Égő pokol a gyomorban

Egyre gyakrabban és egyre többen tapasztalják meg a maró, savas érzést a gyomorban és a nyelőcsőben. De mi okozza a betegséget? Milyen szövődményei lehetnek? Hogyan orvosolható a probléma?

A refluxbetegség rendkívüli gyakoriságának köszönheti jelentőségét, hiszen az emberek mintegy ötöde szenved a tüneteitől. A betegek jelentős része nem fordul orvoshoz, de maguk is sokat tehetnek az állapotuk minél kedvezőbb alakulásáért, ha megszívlelik a tanácsokat.

A kiváltó okok

A refluxbetegség számos okra visszavezethető: az elhízástól a terhességig sok tényező kiválthatja. A felsorolt tényezők nemcsak önmagukban, hanem együttesen is előfordulhatnak. Ilyenkor a refluxot provokáló hatásuk összeadódik, azaz a reflux fokozott megjelenésével kell számolni.

• Az egyik leggyakoribb provokáló tényező a túlméretezett étkezés. A gyorsan elfogyasztott, nagy mennyiségű étel jelentősen megnöveli a gyomor feszülését, így elősegíti a reflux kialakulását. Különösen igaz ez akkor, ha az elfogyasztott étel kalóriatartalma magas, például zsíros, olajos ételek esetében, mert ezek lassítják a túltelített gyomor ürülését. A klasszikus magyar konyha – azaz a bőséges, zsíros, fűszeres étel fogyasztása – minden szempontból árt a refluxbetegnek. A kiadós étkezés utáni lefekvés tovább fokozza a betegség kialakulásának esélyét, hiszen a nyelőcső záróizmára ilyen esetben még nagyobb nyomás nehezedik a vízszintes helyzetbe került teli gyomor felől.

• A lehajlással, nehéz tárgyak emelésével járó nehéz fizikai munka végzése szintén jellegzetesen refluxot válthat ki, éppúgy, mint a hasat szorító, szúk derekú ruhák viselése.

• Bizonyos sporttevékenységek, például a kerékpározás, a súlyemelés, a birkózás, a vízi sportok többsége (kajak, kenu, evezés) is kiváltó tényezők lehetnek. A versenysport mellett a szabadidős tevékenységek is a reflux veszélyét hordozzák magukban, különösen, ha nem szakember irányításával végzik.

• Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a ma már népbetegségnek számító elhízás is a reflux fontos provokáló tényezője. A hasi zsírszövet felszaporodása is emeli a hasüregi nyomást, és refluxot provokál. Ráadásul a refluxos tüneteket a betegek legtöbbször étkezéssel próbálják enyhíteni, ami további hízáshoz vezet, s az így kialakuló ördögi kör megszakítása nem könnyű feladat.

• Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a terhesség második felében is jelentkezhetnek refluxos panaszok. Ilyenkor egyrészt a jelentősen kitágult anyaméh térfogata növeli a hasüregi nyomást, másrészt csaknem vízszintes helyzetbe emeli a gyomrot, ami szintén elősegíti a reflux létrejöttét. Ez a jelenség azonban a terhesség természetes velejárója, önmagában nem kóros, és a szülés után meg is szűnik. A terhesség alatt jelentkező reflux megfelelő táplálkozással, illetve életvitellel jelentősen mérsékelhető, így az esetek többségében gyógyszeres kezelésre nincs szükség.

Nyelőcső szövődmények

A betegség tüneteihez hasonlóan a refluxbetegség szövődményei között is elkülöníthetők a nyelőcsőben, illetve a nyelőcsövön kívül jelentkező szövődmények.

Nyelőcsőgyulladás A refluxbetegség leggyakoribb nyelőcsőbeli szövődménye, de nem szükségszerű velejárója, ugyanis az endoszkópos vizsgálatok tanúsága szerint az eseteknek körülbelül a felében semmilyen hámelváltozás nem látható a nyelőcsőben. A gyulladás kialakulásának oka, hogy a nyelőcső nyálkahártyája nem képes kellőképpen ellenállni az irritáló anyagokat tartalmazó, visszacsorgó gyomortartalom károsító hatásának. Az, hogy az adott betegben kialakul-e nyelőcsőgyulladás, függ a visszacsorgó gyomortartalom kémiai összetételétől, attól, hogy mennyi ideig érintkezik a nyelőcső nyálkahártyájával, illetve a nyelőcsőhámnak a károsító hatásokkal szembeni védekezőképességétől. A gyulladás súlyossága a tünetek alapján önmagában nem, csak a nyelőcső endoszkópos vizsgálatával határozható meg.

Heges nyelőcsőszűkület A hosszan fennálló súlyos fokú erozív nyelőcsőgyulladás következtében alakulhat ki. Ma a rendelkezésre álló korszerű, nagy hatású savtermelődést gátló gyógyszereknek köszönhetően egyre ritkábban fordul elő. Ilyenkor a nyelőcsőben az irritációnak leginkább kitett helyen hegszövet alakul ki, mely rugalmatlanná, merevvé teszi a nyelőcsövet. Később a hegszövet fokozatosan zsugorodik, szűkíti a nyelőcső belső átmérőjét, nehezíti a lenyelt étel áthaladását, ami a szűkület mértékével arányosan klinikai tünetekben is megnyilvánul.

Vérzés, perforáció Mindkettő ritka szövődmény. Elsősorban súlyos fokú nyelőcsőgyulladás kapcsán lépnek fel oly módon, hogy a kialakuló hámsérülést (eróziót vagy súlyosabb esetben fekélyt) továbbra is éri a visszaáramló gyomortartalom irritáló hatása. Ennek következtében sérülhetnek a nyelőcsőfalban levő erek, illetve létrejöhet olyan mély fekély is, hogy a nyelőcsőfal teljesen átlyukad, perforál. A vérzés általában rejtett, azaz szabad szemmel nem észrevehető, így többnyire csak a következményes vérszegénységből, illetve a széklet laboratóriumi vizsgálatából derül rá fény. Ám ritkán, de akár olyan intenzitású is lehet a vérzés, hogy a beteg sürgősségi ellátásra szorul.

Barrett-nyelőcső A refluxbetegség korábban ritkának tartott, de az utóbbi években egyre gyakrabban észlelt szövődménye. Az elváltozás első leírójáról, Norman Barrettről kapta nevét. Ma minden tizedik refluxbeteg szenved az elváltozástól. A jelenség nem gyulladásos, általában hosszú ideje, 10-15 éve fennálló refluxbetegség esetén alakul ki. Kialakulásában a savas reflux mellett jelentős szerepet tulajdonítanak az epés refluxnak is, melynek hatására a nyelőcső hámja a bélhámra emlékeztető szerkezetűvé alakul át. Ez ugyan látszólag jobban ellenáll az irritatív hatásoknak, ugyanakkor az évek múlásával nem elhanyagolható százalékban fejlődik tovább a nyelőcső mirigyhámsejtes rosszindulatú daganatává. A statisztikák 30-40-szeres rizikót mutatnak erre nézve, így a Barrett-nyelőcsővel küzdő betegeknél szükséges a rendszeres szakorvosi ellenőrzés és a meghatározott időpontokban történő szövettani vizsgálat.

A nyelőcső mirigyhámsejtes rákja A refluxbetegség legsúlyosabb szövődménye, mely a Barrett-nyelőcsőből alakul ki. Mivel sem ez utóbbinak, sem a mirigyhámsejtes ráknak nincs speciálisan rá jellemző tünete, legfeljebb csak a refluxbetegség egyéb tünetei fordulnak elő, a rendszeres endoszkópos szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a szövődmény idejében történő felismeréséhez. A korai stádiumban felismert mirigyhámsejtes rák az esetek kilencvenöt százalékában egyszerűen és véglegesen gyógyítható, míg a későbbi stádiumokban drámaian csökken a túlélés esélye.

Komplikációk a nyelőcsövön kívül

A refluxbetegség nemcsak a nyelőcsőhöz kötötten, hanem azon kívül más szervekben is okozhat tüneteket és szövődményeket. Felismerésüket jelentősen megnehezíti, hogy az esetek jelentős részében hiányoznak a betegség tipikus tünetei.

A felső és alsó légúti megbetegedések hátterében az alattomosan megbújó refluxra a betegség vissza-visszatérő jellege, valamint a gyógyításukra alkalmazott – máskor megfelelő – kezelési módok hatástalansága hívhatja fel a figyelmet. Érdemes a refluxra, mint okra gondolni akkor is, ha hiányoznak az adott légúti betegség kialakulását elősegítő szokásos oki tényezők.

Garat- és gégegyulladás Gyakori szövődmény, amely akár az esetek felében is jelen lehet. Az orvosi vizsgálat során csak a garat-, illetve a gégenyálkahártya gyulladásos vérbősége látható. Jellemző tünetei az elhúzódó torokfájdalom és rekedtség, ami nem gyógyul a szokásos kezelésre.

