Túl kevés vagy túl sok?

Tudjuk-e, hogy melyik vitaminból mennyire van szükségünk? Friss zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztunk-e szívesebben, vagy biztos, ami biztos alapon inkább vitaminpótlókhoz nyúlunk?

A létfontosságú vitaminok

A vitaminok szerepe változatos. Míg jelenlétük a táplálékban létfontosságú, a túlzott bevitel káros lehet. A vitaminokat ezért elővigyázatosan, a szükségleteknek megfelelően kell fogyasztani. Magasabb dózisok csak bizonyos esetekben ajánlottak, mint például terhesség alatt, amikor az anya és a magzat igényei ezt megkívánják.

A vitaminokat – hasznosulásuk közege alapján – két csoportra oszthatjuk: zsírban oldódó és vízben oldódó vitaminokra. A betű és számjelölések háttere azonban inkább kronológiai, mint tudományos logikai rendszer szerint alakult ki. Míg a D2- és D3-vitaminok ugyanazon vitamin különböző formái, addig a B1-, B2- és B6-vitaminok egymástól nagyon eltérő vitaminok. 

Egyszerű összetevők vagy csodakúrák?

A vitaminok ott számítanak igazi csodaszernek, ahol határozott hiány van belőlük, mint például az A-vitamin esetében a fejlődő országokban. Némely tudós sokszor a napi normális vitaminbevitel 1000-szeresét ajánlja, gyakran helytelenül súlyosnak ítélt egészségügyi panaszok kezelésére. Sokszor fokozott vitaminbevitelt javasolnak megnövekedett energiaszükséglet, koleszterinszint csökkentés, sebgyógyulás elősegítése, akné (pattanásos bőr) kezelése és hajhullás vagy őszülés esetén. Ez esetben a vitaminokat, mint gyógyszereket kell kezelnünk, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági  Hatóság (EFSA) meghatározta 16 vitamin és ásványi anyag napi bevitelének felső határát. E dózisok napi bevitele még hosszú távon sem jelent veszélyt a szervezetre. A megadott értékek viszont az összesített bevitelre vonatkoznak, figyelembe véve az élelmiszerek, vitaminokkal dúsított élelmiszerek és táplálék-kiegészítők vitamintartalmát is.

Vitaminhiány okozta betegségek

 Elégtelen vitaminfogyasztás okozta hiánybetegségek:

Vakság Dél- és délkelet-ázsiai fejlődő országokban, Latin-Amerikában és Afrikában fordul elő leggyakrabban. Elsősorban a 6 évnél fiatalabb gyerekeket és a főként növényi eredetű, alacsony zsírtartalmú táplálékot fogyasztókat érint. Eszkimók és sarkkutatók esetében

tapasztalt A-vitamin mérgezés, amit a túlzott jegesmedve- és fókamáj fogyasztás okoz. A máj az A-vitamint leginkább felhalmozó és így a mérgezésnek leginkább kitett szervünk.

Pellagra A betegséget (szó szerinti fordításban „durva bőrt”) a niacin, más néven B3-vitamin, hiánya okozza. Ez a hiánybetegség az 1900-as évek elején az Egyesült Államokban és Dél-Európában volt elterjedt a kukorica alapú étrend eredményeként. 1938-ban Roosevelt elnök elrendelte a kukorica-, búza- és rizsalapú élelmiszerek vassal, B1-, B2-, B3-vitaminnal történő dúsítását. Az ajánlott mennyiségnél jelentősen több niacin tartós fogyasztása káros lehet az egészségre.  A visszafogott növekedéshez társuló egyéb tünetek, mint például egyes bőrbetegségek, a száj, a nyelv és a torok szárazsága, fokozott fényérzékenység jelentkezhetnek.

Beriberi A beriberi a B1-vitamin hiánybetegségének indonéz elnevezése. A betegséget az őrölt, dúsítatlan gabonafélékre, például rizsre vagy nyers halra redukált étrend okozza. Emellett a krónikus alkoholizmus is lehet kiváltó ok, egyrészt az alacsony B1-vitamin (és más B-vitaminfélék) bevitel, másrészt az elégtelen vitaminraktározási képessége révén. Mivel a túlzott fogyasztásnak jelenleg nincs ismert negatív hatása, felső határérték sincs.

Születési rendellenességek A terhes nők vitaminszükséglete megemelkedik. Az egészséges magzat kifejlődésében létfontosságú a folsav (B9-vitamin), amelynek a fogantatást megelőző használata jelentős mértékben (35–75%-kal) csökkentheti a születési rendellenességek kialakulásának veszélyét. A folsav magas dózisban sem mérgező.

Szív- és érrendszeri megbetegedések Egyes tanulmányok alapján B6-vitamin szedésével csökkenthető a vér homocisztein szintje, amely felelős lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért. Emellett a C- és az E-vitamin, valamint a karotinoidok antioxidáns hatásukkal segítik elő szívünk védelmét.  A B-vitaminok hatása szív- és érrendszerünkre vitatott. Egyesek szerint a túlzott bevitellel károsíthatjuk egészségünket.

Vérszegénység  A B12-vitamin és a folsav hiánya vérszegénységet okozhat. 

Időskori éberségcsökkenés B6-, B9- és B12-vitaminok elégtelen bevitele időskorban zavartságot, depressziót okozhat.  Más tanulmányok a C- és E-vitaminok antioxidáns hatását méltatják az időskori éberség megőrzésében. Időskorban a D-vitamin asszimilálási képessége is csökken. Mivel a szervezet már nem képes a napfény segítségével hatékony D-vitamin felvételre, szükség van ennek pótlására, ami 65 éves kor fölött csökkentheti az esések és törések veszélyét.

Kwashiorkor-kór Az akut alultápláltság nemcsak vitamin, de ásványianyag- és fehérjehiányt is jelent. A betegek H-vitaminhiányhoz hasonló tüneteket produkálnak.

Skorbut A C-vitamin hiánybetegsége a skorbut évszázadokon keresztül a tengerészek titokzatos betegsége volt. Viszont megfigyelték, hogy a citrusféléket fogyasztó tengerészeket nem éri el a kór. Az aszkorbinsavat végül 1932-ben fedezték fel. Magasabb dózisban, hosszú távon a C-vitamin gyomor- és bélrendszeri problémákat, és túlzott vasfelhalmozódást okozhat.

Vérzés Heinrich Dam dán tudós a koleszterin szerepét kutatva ismerte fel a K-vitamin gyógyító hatását vérzések esetén. A K-vitaminnak rendkívül fontos szerepe van antibiotikumos kezelések és parenterális (a mesterséges táplálás egyik formája) táplálás esetén is. Toxikus hatása nincs, felső határértéket nem állapítottak meg.

Izomsorvadás Az E-vitamin hiánya izomsorvadást okozhat, főként gyerekkorban.

Angolkór A D-vitamin hiánya angolkórt (csontfejlődési zavar) okoz gyerekeknél, általános alultápláltság és mentális alulfejlettség kíséri gyakran a betegség tüneteit. A D-vitamin szerepe rendkívül fontos a megfelelő csontképződésben. Az idős korosztálynál a D-vitaminhiány csontritkulást, tartós mély fájdalmat okozhat a csontokban.  Elegendő napfény hiányában a gyerekeknek és felnőtteknek napi 25 mikrogramm D-vitamin bevitele javasolt.

A D-vitamin magas dózisban, 125 mikrogramm, fölött túlzott táplálék-kiegészítő, hal vagy dúsított tej fogyasztása esetén  toxikus is lehet. 

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2009. júliusi számában olvasható.