Ne fizessen rá!

Hogyan érvényesí­thetjük érdekeinket vásárlásunk során? Milyen eszközökkel védi a termékek biztonságát az illetékes felügyelőség? Miként válhatunk tudatos fogyasztóvá? Dr. Fülöp Zsuzsannával, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjével beszélgettünk.

Részben. Vannak olyan területek, ahol megszokásból vásárolok egy bizonyos terméket, amelyben megvan a bizalmam, és amelyhez ragaszkodom. Ha nagyobb értékű beruházásra készülök, akkor körbejárom a kérdést, amennyire lehet. Fórum hozzászólásokat olvasok az interneten, utánakérdezek az ismerőseimnél, illetve az üzletben is igénybe veszem az eladók segí­tségét a tájékozódásban.

 

Előfordult már, hogy a hatósághoz kellett fordulnia valamilyen termék miatt?

Olyan előfordult már, hogy letört a cipősarkam, visszavittem a kereskedőhöz, aki annak rendje szerint jegyzőkönyvbe vette a hibát és kicserélte a terméket. A hatóságra szerencsére vásárlóként nem volt szükségem.

 

Mik azok a legfontosabb jogok, amikkel egy fogyasztónak tisztában kell lennie?

A fogyasztóvédelmet alapvetően két nagy csoportra kell osztani: az internetes vásárlásra, tehát az elektronikus kereskedelemre és a hagyományos, üzleti vásárlásra. Az utóbbi esetben fontos tudni, hogy bármilyen terméket választunk, az eladónak szavatosságot kell vállalnia a termékért.

Ez általában két év. Ha hat hónapon belül keletkezik a hiba, akkor az úgy tekinthető, hogy az már a vásárláskor is fennállt. Ilyen esetben a fogyasztó cserét vagy javí­tást kérhet, ha ezekre nincs lehetőség, akkor vételár visszatérí­tését igényelheti a kereskedőtől.

Gyakori, hogy a vételár levásárlásának lehetőségét felajánlják a fogyasztónak. Ezt nem kötelező elfogadni, ám bizonyos helyzetekben mindkét fél jól jár az akcióval. Nagyobb értékű termék esetében – mint hűtőgép, mosógép, gépkocsi – jótállást köteles vállalni a cég. A jótállási jegy hivatalosan egy évre érvényes, de előfordul, hogy hosszabb időt is vállal a kereskedő a termékre.


Az elektronikus kereskedelemmel szemben még mindig nagy a bizalmatlanság?

Igen, sok kérdés felmerül, pedig az internetes vásárlásnál ugyanazok a jogok illetik meg a fogyasztót, mint a hagyományos vásárlás esetében. Nagy előny azonban, hogy gyorsabb és egyszerűbb, ráadásul sokan nem tudják, hogy van egy plusz jogosultság, amit igénybe lehet venni.

Ez a nyolc munkanapon belül történő elállási jog, amely lehetővé teszi, hogy mivel a fogyasztó a megrendelés előtt közvetlenül nem próbálhatja ki a terméket, nem foghatja meg, veheti fel, ezért hibátlan áru esetében is visszaküldheti a kereskedőnek, és ő nyolc munkanapon belül köteles visszatérí­teni a vételárat. Ez csak az elektronikus kereskedelemben létezik.

 

Korábban a hagyományos vásárlásnál is három napon belül vissza lehetett vinni a terméket.

Ez a jogszabály 13 éve nincs hatályban, sokan nem tudják. A hagyományos vásárlásnál csak hibás termékkel lehet reklamálni. Abban az esetben, ha nem tetszik a termék, nem megfelelő a méret, a szí­n, nem volt elég körültekintő a fogyasztó. Ilyenkor a fogyasztó semmilyen igénnyel nem élhet. Természetesen előfordul, hogy a kereskedő üzleti érdekből úgy dönt, hogy eleget tesz a cserének, de jogilag nem köteles rá.

 

Mik azok a területek, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb probléma merül fel?

Tipikusan ilyen az árubemutatók területe. Az ügyek többsége már akkor kerül hozzánk, amikor a felek között létrejött egy szerződés – ekkor mi már nem tudunk segí­teni. Vizsgáljuk ezeket az eseményeket, felügyelőink időközönként elmennek inkognitóban egy-egy ilyen bemutatóra, ám a hatóság csak akkor tud fellépni, ha tájékoztatás, a jótállási jegy kibocsátása stb. nem a jogszabályoknak megfelelően zajlik.

Ezeknél az eseteknél inkább az a probléma, hogy a résztvevők mindent aláí­rnak, amit eléjük raknak, anélkül, hogy tájékozódnának a pontos feltételekről. Éppen ezért a hatóság inkább az előzetes tájékoztatásban tud szerepet vállalni, hogy mire érdemes odafigyelni egy-egy szerződés megszületése előtt.

 

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2011. februári számában olvasható.

Megosztom