A feltaláló

2020-02-10 11:16
frissítve: 2020-02-10 11:49
A nagy ötletek, világraszóló találmányok sokszor hirtelen, egy ihletett pillanat hatására, szinte szikraként pattannak ki alkotójuk fejéből. Visszagondolva mégis gyakran vallják az alkotók, hogy hosszú évek kitartó tapasztalatgyűjtése, kutatómunkája, a probléma és a környezet alapos megfigyelése eredményezte a különleges pillanat és vele együtt a találmány megszületését.
Különösen így van ez a természettudományban és az orvostudományban, alighanem így vélekedett Szentgyörgyi Albert vagy Semmelweis Ignácz, és id. dr. Béres József is: „... következetesen alkalmaztam azt az alapszabályt, hogy a problémák kulcsát először a környezetben kell keresni... Lelkesen, nagy kedvvel, szorgalommal dolgoztam. Eredményeim nem úgy születtek, hogy leültem és kitaláltam, miként lenne megoldható a világ gondja-baja. Készítményem megalkotásáig csaknem húszévnyi, közönnyel, akadályokkal nem törődő kutatómunkára és az eredmények átfogó elemzésére volt szükség" - ahogy Béres József kutatási elveiről olvashatunk Béres Klára Cseppben az élet című életrajzi könyvében.


Így kezdődött...
A legendás cseppek gondolatának a felismeréséig hosszú és fáradságos út vezetett. „Ami számomra a lényeget jelentette, és ez irányította gondolataimat, hogy a dolgokat egészében, összefüggéseiben kell vizsgálni, mert ott van a megoldás a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni, hogy fel tudjuk ismerni az okokat" - vallotta id. dr. Béres József.
A neves kutató éppen száz évvel ezelőtt, 1920. február 7-én született a szabolcsi Záhonyban. Már fiatalon munkába kellett állnia, dolgozott fűrésztelepen, gyümölcsösben. Rajongott a növényekért, kertész szeretett volna lenni. Vágya teljesülni látszott, amikor 1938-ban beiratkozhatott a kecskeméti kertészeti szakiskolába. Az intézményt vasfegyelem jellemezte. Béres József emlékezései szerint ez nagyon jó hatással volt rá, hiszen egy életre elsajátította az önfegyelmet, a kitartó és tisztességes munka értékét, aminek későbbi sikereit köszönhette. 1940-ben az iskola legjobbjának járó elismeréssel a birtokában lelkesülten és tettvággyal telve ért haza. Ám munka helyett katonai behívó várta, 1941-ben bevonult. A frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral tért haza. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1947-ben nősült meg, egy lánya és egy fia született. Ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár elnöke.

Az első kutatási eredmények
1954-től a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomás laboratóriumát vezette, közben agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált. 1964-től 25 éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. Munkája során a természetet járva, a növényeket figyelve, fejlődésüket kutatva észrevette, hogy egyes helyeken a növények gyönyörűen fejlődnek, zöldellnek, virágzanak, míg kicsivel távolabb ugyanazok a növények jóval fejletlenebbek, sőt betegek, pedig ugyanannyi csapadék és napfény érte őket, mint egészséges társaikat. A különbség, amit felismert, a talajban lévő nyomelemek és ásványi anyagok eltérő mennyiségében és összetételében volt. Ásványi anyagokra és nyomelemekre márpedig az emberi szervezetnek is éppúgy szüksége van, mint a természetnek, hiányuk ugyanúgy az egészséges fejlődés akadálya és betegségek kialakulásának oka lehet - döbbent rá. Ha visszaállítjuk szervezetünkben az ásványi anyagok ideális mennyiségét és arányát, akkor immunrendszerünk újra erőssé válik, képesek leszünk megküzdeni a kórokozókkal, és a kisebb-nagyobb betegségekből is könnyebben lábalhatunk ki.

A legenda születése

A hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországában nem volt könnyű a feltalálónak. Minél sikeresebb volt a találmánya, minél inkább hittek benne az emberek, számos kutatás és még több gyógyulás bizonyította a hatékonyságát, annál inkább akadályozták a rendszer kisebb-nagyobb urai cseppjeinek forgalomba kerülését, terjesztését. A készítmény híre pedig gyorsan terjedt, Béres Józsefet egyre többen keresték fel otthonában a világ minden tájáról, ő pedig - mivel az emberek megsegítése volt célja egész élete során - ingyen adta a cseppeket a segítségért hozzá fordulóknak.

Támadások kereszttüzében

Béres József és találmányának sorsát az ország humanista gondolkodói is szívükön viselték, és a nehéz időkben, amikor politikai okokból kifolyólag támadták, és megpróbálták ellehetetleníteni, a kor íróóriásai, Ratkó József, Nagy László, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Sánta Ferenc és Déry Tibor kiálltak mellette. Kósa Ferenc filmrendezőt is megragadta a kutató fordulatokban bővelkedő élete, és Az utolsó szó jogán címmel dokumentumfilmet forgatott Béres Józsefről, sorsáról, munkásságáról. A film azonban sokáig tiltólistán volt, végül 1987. február 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Magyar Filmszemlén került a nyilvánosság elé. A filmet 1989 szeptemberében a televízió is levetítette főműsoridőben, melyet több millióan láttak, hatása óriási volt. Az egész ország megismerte Béres József életútját és találmányát.

Minden jó, ha jó a vége

A rendszerváltás után, 1989-ben Béres József és barátai létrehozták a Béres Részvénytársaságot, és néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány is. A készítmény gyorsan országos hírnévre tett szert, ma már külföldön is sokfelé ismert. A 30 éves családi tulajdonú vállalat mára meghatározó szereplőjévé vált a hazai gyógyszeriparnak, amely százötvenféle saját termékkel van jelen a hazai és nemzetközi egészségmegőrző piacon.

Az egykor kuruzslónak kikiáltott tudós tudományos munkásságát végül hivatalosan is elismerték. A legendás cseppeket 2000-ben gyógyszerré minősítették, és 2013-ban az elsők között választották hungarikummá. Béres József 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2002-ben átvehette a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat. Életművét a magyar örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját több könyv, dokumentumfilm, színdarab és televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta. A feltaláló című mozifilm, mely küzdelmeinek súlyos időszakát idézi fel, február 6-tól látható a mozikban.

Béres József ma már nincs közöttünk, mégis velünk van. Velünk van a tudás, amit tőle kaptunk, a tartás, amire támaszkodni lehet, a példa, ami elirányít bennünket. Szorgalommal, kemény akarattal, elszánással kikövezett útját ma gyermekei, unokái és az általa alapított vállalat munkatársai építik tovább.