A szépítő szike

A sebészeti technikáknak és az egyre kifinomultabb anyagoknak köszönhetően az orvosilag indokolt és a szépítő plasztikai sebészeti beavatkozások esetében egyaránt bizakodhatunk a legjobb eredményben. Miért végeznek hazánkban plasztikai sebészeti műtéteket? Mit érdemes végiggondolni egy ilyen operáció előtt?

Egy megrongálódott testrész helyreállítására, a szépség elnyerésére vagy visszaszerzésére már évszázadok óta van igény. A plasztikai sebészet kifejezést hallva manapság inkább az esztétikus megjelenésért felelős tudomány jut eszünkbe. Megnagyobbított mellek, eltűnt zsírpárnák, érzékibb ajkak és kisimult arcok jelennek meg előttünk, pedig a sebészetnek ez a speciális műfaja a helyreállító – szaknyelven rekonstrukciós – beavatkozásaira legalább olyan büszke lehet, mint az esztétikai korrekciókra.

A plasztikai sebész szemszögéből

– Nem lehet éles határt húzni az esztétikai és a rekonstrukciós sebészet között – mondja dr. Molnár Csaba plasztikai sebész. – Az elálló fülek korrekciója, egy kisméretű mell megnagyobbítása, vagy az öregedés jeleinek eltüntetése az előbbi, míg egy testrész hiányzó funkciójának a helyreállítása, a balesetek, égés vagy onkológiai műtétek utáni szövetpótlások – melyek orvosilag is indokoltak – az utóbbi kategóriába sorolhatók. Sokszor a helyreállító műtétekkel esztétikai célokat is megvalósítunk. Jó példa erre a daganat miatt eltávolított emlő pótlása.

 Az így kialakított testrész csak esztétikai funkciót lát el, nem lesz működőképes, de a műtét mégis a szervezet integritását állítja helyre. Meghatározó különbség, hogy fizeti-e a beavatkozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A példánál maradva az emlő helyreállításakor nemcsak a hiányzó szövet pótlása a cél, hanem az emlők szimmetriájának a kialakítása is, ezért sokszor a másik oldalhoz is hozzá kell nyúlni. Korábban csak az egyik oldal hiányát pótló műtétet fizette az OEP, a másikkal nem foglalkozott. Az ellenoldali szimmetria helyreállításához esetenként szükséges implantátum beszerzése, vagy a születési rendellenesség miatt meglévő aszimmetria korrekciójához nélkülözhetetlen emlőimplantátum biztosítása – egy szakértőkből álló bizottság egyedi döntésére alapozva – tavaly óta szerencsére már finanszírozható.

Szintén orvosilag indokolt műtét lehet, és az OEP is fedezi meghatározott feltételek mellett a túltengéses bőrrendellenesség korrekcióját. Egy jelentős tömegvesztés után a bőr nem tudja követni rugalmasságánál fogva a kisebb felületre való összehúzódást, ezért főleg a hason, de más testrészeken is kinyúlt, lógó bőr marad vissza. Abban az esetben végezhető el a műtét rekonstrukcióként, ha a testtömegindex – melyet úgy számolhatunk ki, hogy a testsúlyt elosztjuk a testmagasság négyzetével – 15 egységet csökken és ez egy fél éven belül változatlan marad. A túlméretezett emlő kisebbítését akkor fizeti a OEP, ha az eltávolításra kerülő emlőállomány nagysága oldalanként meghaladja a testsúly fél százalékát. A plasztikai sebész az első konzultáción meg tudja mondani, hogy melyek a finanszírozható beavatkozások.

Molnár doktor szerint hazánkban a baleseti és égési sérülések ellátásán kívül az emlőrekonstrukciók a leggyakoribb rekonstrukciós beavatkozások. Az esztétikai beavatkozások tekintetében 5:1 arányban a nők vezetnek, bár az elálló fülek és az orr korrekcióknál már jobban közelít egymáshoz ez az aránypár. Vannak olyan műtétek, amelyek csak férfiaknál történnek. Ilyen például a nőies formában megnagyobbodott emlők korrekciója. Értelemszerűen más típusú beavatkozások történnek a két nemnél a genitáliákon végzett esztétikai műtétek során is.

– A műtétre jelentkező páciensek kor szerinti eloszlása nagyon változatos, hiszen 6 évestől a 80 éves korig volt már betegem – magyarázza a plasztikai sebész doktor. – A legidősebb egy 80 éves hölgy volt, aki zsírleszívást kért. Ízületi panaszai miatt már nem tudott tornázni reggelente, így megnőtt a pocakja Kiszámolta, hogy olcsóbb leszívni a zsírt a hasáról, mint a ruhatárát kicserélni. A korhatárok műtétenként változnak.  Fülplasztikát 6-7 éves korban, az óvoda-iskola határán érdemes elvégezni, amikor a gyermek közösséget vált. Mellműtéteket 18 éves kor alatt nem végzünk. Az orrplasztikát is csak a pubertás kor után szabad elvégezni, mert akkor fejeződik be az orr kialakulása, és ha előtte operáljuk, kiszámíthatatlan lesz az eredmény.

Előfordul olyan eset is, amikor a plasztikai sebész a vizsgálatok után elutasítja a műtétet.

– Az irreális elvárásokkal jelentkező páciens nem alkalmas plasztikai műtétre, mert örökre elégedetlen beteg válhat belőle – folytatja dr. Molnár Csaba. – Ha a betegnek testképzavara van, igyekszünk lebeszélni a beavatkozásról. A komolyabbnak tűnő eseteket pszichológushoz, pszichiáterhez irányítjuk. Amennyiben jó az indikáció és sikeres a műtét, a beteg lelkét is meg tudjuk gyógyítani.

Mint minden operációt, a plasztikai műtétet is szakorvosi konzultációk és vizsgálatok előznek meg. A felmerülő kérdéseire választ kap a jelentkező, közöttük a várható végeredményről és a lehetséges szövődményekről is szó esik.

– Nincs műtét kockázat nélkül. Az esztétikai műtéteknél minden kockázatot sokkal gondosabban kell figyelembe venni, mint egy olyan műtétnél, ahol az orvosilag indokolt. A műtétet gondosan kell megtervezni, a kivizsgáláskor nagyon körültekintően kell eljárni, és a beteg megfelelő tájékoztatása elengedhetetlen – hívja fel a figyelmet a szakember.

Tapasztalatok és eredmények

Egy előnytelen alakú orr nőket és férfiakat egyaránt zavarhat.

Melinda tíz évvel ezelőtt vállalkozott az orrplasztikára. Nem titkolja, hogy már kamaszkora óta foglalkoztatta a gondolat, de a költségek miatt csak 27 évesen engedhette meg magának a műtétet.

– Aránytalannak találtam az orromat az arcomhoz képest, és csúfoltak is miatta. Ha találkoztam valakivel, mindig vigyáztam arra, hogy ne lássanak oldalról. Szórakozni sem szerettem elmenni, mert úgy éreztem, hogy mindenki az orromat nézi – meséli Melinda. – Szerintem az arc nagyon sokat számít, ezért elmentem egy plasztikai sebészhez konzultációra és két hét múlva már el is végezték a műtétet. Tíz napig viseltem gipszet az orromon, ami kibírható volt, mert nem voltak fájdalmaim. Komplikációk nem adódtak, de én kisebbet szerettem volna és maradt benne egy kis göb. Visszamentem, hogy azt még korrigálják, de az az igazság, hogy az operáció előtt az arcba adott érzéstelenítő injekciók olyan fájdalommal jártak, hogy másodjára már nem vállaltam be. Összességében elégedett vagyok, mert nekem kampós orrom volt és most pedig teljesen egyenes. Azóta megváltozott az életem, mert nem foglalkoztat ez a gondolat. Eltűnt belőlem az orrom miatti szorongás. Úgy érzem, megérte, és ha még egyszer kezdeném újra megcsináltatnám, de biztosan csak altatásban.

Zsolt szintén a húszas évei közepén vállalkozott az orrműtétre. Az esztétikai korrekció mellett az orrsövényferdülését is megszüntették, és mivel ez orvosilag indokolt beavatkozásnak számít, fizette a társadalombiztosítás. Melindához hasonlóan őt is lelki okok vezették a plasztikai műtéthez.

– Igazából mindig is zavart, amikor oldalról láttam magam a tükörben. Főleg akkor, amikor serdültem és elég vékony fiúként a sas formájú orrom nagyon szembetűnő volt. Nem a méretével, hanem a formájával volt problémám – magyarázza Zsolt. – Az elhatározáshoz tíz évre volt szükségem, mert először úgy éreztem, hogy beavatkozom a természetbe, és az már nem én vagyok. De nagyon akartam a változást és a műtét egy kellemes csalódás volt. Panaszt csak a minimális fejfájás okozott és az gipsz levétele után éreztem néha egy kis fájdalmat. Az eredménnyel nem vagyok teljesen elégedett. Oldalról tetszik, eltűnt a görbeség, de elölről vaskosabbnak látom az orrom, mint volt. Kilenc hónapja volt a műtét és egy év kell, hogy kialakuljon a végleges forma, de szerintem már ilyen marad.

A visszajelzések általában pozitívak, bár néhány közeli hozzátartozóm észre sem vette a változást. Az önbizalmam nagyobb lett, talán a kapcsolatteremtésben is bátrabb lettem. Most már nem zavar az orrom, nekem bejött ez a műtét.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2009. novemberi számában olvasható.