Olvasóink kérdezték a bérleményekről

Ki lehet zárni a bérlőt fizetési késedelem miatt? Az ott raktározott dolgokat mikor kell visszaszolgáltatni? Mit tehet a panaszos?

„Egy raktárhelyiséget béreltem, benne több milliós ruhakészlettel. Sajnos a válság miatt a bérleti díjat két hónapig nem tudtam fizetni, így a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta, és helyiséget lezáratta a biztonsági őrökkel. Közölte, hogy addig nem vihetem el az árut a polgári törvénykönyv szerint, amíg nem fizetek. Mikor rendeztem az adósságomat, nagy megdöbbenésemre alig volt az árukészletből. Feljelentést tettem sikkasztás miatt, de megszüntették a nyomozást, azzal az indoklással, hogy nem bizonyítható, hogy a bérbeadó elkövette a bűncselekményt. Ezt igazságtalannak érzem, szerintem nem nekem kéne bizonyítanom ezt, hogy ott volt az árukészlet,  hanem a bérbeadónak, hogy amikor lezárta a bérleményt, az üres volt. Mit tehetek? Bele kell nyugodnom a történtekbe? Még az ügyészség is elutasította a panaszomat!”   

Azon túl, hogy polgári peres eljárást indíthat a keletkezett kára megtérítése, illetve a felmondás jogszerűségének vizsgálata miatt, pótmagánvádlóként vádindítványt terjeszthet elő a büntető eljárás lefolytatására. (Be.  229. §- 233.§)

Ha az ügyész vagy a felettes ügyész a feljelentést, illetve sértettnek a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel.

A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse.

A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.

 Pótmagánvádló fellépésének az alábbi esetekben lehet helye – amennyiben a nyomozás megszüntetését sérelmezik –, ha az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert

– a cselekmény nem bűncselekmény;

– a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;

– nem a gyanúsított követette el a bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el;

– törvényben meghatározott büntethetőséget kizáró, vagy megszüntető ok állapítható meg;

A pótmagánvádló fellépését az elkövető halála kizárja.

A pótmagánvádló a vádindítványt a hatvannapos határidőn belül jogi képviselője útján nyújthatja be az ügyben addig eljárt ügyészségnél.

A vádindítványnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

– a vádlott személyi adatait (nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakó-, illetve tartózkodási helyének címét, a személyazonosító okmány számát, állampolgárságát);

– a vád tárgyává tett cselekmény leírását;

– a vád tárgyává tett cselekmény minősítését;

– a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését. Illetékes bíróságként megjelölhető a terhelt lakóhelye szerinti bíróság is;

– a bejelentett polgári jogi igényt és egyéb indítványokat, ideértve a terhelt személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés elrendelésének az indítványozását is;

– a tárgyalásra idézendők és értesítendők megnevezését;

– azon indokokat, amelyek alapján a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza.

Az ügyész a pótmagánvádló vádindítványát annak esetleges fogyatékossága esetén is köteles a nyomozás során keletkezett – és a vádindítvány alapjául szolgáló – iratokkal együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani.

A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője. A jogi képviselet a pótmagánvád alapján folyó eljárásban kötelező, és mivel a pótmagánvádló – ha a törvény másként nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja, szükséges hogy azt jogász szakember lássa el. Ez a szabály nem érvényesül akkor, ha a pótmagánvádló jogi szakvizsgával [5/1991. (IV. 4.) IM rendelet] rendelkezik.

A cselekménynek a pótmagánvádló általi esetleges téves minősítése miatt a vádindítványt nem lehet elutasítani.