szélvédőre irányí­tva.

A pollenek mindenütt jelen vannak a levegőben, í­gy elkerülésük még a legnagyobb odafigyelés mellett sem valósí­tható meg teljes mértékben. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A gyógyszerek beállí­tása mindig egyénre szabottan történik. A tökéletes kezelés érdekében ne elégedjünk meg a recept nélkül kapható készí­tmények által nyújtott lehetőségekkel. A kezelőorvos által felí­rt inhalációs szteroidok, hörgőtágí­tók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segí­tségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével, valódi javulás érhető el. Allergiás asztma kezelésében bizonyos esetekben megfontolandó az immunterápia alkalmazása is. Az évekig tartó kezelés segí­tségével a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. így az immunterápia jelentősen csökkentheti allergiás asztma esetén a rohamok gyakoriságát is.

Megosztom