Olvasóink kérdezték az élettársi kapcsolatokról

„A fiam  hat éve él együtt  egy buta, felszínes, nem dolgozó cicababával. Egész nap a körmét reszeli, fitneszkazettákra szökdécsel, a barátnőivel cseveg, és félrelép. Nem tudom mit eszik rajta a gyermekem, szerencsére nem akarja feleségül  venni. Eddig nyugodt voltam, mert tudtam, hogy a fiam bármikor kirakhatja a házából – ha kinyílik végre a szeme és rájön, kivel szűrte össze a levet – , mivel nem a házastársa.  Viszont a szomszédom  azt hallotta, hogy valami  új törvény  változtat ezen a rendszeren, sőt a nőcske akár örökölhet is.”

Valóban, az új Ptk. mind a lakáshasználat és tartás,  mind az öröklés (használati jog) vonatkozásában kibővíti az élettársak jogait.

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata.

Az élettárs a kapcsolat megszűnését követően a törvényben meghatározott esetekben volt élettársától tartásra, a volt élettársával közösen használt lakás használatának és vagyoni viszonyaiknak a rendezésére tarthat igényt.

Az életközösség megszűnése esetén (amennyiben a törvényben felsorolt érdemtelenségi okok nem állnak fenn)  volt élettársától tartást követelhet az, aki arra rászorult, mert magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább tíz évig fennállott, vagy az életközösség legalább egy évig fennállott és az élettársak kapcsolatából gyermek született.           

A bíróság kivételesen indokolt esetben meghatározottnál rövidebb időtartamú élettársi kapcsolat esetén is megállapíthatja a tartási kötelezettséget.

Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Az életközösség megszűnése esetén azonban bármelyik élettárs vagy örököse követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, ami házastársak esetén különvagyonnak minősülne.          

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha az bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Az élettárs a vagyonszaporulatból őt megillető részesedésre elsősorban természetben tarthat igényt.

A lakáshasználatra vonatkozó szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme (pl. tulajdonjoga ) alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább tíz évig fennállott, vagy az életközösség legalább egy évig fennállott, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

A bíróság  az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek  feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

A bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

A lakás kizárólagos használatára feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással csak megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával (például bérleti szerződés felmondása) beköltözhetővé tehető lakása van.

Az örökhagyó élettársát az örökhagyóval közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó szokásos berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó használati jog illeti meg, (nem haszonélvezeti jog!)ha az életközösség közötte és az örökhagyó között legalább tíz évig folyamatosan fennállott, és az öröklés megnyiltakor is fennáll.

Lapzártakor még nincs döntés arról, hogy mikor lép hatályba az új törvény, lehetséges, hogy  az eredetileg tervezett 2010. május elsejei  hatálybalépést  egyes rendelkezések vonatkozásában 2011. január elsejére halasztják.