Sport mindenkor

Az évek múlásával jobban kell figyelni az ízületekre, hiszen már nem terhelhetők úgy, mint huszonévesen. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy e korosztálynak le kellene mondania a testmozgásról. Sőt, a jól megválasztott sport jótékony hatással bír. Minden korban.

Az úszás, a biciklizés és a gyaloglás a leginkább ajánlott mozgásforma. De hogy változatos legyen, akár mindhárom tréning beépíthető a havi-heti programba. Ám a legfontosabb, hogy bármilyen sportot is űz az ember, tegye azt rendszeresen, vagyis legalább heti egy-két alkalommal, és ne hagyja abba. Az izmok megfelelő karbantartásához ugyanis minimum heti két edzés szükséges.
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen korábbi sportteljesítmény áll a hátunk mögött. Mert más szabályok az irányadók azokra, akik egész életükben sportoltak, s ekként a mozgást igénylik és hozzá is szoktak, és megint mások azokra, akik legfeljebb, ám nem utolsósorban az unokáikat emelgették csak a magasba.

Szelídített aktivitás

Aki egész életében rendszeresen, aktívan mozgott, mindennapos programként folytathatja, de már szelídebb, kíméletesebb formában. Aki pedig nem akarja elhagyni magát, és érzi, hogy meg kell mozgatnia izmait és ízületeit, de nem szokott hozzá, az kezdje mértéktartóan és óvatosan.
? A korábban futók a gyaloglásra, biciklizésre szoktak áttérni, a teniszezők az egyéniről a páros játékra, mert így kevesebbet kell futkosniuk, általánosságban pedig azt lehet mondani, hogy az ugrálással járó testmozgás nem ajánlott, ha már nem fiatalok az ízületek ? mondja Davis Bajzák Erika gyógytornász. ? Hogy mikor érkezik el az ideje annak, hogy az aktív sportban lassítsunk, azt többnyire az ízületek állapota jelzi. Általában térd- vagy csípőproblémák, fájdalmak jelentkeznek, s intenek arra, hogy kímélőbb testmozgásra érdemes átállni. Ám a sportos múlttal rendelkezők hatvan-hetven éves korban is feltornázhatják pulzusukat az edzések alkalmával a 120-as értékig.

Fő a fokozatosság

Más a helyzet, ha valaki korábban csak hébe-hóba sportolt, és csak ötven felett szánja rá magát a mozgásra. Ilyenkor elsődleges, hogy kis lépésekben, fokozatosan építse be a sportot mindennapi életébe. Kezdve például azzal, hogy egy villamosmegállóval korábban száll le, és hazasétál, vagy egy-két emelettel lejjebb állítja meg a liftet, és lépcsőn megy tovább.
? Aki nem szokott hozzá a megerőltető mozgáshoz, kezdetben gyalogoljon egyre többször ? mondja a szakember. ? De mielőtt elkezdené, a gerinc és a térd védelmének érdekében nagyon fontos megfelelő cipőt választania, és sporttalpbetétet is tehet az edzőcipőbe, amely védi az ízületeket. Ez utóbbi elsősorban azoknak ajánlott, akiknek korábban volt már harántsérülésük. Ha a gyaloglás már rendszeres és nem megerőltető, fokozatosan kiegészíthető a biciklizéssel, úszással vagy tornával. Az edzéseken azonban legfeljebb a 100-as határig ajánlott felvinni a pulzusszámot. Ez legegyszerűbben egy pulzusmérő óra segítségével követhető nyomon.
Aki közösségben szeretne tornázni, annak a fitneszcentrumok ma már külön tornaprogramokat is ajánlanak ? tartanak jógaórát kifejezetten az idősebb korosztálynak, de gerinctornát és pilatest is, ez utóbbi a jóga és a gyógytorna ötvözete. Fontos, hogy az ugrálást itt is kerüljék, a torna laza, dinamikus átmozgató és statikus nyújtó gyakorlatokból álljon. Aki otthon szeretne tornázni, annak legalább egyszer érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia, így összeállíthatják a számára legmegfelelőbb gyakorlatokból álló edzésprogramot, amit aztán otthon akár minden nap elvégezhet.

A fájdalom nem kifogás

A porcok kopnak, az ízületek sérülékenyebbé válnak, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy abba kell hagyni a mozgást. A porcokat és ízületeket ugyanis a legjobban az izmokkal lehet megvédeni, ezért rendkívül fontos állandó tónusban tartásuk a rendszeres sporttal.
? Téved, aki azt mondja: fáj a karom, fáj a vállam, a lábam? ezért nem mozgok ? mondja a gyógytornász. ? A beszűkült izmokat ugyanis ki kell nyújtani ahhoz, hogy a fájdalom megszűnjön. Az izmok beszűkülése az ízületek mozgásterületének beszűkülését is maga után vonhatja, és degeneratív ízületi betegség kialakulásához vezethet. Ez esetben mindenképpen orvosi segítséget kell kérni, a kezelés során többnyire fizioterápiával és gyógytornával enyhítik a fájdalmat, illetve segítenek a megfelelő rendszeres testmozgás megtervezésében is.
A túl feszes, kötött izmok másként is sok bosszúságot és fájdalmat okozhatnak. A végtagok zsibbadásáért felelős lehet az izommerevség, és sok esetben a kötött nyakizom okozhat szédülést vagy fülzúgást. Egy kivizsgálást követően, miután kizárták a szervi okokat, a szakemberek fizioterápiás kezeléssel, masszázzsal és gyógytornával segítenek ellazítani az izmokat.
? Tapasztalatom szerint a szédüléses esetek nyolcvan százalékában a nyaki izommerevség áll a háttérben ? mondja Davis Bajzák Erika ?, ami általában egy tíz alkalmas kezelést követően, már három-négy hét alatt megszüntethető.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2011. novemberi számában olvasható.

Megosztom