Olvasóink kérdezték a jótállásról

„Vettünk az asszonnyal egy plazma tévét és a számlát a cégem  részére kértem kiállítani. A tévé egy hét múlva bedöglött, három hete hiteget a szerviz, hogy megjavítják, cseréről hallani sem akarnak. Mivel a régi televíziónkat elajándékoztuk, nem nézhetjük azóta a kedvenc sorozatainkat. ( Igaz azóta a feleségemmel egész jól egymásra találtunk, kártyázunk, sétálunk, meg egyebek.)  Már napi rendszerességgel járok a szervizbe, mivel a telefont nem veszik fel. Mikor megfenyegettem őket, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulok, ők közölték, hogy nem vagyok fogyasztó, mivel cég vette a tévét. A cégem egyébként hentesáru forgalmazásával foglalkozik. Szeretnék tisztán látni a garanciával kapcsolatosan.”

Sajnos újra meg újra tapasztalom, hogy reklamáció során  az összeg levásárlását kínálja sok üzlet egyedüli lehetőségként. Csak hosszas vita, és a vonatkozó paragrafusok citálása után hajlandóak visszaadni a vételárat. A vásárló vérnyomását emelő esemény a garanciális áruk szervizelése is. Sok szerviz hetek múlva sem javítja meg a készüléket, nem ajánl fel a javítás idejére cserekészüléket, kérésre sem hajlandó cserélni az árut. Ilyen esetben nagyon fontos a tudatos vásárlói magatartás: azon túl, hogy érvényesítjük a lentebb részletezett jogainkat, ne vásároljuk többet e cég termékét! Ne nyugodjunk bele abba, hogy törvényellenesen járnak el velünk szemben, forduljunk bírósághoz, a perköltséget a vesztett fél fizeti.  

A Ptk.  685.§.-a szerint fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ennek megfelelően a televízió vásárlása tekintetében ön fogyasztó, mivel a húsáru bolt működtetéséhez – egyelőre – nem szükséges plazma tévé. 

A garancia szó nem jogi szakkifejezés, ezt sem a polgári törvénykönyv, sem a jótállási kötelezettségekről rendelkező jogszabályok nem használják. A kereskedelmi gyakorlatban a garancia azt jelenti, hogy a szolgáltató az áru hibátlanságáért, minőségéért – az erre vonatkozó jogszabályok szerinti jogi tartalommal – adott módon helytállást vállal, azaz garantálja, hogy az áru az átadáskor megfelelt a törvényes és szerződéses tulajdonságoknak.

Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. (szavatosság)

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének  nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.  Elállás esetén a vételár visszajár.

A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

 Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. (Ptk. 305.- 310. §)

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján (pl. tartós fogyasztási cikkek) jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő – fentiekben részletezett – szavatossági jogait nem érinti.

A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. (Ptk. 248. §)

Fontos megjegyeznem, hogy a szerviz szakvéleménye egy bírósági eljárásban nem mérvadó!