Spórolási ABC

Már a négy-öt éves gyerekeknek meg kellene tanulniuk beosztani a pénzüket. Felnőttként ugyanis a legtöbben csak akkor jönnek rá, hogy baj van, amikor már kikapcsolják a villanyt, a gázt a lakásukban. Pedig kis takarékoskodással ezt el lehetne kerülni.

Manapság, amikor szinte mindenkinek csökken a jövedelme, nem árt néhány praktikát megszívlelni.

Tanulni a takarékosságot

Az uniós trend szerint minden háztartásnak hat havi rezsiköltség tartalékkal kellene rendelkeznie. Ehhez képest mindennapos látvány a családsegítő szolgálatoknál, hogy kockás papíron tanítják az embereket számolni. Nem az összevonást, kivonást gyakorolják, bár egyre több embernek ez is gondot jelent, hanem azt vezetik le közösen, hogy a család mennyit költhet havonta. Sokan akkor döbbennek rá, hogy mekkora a baj, amikor a  felszólító levelek után egyszer csak kikapcsolják az áramot, gázt, vizet. A visszaköttetés pedig esetenként többe kerül, mint maga a tartozás. A hivatalnokok szerint még az érettségizett fiataloknak sincs fogalma arról, mennyi a család havi kiadása. A szülők többsége még mindig szemérmes, ha a pénzről van szó, holott ezzel nemhogy segítenek, ártanak a csemetéknek. Éppen ezért azt mondja több családsegítő szolgálatnál dolgozó, hogy amikor tehetjük, amikor viszonylag jól keresünk, tegyük félre legalább a jövedelmünk tíz százalékát, hogy a váratlan kiadások se jelentsenek gondot.

Péter Erika óvónő már az ötéveseknek adna havonta kétszáz forintot.
— Havonta kétszáz forint egy családot sem tesz tönkre, a gyerekek viszont megtanulják, mi az a pénz, hogyan kell a bankókat beosztani. Ha elköltik fagylaltra, meg kell várniuk a következő hónapot, mire újra kapnak. Ha mégsem verik el, akkor gyűlik az összeg, amiből nemcsak egy fagyira futja. Tudom, amikor egy öttagú család 100-150 ezer forintból él, akkor nehéz ezt megoldani, de a gyereknek ez hosszú távon segítség lehet.

Arról, hogyan lehet takarékoskodni, könyv is készült. Több iskolában technika és életvitel órán szóba is kerül a téma. Van, ahol ötödik osztálytól naplót kell vezetniük a diákoknak, hogy mire fordították a zsebpénzüket. Később mérleget készítenek a családok bevételéről és kiadásáról, de szóba kerül az is, hogyan lehet a pénzzel, energiával, idővel takarékosodni. Még azt is kiszámítják, mennyibe kerül az ebéd.

Az időseknek jobban megy

Az idősebbek egy része igen jól be tudja osztani a pénzét. Az ötvenéves, édesanyjával élő Keresztes Margit például füzetben vezeti, mire költött.

— Mindig kiszámolom, nagyjából mennyit kell félretennem a számlákra. Ha kisebb összeg jön ki, örülök, ha nagyobb, akkor hozzányúlok a tartalékhoz — mutatja a noteszt, amiben a legkisebb kiadás, a bélyeg ára is szerepel. — Amikor tudom, mennyi pénzem maradt, akkor beosztom, mennyi kell ételre. Nem naponta vásárolok be, hanem hetente egyszer. Főleg piacra járok, mert boltban drágább a zöldség, gyümölcs és a hús. Ha akciós a termék, átgondolom, szükségem van-e rá és megnézem, egyáltalán tényleg olcsóbb-e. Nem egyszer látom, hogy egy fillérrel sem adja kevesebbért a terméket a bolt, mint egyébként, csak ráír egy sokkal magasabb árat, és ennek sokan bedőlnek. De ha valóban kell a leértékelt áru és néhány hónapon belül szükségem lesz rá, megveszem.

