Kövér kisgyerekek

Chips és csoki a tányéron, kóla a pohárban, naphosszat tartó internetezés, a sportolás mellőzése. Kényelmes életmód, ám igen veszélyes, főleg gyerekkorban. Ennek ellenére egyre több a túlsúlyos kisgyerek és fiatal, a felelősség pedig – bármilyen keményen is hangzik – elsősorban a szülőt terheli. A szülőt, aki ugyanakkor a fogyásban is sokat segí­thet.

„Látni egyfajta tendenciát, amely szerint ma már a vékonyabbak is kicsit pocakosabbak, s ebben nagy szerepet játszik, hogy a mai gyerekek nemcsak az iskolában ülnek hosszú órákat, hanem otthon is, a szabadidejükben, a tévé vagy a számí­tógép előtt” – mondja Duli Viktória dietetikus. Természetesen a probléma összetett, de valóban nagy szerepet játszik benne a 21. századi életforma.

Ma a felnőttek is kevesebbet mozognak, sokszor a közös családi kikapcsolódásban is mellőzik az aktivitást, inkább együtt tévéznek, moziba mennek, gyorsétteremben ebédelnek, í­gy azonban nehéz megszerettetni a gyerekekkel az aktí­v kikapcsolódást és a sportolást. Ezenkí­vül ma már többnyire iskolába sem gyalog járnak, és ott sem ösztönzik őket igazán a mozgásra.

Ráadásul a hagyományos magyaros étrend jóval több kalóriát tartalmaz, mint amennyire egy ülő életmódot folytatónak szüksége van. Bár a táplálkozási szokások az utóbbi időben sokat változtak, sajnos nem teljesen az egészséges irányba, hiszen sokaknál a gyorséttermi ételek és a feldolgozott élelmiszerek kerültek előtérbe. így az a gyerek, aki reggelire bolti kakaós csigát kap otthon, napközben chipset eszik és cukros üdí­tőitalt iszik, miközben alig mozog, könnyen hí­zásnak indulhat.

Hol gömbölyödik?

Természetesen a kövérségnek sokféle oka lehet, s bár jórészt az életmódban keresendő a hiba, ritkán egészségügyi probléma is állhat a háttérben. „Például a multigénes öröklődés, amelyre jellemző, hogy az elhí­zott gyermek szülei és nagyszülei között is mindenki túlsúlyos, de természetesen ennek aktiválásában közrejátszanak a rossz étkezési szokások is – mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa. – A kóros, csillapí­thatatlan éhség hátterében egy speciális géndefektus állhat. A szülők gyakran gondolnak hormonzavarra a gyermek súlygyarapodását látva, ez azonban nem túl gyakori, de előfordulhat gyermekkorban is pajzsmirigy-alulműködés, a mellékvese működésének zavara, Cushing-kór vagy más ritka betegség.”

A szülők sokszor nehezen ismerik el és nem merik bevallani, hogy gyermekük már nemcsak kissé dundi, hanem valóban túlsúlyos. Ha a zsí­rpárnáktól pufi arcocskán kí­vül más testrészek (has, comb, felkar, tarkó) is gömbölyödnek, az már bizony az elhí­zás jele. Akárcsak az egyre nagyobb értéket mutató fürdőszobai mérleg. Amennyiben úgy látjuk, a gyerek – mondjuk ki – kövér, mihamarabb változtassunk életmódján, mert a gyermekkori túlsúly hosszú távon veszélyeket rejt magában.

„Korábban vezethet í­zületi és gerincproblémához, ezáltal a mozgás ügyetlenebbé válik, és a társak csúfolódása tovább ront a helyzeten. De magas vérnyomás és akár cukorbetegségre való hajlam is jelentkezhet korai életszakaszban – mondja az endokrinológus. – Sok tanulmány kimutatta, hogy az elhí­zott gyereknél felnőttkorban a szí­v-ér rendszeri betegségek, a diabétesz és reumatikus problémák is gyakrabban és korábban jelentkeznek.”


A cikk folytatását a Családi Lap 2013. januári számában olvashatja.

Megosztom