Mi utal a gyulladásra?

A vérvizsgálattal a vérben lévő sejtek minőségét, számát, méretét ellenőrzik. Ezekből az adatokból kideríthető, fennáll-e a beteg szervezetében fertőzés, mérgezés, vagy éppen elindult-e daganatos burjánzás. De mely értékek mutatják a gyulladásos –fertőzések, folyamatok jelenlétét a testben?

Vérsüllyedés (VSS) A szervezetben kialakult gyulladások
felderítésére leggyakrabban alkalmazott módszer a vérsüllyedés vizsgálata.
Amikor gyulladásos folyamatok zajlanak a testben, akkor olyan speciális
fehérjék keletkeznek, melyektől a vérsejtek összecsapódnak, és gyorsabban
lesüllyednek a kémcső aljára, mint normál esetben. A süllyedés sebességét
tovább növeli a fogamzásgátló tabletták, véralvadásgátlók szedése, illetve az
is, ha a beteg a vérvétel előtt magas koleszterintartalmú ételt eszik. Ellenben
az aszpirin- és kortizoltartalmú, illetve a reumagyógyszerek lassítják a
süllyedést.

A
vérsüllyedésnél a normál érték nem jelenti automatikusan, hogy valaki
egészséges. A túl magas érték akut és krónikus gyulladásra, vérmérgezésre,
vérszegénységre, terhességre, akut vese- és májbetegségre, vagy autoimmun
betegségre utal. Ötvenéves kor felett normálisnak is tekinthető a kissé
megemelkedett szint. Az alacsony érték krónikus bélgyulladásra, májbetegségre,
vérképzési zavarokra vagy szívizomgyengeségre figyelmeztethet.

Normálértéke
1-20 mm/h.

Teljes vaskötő kapacitás (TVK) A TVK vizsgálata azt méri, hogy a
vérplazma vasat szállító fehérjéi milyen arányban telítettek vassal. Ha a
vaskötő kapacitás magas, akkor a plazma vaskoncentrációja alacsony és mellette
sok a vas nélküli üres fehérje. Ha a vaskötő kapacitás alacsony, akkor a
kötőfehérjék tele vannak vassal. A vizsgálatot a vérszegénység okainak
felderítésére, kezelésének ellenőrzésére alkalmazzák.

Az alacsony
vaskötő kapacitás hátterében akut vasmérgezés állhat, valamint gyulladás,
daganatos betegségek, egyes vese- és májbetegségek esetében alacsony a
TVK-szint.

A
normálisnál magasabb az érték vashiány esetén.

A TVK
normálértéke csecsemőknél 18–72 mmol/L, gyermekeknél és felnőtteknél 45–72
mmol/L.

Trijód-tironin (T3, fT3) A sejtek anyagcseréjét, a
hőtermelést, a máj, a szív, a vese és az agy működését befolyásolja és
szabályozza ez a hormon. Ha a trijód-tironin szintje a normálisnál magasabb,
pajzsmirigybetegségre gyanakodhatunk, a normálisnál alacsonyabb érték hiányos
táplálkozásra, súlyos, akut gyulladásra és sérülésre utalhat.

Normálértéke
3,5–8 pg/ml, vagy 5,4–12,3 pmol/L.

Immunglobulin M (IgM) A szervezet fertőzések elleni
védvonalának tagja, antitest, amely különösen a baktériumok elpusztításában
hatékony. Magas értéke friss fertőzést jelez, ha alacsony a szintje, az már
gyógyulási szakaszba jutott fertőzést vagy veleszületett immungyengeséget
jelenthet.

Normálértéke
40–230 mg/dl.

Immunglobulin G (IgG) Ez az antitest szintén fertőzésekkor
szaporodik fel a vérben, és a kórokozókkal való harcban használja a szervezet.
Ez az egyetlen olyan immunglobulin, amely az emberi méhlepénygáton is képes
áthatolni, így az anyából átkerülhet a magzatba. Ez nyújtja az első fontos
védelmet a fertőzésekkel szemben, illetve részt vesz a sejtek által közvetített
védelemben is. Fontos szerepe van az allergiás reakciókban is.

Normálértéke
700–1600 mg/dl.

Immunglobulin E (IGE) Az allergének és a paraziták elleni
védelemben vesz részt ez az antitest. A vérben nagyon alacsony koncentrációban
található meg, de az allergiában, szénanáthában, ekcémában vagy asztmában
szenvedőknél magasabb a szintje. Ez a magas érték azonban nemcsak az allergia
jelentkezésekor mérhető, hanem parazitafertőzés vagy rákos megbetegedésnél is.
A speciális IgE vizsgálatok a különböző eredetű táplálékallergiákra szűrhetnek
rá. Normálértéke 150 U/L-ig.

Immunglobulin A (IgA) A nyálkahártyát védő antitest főként
váladékokban található, így a könnyben, nyálban, orr-, garat- és
vékonybélváladékban, illetve a nyálkahártyán mutatható ki. Az úgynevezett
előtejben az anyatejjel együtt átadható a csecsemőknek, így az ő szervezetüket
is védi. A magas értéke máj, gyomor- vagy bélnyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony
szintje vagy sérülést, vagy veleszületett IgA hiányra utal.

Normálértéke
70–500 mg/dl.

Nagy érzékenységű C-reaktív protein
(hsCRP)
Ha gyulladás
alakul ki a testben, a májsejtekben termelődik egy fehérje, melynek emelkedett
szintje összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek magas
kockázatával. Emellett a vérsüllyedéshez hasonlóan gyorsan kimutatható vele a
test gyulladása, az értéke bakteriális vagy gombás fertőzéseknél akár az
ezerszeresére is ugorhat. A fertőzések okozta gyulladás mellett daganatok is
okozhatnak hsCRP-szint emelkedést.

Normálértéke
újszülöttekben 15 mg/L alatt, gyermekekben és felnőttekben 8 mg/L alatt.

Fehérvérsejtek, leukociták (FVS,
WBC).
Ezeknek
számából következtetni lehet az esetleges fertőzésekre. Ha túl magas a
fehérvérsejtek és leukociták száma, az rendszeres szteroidhasználatra,
bakteriális fertőzésre, krónikus gyulladásra, például reumára, artritiszre,
szívinfarktusra vagy daganatra utalhat.

Ha túl
alacsony a szintjük, fertőzés, gyulladás, csontvelő-megbetegedések, leukémia
támadására gondolhat az orvos. Ezeken kívül autoimmun betegség vagy vérbetegség
is állhat az alacsony fehérvérsejtszint hátterében.

Normálértéke
nanoliterenként 4–10 sejt. 2,5–4 a határon mozog, a 2,5 alatti érték már
betegségre utal.

Megosztom