Mindig elköltöm az aprót is. Emiatt morognak a mögöttem sorban állók, de a pénztárosok örülnek, hiszen nekik jól jön a fémpénz. Én pedig boldog vagyok, hogy nem kellett felváltanom egy ezrest és az apró sem húzza a pénztárcámat. A vizet sem folyatom feleslegesen. Minden reggel engedek másfél-két liter vizet a csapba és egész nap abban mosok kezet. A teafiltert többször használom, ahogy a kávézaccot is átfőzöm még egyszer. Gyenge kávénak az is megteszi délutánra. S ha már a konyhánál tartunk: kuktát használok edények helyett. Sokkal gyorsabban fő benne az étel, csak sokan tartanak tőle, mert bonyolultnak tűnik. Persze, a régi darabok nagy része nehezen zár és retteg az ember, hogy felrobban, de az újak már igazán könnyen kezelhetők.

Az esztelen vásárlás veszélye

Sokan a bevásárlásnál költenek rengeteget. Nagy Ervinné szerint a fiataloknak az a bajuk, hogy esztelenül vásárolnak, csak azért megvesznek felesleges dolgokat, mert szép a csomagolása. Az asszony mindig megnézi, mennyibe kerül egy kiló vagy egy liter az áruból, hiszen ezt is feltüntetik a boltban a fogyasztói ár alatt. Sokszor kiderül, hogy nem mindig a nagyobb kiszerelés éri meg.

— A fogkrém hihetetlenül drága, csak nem tűnik fel, hogy literje 5-10 ezer forint, mert mindig csak egy 75-100 milliliteres tubust veszünk – mesélte a 68 éves Rózsa néni. – A tisztítószerek is több ezer forintba kerülnek, holott sokszor közel sem olyan hatékonyak, mint anyám módszere. A lányom múltkor egészen elcsodálkozott, amikor nagytakarítás közben csodaszerek helyett ecettel tüntettem el a vízkövet. A parkettára sem kell különösebb kencefice. Elég, ha négy teáskanál bútorfényezőt, ha két teáskanál ecetet tíz liter vízhez keverünk, így mosunk fel. A fehér függönyök mosáshoz egy kevés szódabikarbónát használok. A bolyhos pulóverekről pedig nem géppel szedem le a szöszt, mint az unokám, hanem a férjem régi, de még viszonylag éles borotvájával. Az asszony balzsamot soha nem használt a hajára, mégis csillog a frizurája. Szerinte a titok nyitja az almaecet vagy a citrom, amiből egy teáskanálnyit fél liter vízhez kever, és ezzel öblíti le a haját.

Gyerekekkel nehezebb

Kisgyerekes családoknál az egyik legnagyobb gond, hogyan spóroljanak a vízzel, árammal és gázzal. Kissné Soós Edit szerint a mosáson nem lehet spórolni.

– Mivel négy gyereket nevelünk, naponta kétszer megy a mosógép. Így amikor lecseréltük a régit, ami 22 évig bírta a strapát, a leginkább víz- és energiatakarékosat választottuk. Ez drágább volt, mint a többi, de néhány hónap alatt visszahozta az árát. A gyerekek egy kád vízben fürdenek, de a havi vízszámlánk így is 22 ezer forint. Mi pedig tusolunk a férjemmel, mert ez kevesebb vizet fogyaszt.

Azt már a hároméves fiam is megtanulta, hogy a tévét nem csak a távirányítóval kapcsoljuk ki. Mivel napközben sokat hallgatok rádiót, vettünk hozzá tölthető elemet. Ahol kiég egy égő, oda energiatakarékosat veszünk. Jóval drágább, mint a hagyományos izzó, de visszahozza ez is az árát. Gázfűtés helyett a cserépkályhában tüzelünk. Több kosszal és munkával jár, de fele annyira csökkent így a fűtésszámlánk. Ráadásul sokkal melegebbnek érezzük a 18 fokot, mintha a gázt használtuk volna.

Mivel a hús drága, nem eszünk minden nap. Ha mégis marad például a húslevesből pár falat, akkor ízesítem, ledarálom, zsemlemorzsába forgatom, lefagyasztom. Főzelék mellé bármikor ki lehet venni, gyorsan kész van. Kenyeret soha nem dobunk ki. Ha kicsit száraz, melegszendvicset vagy pirítóst készítünk belőle, ha nagyon száraz, akkor zsemlemorzsának jó lesz. A négy gyereknek mindig kell valami ruha. Ruhából olcsóbbat, cipőből viszont drágábbat veszek, mert észrevettem, hogy a piacon, kínai boltban vett, ötezer forintos lábbelit két hónap szétrúgják a fiúk, lányok, míg a tízezer forintos néha egy-másfél évig is kitart. Nálunk a gyerekek nem busszal járnak iskolába, hanem biciklivel. Ez olcsóbb és egészségesebb is.

Miközben beszélgetünk, Edit maga is elcsodálkozik, mennyi praktika épült be észrevétlenül az életükbe. Mint mondja, amikor csak ketten voltak és mindketten dolgoztak, nem igazán nézték, mire költenek. Színházba, moziba jártak, amire mostanában ritkábban futja, inkább kölcsönkérnek a barátaiktól egy DVD-t. Könyvtárban viszont sokkal gyakrabban megfordulnak, mint néhány évvel ezelőtt. Kihasználják, hogy több intézményben a gyerekek ingyen vagy olcsóbban iratkozhatnak be, de az olvasójegyükkel felnőtt könyvet is lehet kölcsönözni.

Ésszerűsített pénzügyek

Mások szerint a szolgáltatókon is sokat foghatunk. Nem mindegy, hogy milyen banki csomagot választunk. A legtöbben nyitnak egy bankszámlát, és éveken át fizetik a havi díjat, bele sem gondolva abba, hogy már harmadannyiért is intéznék az ügyeiket. Ugyanez igaz a telefonszolgáltatókra: a mobiltarifák minden évben csökkennek, így időről időre át kell nézni, hogy kedvező árú-e még a csomagunk, vagy már régen elavult.

A bankokban sem mindegy, hogy papír alapon utaljuk a pénzt, ami drágább, hiszen a banknak embert kell fizetnie azért, hogy az ügyeinket intézze, vagy interneten magunk utalunk. Így kényelmesebb is, olcsóbb is, de ezek a költségek valahogy nem tűnnek fel. Kicsit olyan ez, mint a bankkártya. Ha kártyával vásárolunk, nincs olyan érzésünk, mintha pénzt költenénk. Pedig azt tettük…

A magyarok közel kétharmada áram- és gázfogyasztását csökkentette az elmúlt egy évben, másodsorban pedig a ruházkodáson spórol — derül ki a Nielsen piackutató vállalat friss felméréséből. A cég ötven országban, több mint huszonhatezer fogyasztót kérdezett meg. Kiderült, a magyarok 22 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, miután megvette a háztartásba és a létfenntartáshoz szükséges dolgokat. Ez jóval magasabb arány a tizennyolc százalékos európai és a tizenhárom százalékos globális átlagnál. Európában csak Portugáliában és Nagy-Britanniában mondták a magyaroknál többen, hogy nem marad semmi pénzük a hónap végére.

Internetes spórolásnapló

Az internetes naplót egy bölcsész végzettségű pár vezeti, akiknek a korábbi életükhöz képest sokat kellett húzniuk a nadrágszíjon. Mivel takarékoskodnak? Például a vízzel.

,,Kiszámoltam, évente mennyi pénzt spórolunk, amióta nem veszek ásványvizet. Körülbelül 60 ezer forintra jött ki, ami lényegében havi ötezer forintot jelent. És akkor még nem számoltam a gyümölcsleveket és a szénsavas üdítőket” — írta Szegényember felesége. ,,A csapvíz ásványi anyag tartalmát is megnéztem, és bevallom, nem sokkal marad el azoktól a középkategóriás ásványvizekétől, amiket régebben ittunk. A csapvíz ízét meg lehet szokni. Másrészt nem kell hazacipelni a boltból kartonszámra.”

Ugyanebből az internetes naplóból az is kiderül, hogyan lehet három liter vízből megfürödni és hajat mosni.

,,Még a gimnazista évek alatt jártam rendszeresen a Művészetek Völgyébe. Sátorral, persze. Akkoriban még nem volt annyi melegvizes szálláshely, mint most. A hideg víz meg igen rosszul esett. Ezért inkább két másfél literes flakonba töltöttem vizet, és a saját napelemes rendszerem segítségével melegítettem magamnak a vizet, azaz kitettem a sátor mellé a napra. Hamar rájöttem, hogy három liter vízből meg tudok úszni egy fürdést és egy hajmosást is. Az első palack víz háromnegyede elég volt arra, hogy mindenhol bevizezzem magam, pedig akkoriban még nagyon hosszú hajam volt. A maradék vízzel pedig le lehetett öblíteni tusfürdőt, sampont. Amikor csak fürdésre használtam el a három liter vizet, az maga volt a mennyország.”