2019.05.19. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Örökmozgó gyerekek

Miért nem fáradnak el sosem?

Jakabffy Zsófia személyi edző, életmód-tanácsadó
2019.02.04  14:12   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Futkosnak, ugrándoznak, sosem állnak meg. Mi a titkuk? Egy új kutatás megadja a választ: a gyerekek izomzatának teherbírása vetekszik a versenyatlétákéval - ez azonban csak a pubertáskorig marad így. Az eredmények alapján pedig érdemes újragondolni, hogy milyen korban milyen edzésformára lenne szükség.
Anya és apa épp most fejezte be a labdázást a tízéves gyerekkel, de ő máris szalad vissza: „Játsszunk még!" De nem megy, a szülőknek kicsit ki kell fújniuk magukat. Sebaj, ő addig felpattan a mountain bike-jára, aztán a trambulinon folytatja a kertben. Honnan veszi ezt az energiát, amely kimeríthetetlennek tűnik, és amelyhez hasonlót felnőtteknél csak a legkiválóbb állóképességűek körében látunk, mint amilyenek a maratoni futók, triatlonosok és kerékpárosok?

Talán van valami hasonlóság a versenyatléták és a gyerekek fiziológiája között? Ezt a meghökkentő párhuzamot vetette fel és tesztelte egy francia és egy ausztrál kutató. Kísérletükben az atléták, a 10-12 éves gyerekek, valamint az edzetlen felnőttek álló kerékpáron végeztek félperces sprinteket, köztük szünetekkel. Majd megmérték több élettani mutatójukat. Az egyik ilyen a pulzusszám változása, amely általában hűen tükrözi az edzettséget: minél hamarabb áll vissza edzés után a nyugalmi szintre, annál fittebb valaki. Az eredmény döbbenetes volt: a gyerekek nemcsak hogy minden mutatóban felülmúlták a nem sportoló felnőtteket, hanem a pulzus helyreállásában még a versenyzőkön is túltettek! Mintha csak naponta több órát edző atléták volnának.

Fáradhatatlan izomzat

A gyerekek kis izmai páratlan teljesítményre képesek. Náluk ugyanis az izmok 55-65 százalékát ún. lassú (vörös) rostok alkotják. Ezeket igen sok ér táplálja, szemben a kevés eret tartalmazó gyors (fehér) rostokkal. A vörös és fehér rostok aránya a felnőttek többségénél általában megfordul. Egy kisebb csoportnál viszont továbbra is a vörös rostok dominálnak, leginkább közülük kerülnek ki az állóképességi sportolók.

A különféle izomrostok más és más módon jutnak energiához. A fehér rostok foszfokreatinnal és cukorral táplálkoznak (anaerob energianyerés). Előnyük, hogy rövid távon nagy erőfeszítésre képesek, és hogy az izomtömeget növelő edzések hatására idővel megvastagodnak. Hátrányuk viszont, hogy gyorsan fáradnak, aminek oka a savasodás és a laktát (amelyet helytelenül tejsavnak is neveznek) termelődése.

A vörös rostok viszont elsősorban a vérben keringő oxigént használják fel (aerob energianyerés), ami kisebb izomerőt eredményez, viszont ez sokkal tovább kitart. A gyerekek tehát sok vörös izomrostjuknak köszönhetik fáradhatatlanságukat - ám nem csak ezeknek.

Gyorsak, mégis hamar kifulladnak

A gyerekek másik előnye, legalábbis energia szempontjából, a kisebb méretük. Érpályáik igen gyorsan szállítják az oxigént, rekordidő alatt táplálva az amúgy is gazdagon erezett izmokat. „Gondoljunk az egérre és az elefántra! Az egér kicsi, és főként az aerob anyagcseréjét használja. A masszív és hatalmas elefánt viszont az anaerob anyagcseréjét" - szemlélteti az egyik kutató, Sébastien Ratel (Clermont-Auvergne Egyetem). És a kis szervezetben az oxigénszállítási idő jóval rövidebb. „De vigyázat! - figyelmeztet a kutató. - Nem lenne helyes azt mondani, hogy a gyerekek sportteljesítménye éppen olyan, mint az atlétáké. Például ha a versenyzőkhöz hasonló sebességgel futnak, gyorsan kifulladnak. Korlátaik nem anyagcsere-, hanem mechanikai eredetűek: kisebb a lábuk, több lépést kell megtenniük adott táv teljesítéséhez, rosszabb a koordinációjuk, azaz kevésbé hatékony mozgásmintákat alkalmaznak. A fáradhatatlanság benyomása főként abból fakad, hogy igen gyorsan regenerálódnak."