Rohamszerű gégegörcs Ritka, ám súlyos, akár életveszélyes szövődmény. Lényege, hogy a gyomorból visszaáramló sav köhögést provokál, mely azután a gégeizomzat reflexszerű, hirtelen görcsös összehúzódásához vezet. Általában éjjel, alvás közben jelentkezik, tipikus esetben a beteg fulladásérzésre riad fel álmából. Ha a görcs hosszabb, akár ájulás, vagy a beteg halála is bekövetkezhet.

Arcüreggyulladás A krónikusan visszatérő gyulladás gyakori szövődmény. Egyes adatok szerint az esetek hatvan százalékában bizonyítható, hogy a visszatérő arcüreggyulladás hátterében a reflux áll.

Asztma A refluxbetegség leggyakoribb alsó légúti szövődménye. Egyfelől a visszaáramló savas gyomortartalom provokálja a hörgőgörcs kialakulását, melynek jellegzetes tünete az asztmás roham. Másfelől az asztmás légzészavar és köhögés elősegíti a reflux kialakulását, így ördögi körként tovább súlyosbítva az asztmát is.

Tüdőgyulladás Súlyos szövődmény, melyet hasonlóan a más okból kialakult tüdőgyulladáshoz, láz, légzési nehezítettség és köhögés kísér. A refluxbetegség szövődményeként jelentkező gyulladást a légutakba jutó savas gyomortartalom irritáló, gyulladáskeltő hatása okozza.

Szív szövődmények Leggyakoribbak közöttük a különféle ingerképzési és –vezetési zavarok, amelyek általában jóindulatúak, és megfelelő savtermelődés-gátló kezelés mellett nem is térnek vissza. Közös bennük, hogy kialakulásuk hátterében egyéb szívbetegség nem igazolható, így a szokásos kardiológiai gyógyszeres kezelésre nem, vagy nem kielégítően reagálnak. Ennek oka, hogy e gyógyszerek egy része mellékhatásként csökkenti az alsó nyelőcső-záróizom nyomását, így elősegíti a reflux kialakulását.

Szájüregi szövődmények A refluxbetegség szájüregben jelentkező nagyon gyakori szövődménye a fogakon jelentkező erózió. A betegek akár hetven százalékánál is előfordulhat. Lényege, hogy a szájüreget érő sav oldja a fogzománcot, és ezáltal a fogban anyaghiány alakul ki. Az elváltozás nem visszafordítható, ebből ered klinikai jelentősége is, hiszen helyreállítása csak művi módszerekkel lehetséges.

Alvászavarok Sokáig a modern orvostudomány mostohagyermekei voltak. Csak mostanában fordul komolyabb figyelem az alvászavar okainak felderítésére. Azt a tényt is csak a közelmúltban ismerték fel, hogy a refluxbetegség okozhat alvászavarokat is. Pedig valójában az egyik legfontosabb tünetcsoport, hiszen a csökkent nappali teljesítőképesség és a fokozott fáradékonyság jelentős hatással van a beteg munkavégző képességére is.

Gyakori kérdések…

Mivel kell kezelni a refluxot terhesség alatt? Mindenekelőtt az étrend- és életmódváltoztatás lehetőségeit kell kiaknázni. Mindössze a fel nem szívódó savközömbösítő szerek alkalmazása megengedett, mert a betegség kezelésére használatos szerek biztonságosságát nem vizsgálták a terhesség alatt.

Elégséges-e a diéta és az életmódváltás a reflux kezelésére? Önmagában csak a nagyon enyhe, időszakos tüneteket okozó formában lehet elégséges. Ugyanakkor a helyes diéta és életmód követése jelentős szerepet játszik mind a gyógyszeres, mind a sebészi kezelés hosszú távú eredményességében, illetve a betegség kiújulásának megelőzésében.

Mennyi ideig tarthat a gyógyszeres kezelés? Ez az eset súlyosságától, illetve a betegség kiújulási hajlamától függ. Az enyhe esetekben a gyógyszeres kezelés fokozatosan leépíthető, ilyenkor a tünetmentesség fenntartásában van szerepe a diétás és életmódtanácsok követésének. Súlyos esetben viszont akár évtizedekre nyúló gyógyszerelés lehet szükséges. Ilyenkor mindig mérlegelni kell a műtéti beavatkozás lehetőségét is.

Operálható-e a reflux időskorban? Igen. A magasabb életkor önmagában nem képez ellenjavallatot. A megfelelő indokok alapján elvégzett műtét eredményessége éppen olyan jó, mint fiatalkorban. Fontos azonban tudni, hogy más betegségek egyidejű előfordulása fokozhatja a műtét kockázatát, így minden esetben a várható előny és a kockázat gondos mérlegelésével egyénileg kell választani a gyógyszeres és a műtéti kezelés lehetősége között.

Springmed Kiadó