Szepszis: a csendes gyilkos

Fejlett országokban vezető halálok az intenzív terápiás osztályokon a szepszis. Nehezen megfogható, és nehezen körülhatárolható, alattomos betegség. Évente több ember hal meg szepszisben, mint AIDS-ben és vastagbélrákban együttvéve. Lássuk, mi ez a betegség, kit veszélyeztet és mennyire?

A szepszis a szervezet reakciója valamely külső fertőzésre, ami miatt általános gyulladásos reakció lép fel a szervezetben, s ez túlzottá, szabályozatlanná válik. A szervezet gyakorlatilag önmaga ellen fordul, és a fertőzéstől távol eső szervek is megbetegednek.

Baktériumok, sérülések kontra szervezet

A szepszis egy olyan összetett tünetegyüttes, amelyet nehéz meghatározni, diagnosztizálni és kezelni. Az intenzív osztályokon dolgozó szakemberek az egyik legtöbb kihívással és nehézséggel járó betegségnek tartják. Világszerte hozzávető-legesen több mint 1400 életet követel naponta, Nyugat-Európában évente több ember hal meg szepszisben, mint AIDS-ben és vastagbélrákban együttvéve – fejtette ki dr. Füzi Miklós, az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezetője. A szepszis gyakran alakul ki tüdőgyulladás szövődményeként, a vérben elszaporodó baktériumoktól, nemi, urológiai vagy emésztőrendszeri fertőzésektől, sebfertőzésből, katéter-infekció, illetve felfekvések miatt. A betegség mindig kórházi eredetű, az egyén tartós betegeskedés, komolyabb egészségügyi problémák hosszas fennállása alatt vagy után kapja el. A szepszis kialakulásának valószínűsége egyenesen arányosan növekszik a kórházi kezelés időtartamával, a beavatkozások – elsősorban a műtétek – súlyosságával, bonyolultságával. A hosszan tartó betegség miatt legyengült immunrendszer nem tud hatékonyan védekezni a kórokozók ellen, így a szervezet szabad prédája lesz a baktériumoknak. Az átlagember kevesebb tájékoztatást kap a szepszisről, mint egy kórházi kezelésben részesülő egyén, akit az orvos általában kel-lőképpen informál a szepszis kialakulásának kockázatáról. Tudatosan megelőzni nem lehet, ám korai felismeréssel köny-nyedén kezelhető – csakhogy a felismerése meglehetősen nehéz, ezért is nevezik alattomos betegségnek, csendes gyilkosnak. Kezelés nélkül akár néhány nap alatt is végezhet a fertőzöttel. Rengeteg baktérium támadhatja meg a szervezetet, ezen kórokozókat veszélyességük, terjedésük, az ellenük alkalmazott terápia, a szervezetbe került kórokozók   mennyisége   alapján   kategorizálják, és veszélyességi fokozattal illetik. Egy egészséges személy az esetek egy részében képes megbirkózni a baktérium okozta fertőzésekkel, ha azonban egy fertő-zést nem kezelnek megfelelően, a kórokozó megtelepszik a szervezetben, és később már nehezebb védekezni ellene. Vannak olyan baktériumfajok is, melyek ellenállóak egy vagy többféle gyógyszerrel szemben is, így csak nagyon nehezen elűzhetőek. Ha a baktérium hosszasan fennmarad a testben, kialakulhat a szepszis egészséges szervezetben is. A korai diagnózis és a célzott terápia azonban megelőzi a nagyobb bajt.

Súlyossági fokozatok és szövődmények

A szepszisnek három fokozatát különítik el.
>A legenyhébb az egyszerű szepszis, ez a fajta megbetegedés lehet akár influenza vagy más vírusfertőzés következménye. Előfordulása nagyon gyakori, évente világszerte több millió ember betegedhet meg benne. Többségük nem igényel kórházi kezelést. Az egyszerű szövődmény általában könnyen semlegesíthető.
>Az úgynevezett súlyos szepszisben szenvedő beteg azonban intenzív kórházi ellátást igényel. Súlyos szepszist azoknál állapítanak meg, akiknél az alapbetegséghez még legalább egy szervrendszer elégtelen működése társul – például a vese leállása miatt művese látja el a kiválasztás funkcióját. A súlyos szepszis mindenkori okozója valamely fertőzés. Bármilyen eredetű infekció szövődhet szepszissé – ez függ a fertőzés súlyosságától, illetve a szervezet válaszkészségétől. A leggyakoribb elsődleges fertőzésforrás a légzőrend-szer, a hasüreg és a véráram. Az infekció egész testben való elterjedésében fontos szerepet játszik a szervezet ellenálló képessége, valamint az, hogy milyen gyorsan és mennyire eredményesen lehet megszüntetni a szervezetet ért súlyos behatást.
A második kategóriában az elhalálozás esélye sokkal nagyobb, összesen mintegy 30-35 százalék.
>A harmadik szint a szeptikus sokk, melyben a szepszishez alacsony vérnyomás is társul, így a páciens egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen reagál a kezelésre, amely így több szervi elégtelenséghez vezet. Ezek a betegek azonnali intenzív ellátást igényelnek, halálozási arányuk rendkívül magas, 50-80 százalék körüli.

