Témáink

Ráadás

2009. május
Az ember évezredek óta törekszik arra, hogy az egyének és a közösségek életét törvények és erkölcsi szabályok alkalmazásával tegye biztonságossá. Ugyanakkor nyugodtan mondhatom azt is, hogy évezredek óta mindig akadtak – és akadnak ma is – olyan személyek, akik – kockáztatva akár a legsúlyosabb büntetés fenyegető veszedelmét is – úgy próbálkoztak anyagi (vagy más természetű) méltánytalan előnyhöz jutni, hogy megszegvén a közösség alapvető normáit, megkísérelték embertársaik tulajdonát erőszak alkalmazásával birtokukba venni. Tovább

2008. október
A „félénk gyerekekről” írt cikkemben fel akartam hívni az olvasók – a szülők – figyelmét arra, hogy ezek a gyerekek valójában nem félénkek, hanem különlegesen fogékonyak a külvilágból érkező ingerekre... Tovább

2008. szeptember
Előző cikkemben – talán emlékszik még az olvasó – az elsőszülött és az egyke jellemző vonásait mutattam be, utalva arra, hogy e két pozíció a családon belül sok hasonló személyiségvonás kialakulásáért felelős. Érthető is ez, hiszen az elsőszülött – egészen a második gyermek megszületéséig – valójában „egyke”. A szülők sok-sok bizonytalansággal, de maximális igyekezettel „zsongják körül” őt (érdemes megfigyelnünk, hogy az első gyerekről legalább annyi családi fotó készül, mint az összes többiről együttvéve), és a „féltés”, az „aggodalom”, a gyerek fizikai biztonságának folyamatos ellenőrzése az elsőszülöttek esetében a leglátványosabb. A család első babájának a fürdetéséről magam is rengeteg szakmai emléket őrzök; ilyenkor mindenki feszült, izgatott, az előkészületek már félórával az „esemény” előtt megkezdődnek, a szülők hőmérővel ellenőrzik a fürdővíz hőmérsékletét („a doktor úr megmondta, hogy hány fokos legyen!”), és természetesen jelen van a nagymama, valamint a szomszéd néni is, aki nagy gyakorlattal rendelkezik a „gyermekfürdetés terén”.
Tovább

2008. július
A család belső szerkezete sok éve kutatások tárgya. Tudjuk, hogy a családtagok közötti kommunikáció szintje, formája, a családon belüli szövetségek, „koalíciók” létrejötte jelentősen befolyásolja a szocializáció sikerét, és jelentős szerepet játszik a személyiség alakulásában a család „sűrűsége” is. Tovább

2008. június
Ha jól emlékszem a szakirodalmi adatokra, valamikor 1980-ban történt, hogy két negyvenéves hölgy – Barbara Herbert és Daphne Goodship – legjobb tudomásuk szerint, életükben először találkoztak Londonban. Pedig akkor már tudták egymásról, hogy egypetéjű ikrek. Tovább

2008. május
Talán az olvasó emlékszik még, az elmúlt alkalommal az egy- és kétpetéjű ikrekről írtam, a téma azonban kinőtte a lap által biztosított keretet, így most az ikrek fejlődésének és nevelésének egyik legfontosabb kérdésével, az anyanyelv, a beszéd alakulásával foglalkozom. Tovább

2008. április
Kár lenne tagadni, hogy az ikrek érkezése nem csak dupla öröm – dupla gyötrelem is! A születést követő első néhány hónap az „alapvető bizalom” kialakulásának időszaka. Tovább

2008. február
A mai szülők általában az aktív, élénk, tevékeny gyerekeket szeretik. Azokat a lányokat és azokat a fiúkat, akik ismeretlen emberek között is egy-kettőre feltalálják magukat, mindig szépen, hangosan köszönnek, és udvariasan, készségesen, a kérdező szemébe nézve válaszolnak – a legostobább „felnőttes” kérdésekre is. Pedig ez nem volt mindig így; a múlt század elején a felnőtt világ általában az olyan gyerekeket értékelte, akiket látni lehetett ugyan (ha valaki meg akarta nézni őket), de hallani szinte soha; a tisztelettől rendszerint elcsuklott a hangjuk, és még taknyos orrocskáikat is lehetőleg halkan szívták, nehogy megzavarják a méltóságteljes „öregek” társalgását. Tovább

2008. január
Ha megkérdezzük: mi a hazugság? – a válasz kézenfekvőnek tűnik: olyan állítás, amely nem felel meg a valóságnak. Pedig a valóságnak meg nem felelő állításnak még két igen fontos jellemzővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy valóban hazugságnak minősíthessük. Az egyik az, hogy tudatosnak kell lennie, vagyis annak az embernek, aki a kijelentést teszi, tisztában kell lennie azzal, hogy állítása a tényekkel nem egyeztethető össze – ellenkező esetben ugyanis nem hazudik, hanem téved. A hazugságnak másik jellemzője, hogy mindig valamilyen érdek fűződik hozzá, tehát aki hazudik, tudatosan félre akar vezetni másokat, és a valóságot meghamisító kijelentésétől valami hasznosat, az igazság kiderülése esetén semmiképpen sem élvezhető előnyt remél. Tovább