Olvasóink kérdezték a felelősségbiztosításról

Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen megtörténhet velem. Mindig is törvénytisztelő ember voltam,  pontosan fizetem a csekkjeimet, tisztességesen és szerényen élek a nyugdíjamból. Van egy öreg autóm, ritkán használom. A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötöttem felelősségbiztosítási szerződést, amelynek díját minden negyedévben pontosan megfizettem.

2007-ben sajnos elkalandozott vezetés közben a figyelmem – a szomszédasszonynak integettem – és nekimentem hátulról egy több millió forint értékű Mercedesnek. Egy szemernyit sem aggódtam, tekintettel arra, hogy érvényes felelősségbiztosítással rendelkeztem. A napokban majdnem szívinfarktus kaptam, mikor jött a bíróságtól egy idézés. A mercis ember biztosítója perelt be engem és a MÁV Általános Biztosító Egyesületet, hogy fizessünk meg másfél millió forint javítási díjat egyetemlegesen. Mivel a biztosító csődbe ment, ezt csak tőlem tudják behajtani. Ilyen megtörténhet? Oda a kis vagyonom? Így bánnak a szegény, becsületes emberekkel? Lehetséges, hogy megnyerik ellenem a pert? Akkor hol itt az igazság kedves ügyvédnő?

A jog és az igazságosság nem mindig jár kéz a kézben, ahogy az ön esete is mutatja.

A leírtak alapján a károsult casco biztosítással rendelkezett, így első körben a casco biztosító fizette ki a javítási díjat (kár). A polgári jog szabályai szerint ilyenkor a fizető biztosító lép a károsult helyébe, tehát követelheti az általa kifizetett pénzt a károkozó biztosítójától, ez esetben a MÁV ÁBE-től. /Ptk. 558. § (1)/

Ptk 339. § szerint  aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.  A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.

A jogellenesség jelen esetben a KRESZ 3. §. (1) bek. c. , illetve a 27. §. (1) bekezdésének a megszegése.

Amennyiben nem tudják a követelést behajtani a MÁV ÁBE -től – mert a vagyona kevesebb a tartozásainál –, akkor a jogosult biztosító a kárt okozó autó üzembentartójától próbálja behajtani az általa már kifizetett összeget.

Az eddig megszületett elsőfokú bírósági ítéletek vagy egyetemleges adóssá nyilvánították a kárt okozott MÁV ÁBE ügyfelet, vagy pedig mögöttes adósként kötelezték fizetésre. Az előbbi esetben a jogosult biztosító maga választhat, hogy a MÁV ÁBE-től, vagy a kárt okozott üzembentartótól kéri a  követelését, míg az utóbbi esetben előbb a MÁV ÁBE-től kell megkísérelni behajtani a pénzt, és ha nem fizet, csak akkor kell helytállnia a volt biztosítottnak.

 Eddig tudomásom szerint másodfokon még nem született döntés, így elképzelhető, hogy a fellebbviteli bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéleteket.

Megoldás lehetne, ha a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által működtetett kártalanítási számla – felelősként – kifizetné a kárt, de tudomásom szerint erre még nincs meg a jogszabályi háttér.

A károsult kártérítési igényét az 190/2004. (VI.8.) kormányrendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni.  Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelője – a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint – a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla kezelője e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.

A jogszabály csak arról rendelkezik, hogy amennyiben valakinek nincs kötelező felelősségbiztosítása, úgy a Kártalanítási Számla kezelője köteles megfizetni a kárt, természetesen ez esetben is behajtható a kifizetett összeg a károkozó üzembentartótól.

A jogszabályalkotó valószínű nem számolt azzal a helyzettel, hogy egy biztosítótársaság is fizetésképtelenné válhat, így erről a jogszabály nem rendelkezik.

Jogi álláspontom szerint a tartozásátvállalás analógiája is fennállhat ezen esetekben, miszerint a felelősségbiztosító átvállalta a károkozó kötelezettségét és ehhez a jogosult (károsult biztosítója) a törvény erejénél fogva hozzájárult, bár csak egy konkrét perben dőlhet el, hogy a bíróság ezen védekezésnek helyt adna-e. 

Ptk. 332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.

(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

333. § Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Másrészről viszont a károkozó autós mentesítése a kár kifizetése alól, arra a szabályosan közlekedő károsultra lenne hátrányos, aki nem rendelkezik casco biztosítással.

Valamilyen jogszabályi megoldást mindenképpen ki kell dolgozni, tekintettel arra is, hogy a felelősségbiztosítás kötelező, így annak kockázatát nem lehet az állampolgár nyakába varrni, hogy a biztosító bármely okból a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti.