Ha valamikor, idén még fontosabb az ünnepi megújulás

Év végére minden összejön: a legjobban várt ünnepek, munkaszüneti napok, meghitt együttlét a családdal, ajándékok és finom ételek – igaz, előtte még ott a rohanás, az ideges kapkodás, a sürgető határidők és a bosszantó dugók az utakon. Hogyan osszuk be az erőnket és időnket, hogy végül ne a teljes idegösszeomlás szélére sodródva jussunk el az ünnepekig, hanem olyan meghitt legyen a karácsony, amilyennek mindig is szerettük volna? A legjobb, ha ennek érdekében a készülődést elsősorban magunkkal és az egészségünkkel kezdjük, a magunk és a környezetünk érdekében bevezetett pozitív szokásainkat pedig a jövőre nézve is észben tartjuk.

Az ünnepet a készülődés, a várakozás izgalma teszi igazán meghitté. Nem a készen kapott, vagyont érő ajándékok, hanem az együtt készített karácsonyi ebéd emléke marad meg, amikor töltött káposzta és halászlé illata tölti be a lakást, a konyhában pedig minden ragad a mákos bejglitől. Az utolsó napokban, az ünnepi készülődés és ajándékcsomagolás mellett talán kicsit több időnk jut odafigyelni a szeretteinkre, a barátokra és magunkra is. Decemberre általában már mindenki átgondolja, min és hogyan kellene változtatnia, mit rontott el az évben, és mit csinálhatna másként a következőben. Éppen ezért ne féljünk idén se megállni egy pillanatra, egy kis időt magunkra szánni, felmérni a lehetőségeinket, és sorra venni minden, az év során hozzánk nőtt szokást, régóta őrzött érzést vagy bennrekedt gondolatot. Döntsük el, mit akarunk megtartani belőlük, és mi az, amit 2021-re szívesen lecserélnénk, vagy amitől inkább megválnánk. Elég, ha például csak egy olyan hétköznapi káros szokásra gondolunk, mint a dohányzás! Hiszen mi okozhatna nagyobb örömöt az átnyújtott ajándék mellett magunk és szeretteink számára, minthogy – mindannyiunk érdekében – ezt az ártalmas szenvedélyünket is átgondoljuk? Mindeközben pedig azt se felejtsük el, hogy rossz szokásainktól nem csupán az ünnepek alkalmával, előbb is megszabadulhatunk. Mert minél előbb változtatunk a hozzáállásunkon, és teret engedünk a pozitív átalakulásnak, annál többet tehetünk saját magunkért, sőt szeretteinkért is.

Hosszú távon, rossz szokások nélkül

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – amely valóban erős függőséget okozó anyag, és fogyasztása például fejfájással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos tény az is, hogy a dohányosok nem csak magukat veszélyeztetik cigarettázáskor. A füstben keletkezett káros anyagok a környezetükben lévőkre is ártalmasak.

A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja a dohányzás mellőzése, a már kialakult szokás esetén pedig a dohányzásról való mielőbbi leszokás. Ilyen módon nemcsak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak.
Egyre több tanulmány készül a témakörben, amelyek sorra bizonyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül negyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetükben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújthatnak, mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy használatukkor kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.

Számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszú távú hatása sem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Az ünnep- és a hétköznapok szépségét azzal biztosíthatjuk, ha egyáltalán el se kezdünk dohányozni. Dohányzás esetén pedig az ünnepek közeledtével itt a pillanat, hogy teljesen megszabaduljunk a dohány- és nikotintartalmú termékektől, mert kizárólag a leszokással küszöbölhetők ki a legnagyobb mértékben a dohányzás és a nikotin ártalmai.

(A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.)

 

Megosztom