Sok szülő kérdezi az edzőt, milyen sportot javasol a gyerekének. A tanulmány megmutatta, hogy az izmok állóképessége a gyerekeknél általában igen jó. Ezért inkább a fittség más területeire kellene összpontosítani: a sporttechnikára, a sprintelési


Agyépítő mozgás

A mozgás a gyerekek agyi fejlődéséhez is nélkülözhetetlen. Az intenzív játéktevékenység, az egész testet igénybe vevő mozgások segítik elő például, hogy a mozgáskoordinációért felelős kisagy elérje végső formáját. Kutatások szerint különösen a pubertáskor előtti időszakban van szükség a mozgásos játék nyújtotta ingerekre.

Tanulmányok bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen mozognak, jobban alszanak, jobban tudnak figyelni, sőt jobb tanulók is. A Kaliforniai Egyetem kutatói diákok tanulmányi eredményét hasonlították össze azzal, hogy mennyi idő alatt tudnak lefutni vagy lesétálni egy mérföldet (1,6 km). Azok, akik a teszt alapján edzettebbnek bizonyultak, a tanulmányi megmérettetéseken is jobban teljesítettek. Az eredmény akkor sem változott, ha figyelembe vették a résztvevők életkorát, nemét és társadalmi-gazdasági hátterét.

Egyszóval, ha már a gyerekek az atléták bizonyos fiziológiai tulajdonságaival születnek, akkor annyit kell mozogniuk, amennyit csak tudnak. Mert a kamaszkor mindent megfordít.

Drámai változás a pubertás idején

A serdülők átlagosan inaktívabbak és hamarabb kifáradnak, mint a felnőttek. Ennek oka a hirtelen testi változások mellett, hogy fokozatosan megnövekszik az anaerob anyagcsere aránya. Vagyis maguk az izmok is fáradékonyabbá válnak. A gyors fejlődés során a serdülőknek kezelniük kell új testi sémájukat is, ebben segíthet a koordinációs készségek fejlesztése. A fáradást pedig a heti legalább háromszor-négyszer végzett, húszperces aerob edzéssel lehet legjobban leküzdeni, amelynek során a szív végig kellően magas pulzusszámon dolgozik (ez pulzusmérő órával ellenőrizhető). Ilyen például a futás, úszás, vízilabda, kerékpározás, kosarazás, foci, túrázás, kardiógépeken való edzés, spinning, step aerobic, kick-boksz, tánc, görkorcsolya. Túlsúlynál először a power walking vagy a nordic walking jöhet szóba, melyek szintén hatékonyan égetik a kalóriákat.

Az aerob edzésformák fokozzák a keringési-légzési (kardio) állóképességet. Ilyenkor a szívnek, az érrendszernek és a tüdőnek együtt kell dolgoznia ahhoz, hogy a tüdő megfelelő mennyiségű oxigént tudjon szállítani a véráramba és az izmokhoz. Ha ez a rendszer elég edzett, akkor semmiféle mozgás nem fog különösebb fáradtságot okozni.
A kutatás alapján látható, hogy az aerob fittség, legalábbis az izmok szintjén, jelentősen csökken a felnőtté válás szakaszában. Ezt tovább ronthatja a mozgásszegény életmód, ami egyenes út az elhízáshoz, az inzulinrezisztenciához és a magas vérnyomáshoz. Hogy ezeket megelőzzük, a rendszeres edzés mellett lényeges mind a túlevés, mind a túlzott koplalás és a szélsőséges diéták kerülése.

A kutatók azt az új szemléletet fogalmazzák meg, hogy minden életkorban figyeljünk fokozottan azokra a képességekre, amelyek éppen gyengébbek. Természetszerűleg erre sem a gyereket, sem magunkat nem könnyű rávenni. Olykor tehát tegyük azt, amihez nem annyira fűlik a fogunk. Ott vannak elrejtve a gyengéink, amelyekről talán nem is akarunk tudomást venni. Ha azonban sikerül leküzdeni őket, az olyan örömet okoz, ami alig hasonlítható bármi máshoz!






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás