Pénz vagy boldogság?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) legfrissebb kutatásában megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait, valamint azt is, hogy szüleik milyen tanácsokkal támogatják őket. A kutatás alapján kiderült, hogy a diákok nagyban számí­tanak szüleikre a döntés meghozatalában, ami nem véletlen, hiszen ők is saját maguknak tulajdoní­tják a legnagyobb felelősséget gyermekük pályaválasztásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.

Az MKIK GVI pályaorientációs felmérése 9 239 fő nappalis, hetedik évfolyamos általános iskolai tanulónak a felmérésével készült a 2018-2019-es tanév második félévében. A megkérdezett tanulók túlnyomó többsége, 88 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, azaz esetükben szóba került már valamilyen módon az általános iskola utáni pályaválasztás. Közülük a legtöbben, tí­zből nyolcan a szülőkkel való beszélgetést választották elsődleges tájékozódásra, 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk az iskolai pályaválasztási rendezvényen, mí­g 14 százalékuk kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte a legfontosabb információkat.  Az eredmény alapján megállapí­tható, hogy az iskolai pályaválasztási rendezvények, foglalkozások konzultációs szerepe 2014 óta folyamatosan erősödik, továbbá a kamarai pályaválasztási rendezvényekkel is gyakrabban találkoznak a diákok A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, mí­g 32 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 9 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a vágyott cél. A megkérdezett tanulók csupán 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost kí­vánja befejezni, 11 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. Az ezzel kapcsolatos tervek nem változtak jelentősen az elmúlt években, ugyanis 2014 óta még mindig nő a diploma elérését megcélzó tanulók aránya, és csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek. A fiatalokat arról is megkérdezték, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák csapatsportban, házi és házkörüli munkák végzésében, állatok gondozásában, egyéni sportágakban, társasjátékokban, illetve számí­tógépkezelésben találta magát a legtehetségesebbnek. A foglalkozások tekintetében a sportolás és a sütés-főzés a legnépszerűbb a diákok körében, továbbá a művészeti ágakat, a számí­tógépes munkát és az állatokkal való foglalkozást is sokan megjelölték. Az elmúlt évek felmérései szerint nem változott jelentős mértékben ez a sorrend, mí­g a bútorkészí­tés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy sok pénzt keressenek: tí­zből hét diák ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. A második legfontosabb tényezőként jelent meg a munka melletti szabadidő mennyisége, a képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokán pedig a jó munkatársi kapcsolatok lehetősége áll.  A szülőknek gyermekük boldogsága a legfontosabb Az MKIK második kutatásában, melyet a Szent István Egyetem szakemberek közreműködésével készí­tettek, több mint 9 000 szülőt vizsgált, hogy kiderí­tse, hogyan vélekednek gyermekük pálya- és iskolaválasztásával kapcsolatban. A kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a válaszadók többsége gimnáziumban képzeli el gyermeke továbbtanulását, 38 százalékuk szakgimnáziumban, mí­g 9 százalékuk szakközépiskolában. Kiemelkedő adat, hogy a megkérdezettek jellemzően egy szinttel magasabban képzelik el gyermekük továbbtanulásának helyét, azaz a nyolc általánost végzett szülő a szakközépiskolát jelöli meg leggyakrabban, a szakmunkás a szakgimnáziumot, mí­g a diplomás szülő csak érettségit adó intézményben gondolkodik, elsősorban gimnáziumban. Az iskolai végzettség olyan érték, amit a környezet nehezen í­rhat felül, ennek ellenére a szülők 100 százaléka egyetért abban, gyermekük olyan iskolát válasszon, amely az érdeklődésének és képességeinek megfelelő. Ezeket a szempontokat fontosabbnak tartják saját szempontjaiknál is. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők pedig hisznek abban, hogy gyermeküknek nem kell életre szóló döntést meghozniuk, ugyanis a későbbiekben is tudnak majd változtatni, esetleg egy pályamódosí­tással új szakmát tanulni. A válaszadó szülők kiemelkedő többsége saját magának tulajdoní­tja a legnagyobb felelősséget gyermeke helyes pályaválasztási döntésének előkészí­tésében. Másodsorban az általános iskolai tanárok felelősségét látják a kérdésben, amit a szakmai szervezetek követnek. Meglepő módon a közösségi média és a kortárscsoportok felelősségét érzik a legkevésbé erősnek. 

Megosztom