Tünetek és túlélési esélyek

Szepszisre utal a magas láz, forróságérzet, alacsonyabb vérnyomás, szívverés, légzési nehézség, bőrkiütés, rossz közérzet. Mivel ezek a tünetek nem specifikusak, az orvos, illetve a nővérek figyelmességén múlik a betegség korai felismerése. Vérminta alapján könnyen kimutatható a fertőzés. A korszerű diagnosztikai és gyógyszeres lehetőségek már rendelkezésre állnak a megbetegedés korai felismeréséhez, és az ebben az esetben alkalmazható olcsóbb és hatékonyabb terápia életmentő lehet. Ha a súlyosan szepszises betegek időben kapják meg a szükséges ellátást, akkor a 62 százalékos halálozási arány 48 százalékra csökkenthető. Mire intenzív osztályra kerül a beteg, állapota már jelentősen leromolhat, a szepszises betegeknél pár órán is múlhat az élet. Egy honi felmérés szerint az intenzív osztályok 789 betegéből 150-nél kimutatható a súlyos szepszis, közülük 108 betegnél szeptikus sokk alakul ki. A szeptikus beteg kezelése háromszor annyi ideig tart az intenzív osztályon, az átlagos 5 naphoz képest 15 napig, ráadásul a kórházakban eltöltött idővel nő a fertőzés kockázata, ami a higiénia számlájára ugyanúgy írható, mint arra, hogy a lakosság sokszor meggondolatlanul szedi az antibiotikumokat, így sok kórokozó ellenállóvá válik az ellene alkalmazott gyógyszerrel szemben, és igazán szükséges esetben nem lesz hatékony a gyógyszerkúra. Egy ötéves vizsgálat kiderítette, hogy a nővér-létszám emelésével az intenzív osztályon csökkent a halálozás a legsúlyosabb betegeknél. A személyi feltételek javulása, különösképpen a nővérlétszám, a túlélés legjobb mutatójának bizonyult. A korai felismerésben a legnagyobb feladat a belgyógyászati és sebészeti osztályok ápolószemélyzetére hárul, hiszen a szepszis-nek nincsenek korai jelei, akkor lehet diagnosztizálni, ha az orvosok gondolnak rá. A megbetegedés első 24-48 órájában alkalmazott terápia alapvetően befolyásolja a túlélési esélyeket, viszont a helytelen terápia 20-40 százalékkal magasabb halálozással jár.

Diagnózis, kezelés és gyógyulás

Gyanús tünetek fennállása esetén speciális összetételű tenyésztő folyadékot tartalmazó palackba vérmintát vesznek a betegtől, ez az úgynevezett hemokultúra. A vérből való kórokozó tenyésztésének, tanulmányozásának fontos szerepe van, hiszen minél több dolog ismeretes egy baktériumtörzsről, annál könnyebb a megfelelő antibiotikumot, és kezelést alkalmazni ellene.
Sajnálatos tény, hogy van olyan kórház Magyarországon, amely évente egy ilyen vizsgálatot kér, mert csak ennyire futja a költségvetésből – jelentette ki dr. Füzi Miklós. A szepszis kezelése intenzíves, infektológus, sebész és mikrobiológus együttes munkáját követeli meg. Ha a betegség odáig fajult, hogy antibiotikumos kezeléssel már lehetetlen kezelni, a kialakult gyulladásos gócoknál sebészeti beavatkozást kell elvégezni. Az elhalt vagy fertőzött, nem vérző szövetrészeket az orvosok feltárják, és eltávolítják. Súlyos beteg esetében a sebészeti feltárás előtt mérlegelni kell az esetleg korábban kezdődött infekciós góc antibakteriális kezelésének előnyeit. A szervi károsodásokat is kezelni kell, valamint biztosítani a megfelelő oxigénellátást, akár gépi lélegeztetés is szükséges lehet. Támogatni kell a keringést is, vérnyomásemelő gyógyszeres kezeléssel. Fontos a gyomor-bélrendszer vérkeringésének szinten tartása, mert az fokozottan érzékeny az oxigénhiányos állapotra.
Ha nem történik időben diagnosztikus vizsgálat, nehezebben mérhető fel, a szervezetnek pontosan milyen antibiotikumra van szüksége a megfelelő védekezéshez, és a kórokozó elpusztításához.    

Megosztom