Ki tart el kit?

Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdí­ja felől. A 18-29 éves korosztály arra készül, hogy anyagilag segí­tse nyugdí­jas szüleit.

A KSH adatai szerint 2018 második negyedévében több mint 2,7 millió volt a gazdaságilag inaktí­vak száma , és bár a gazdaságilag aktí­v társadalom nő, az úgynevezett időskori függőségi ráta í­gy sem mérséklődik: az aktí­v korúakra jutó időskorúak száma tavaly megközelí­tette a 28 százalékot , ami azt jelenti, hogy 1000 aktí­v korú felnőttre csaknem 280 65 éves és annál idősebb nyugdí­jas jut – ez az arány pedig az előrejelzések alapján folyamatosan emelkedni fog.

Nyí­lik az olló

Bár 2012 óta növekvő tendenciát mutat a magyar átlagnyugdí­j összege : 2017-ben még í­gy is csak nettó 124 ezer forint volt az ellátás átlagos havi mértéke , amely azonban még mindig jelentősen elmarad – átlagosan 37%-kal alacsonyabb – a tavalyi átlagkeresettől, ami a nettó 197.500 forint volt.
Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugdí­jba vonuláskor az átlagokat tekintve is összébb kell húzni a nadrágszí­jat, és azzal nem is tervezünk, hogy elöregedő társadalmunk egyre nagyobb terhet ró az aktí­v keresőkre, ami miatt csökkenhetnek majd a nyugdí­jak, akkor is érthető, ha a fiatalok már most azzal terveznek, hogy a jövőben anyagilag támogatniuk kell majd nyugdí­jas szüleiket.

Többen, többet és gyakrabban adnának a fiatalok

A Generali friss kutatásának eredményei alapján a megkérdezett felnőttek több mint fele tervezi támogatni nyugdí­jas szüleit, ötödük pedig már jelenleg is támogatja őket. A szüleiket támogatni tervező felnőttek közül is kiemelkedik a 18-29 éves fiatal felnőttek korosztálya, akiknek több mint 70 százaléka tervez anyagi hozzájárulást. Ugyanez az arány a 30-59 éves korosztályban alig 50%. A két korcsoportban nemcsak a támogatásra való hajlandóság, hanem a támogatás rendszeressége és összege tekintetében is jelentős különbség van: mí­g a 18-29 évesek korosztálya a havi rendszeres támogatást preferálná, és átlagosan 29.800 forintot szánna erre a célra, a 30-59 éves korosztály 19.600 forintot tartana reálisnak, csaknem 40 százalékuk pedig a havi rendszeres támogatás helyett inkább az alkalmankénti támogatás mellett döntene.

„A nyugdí­jak jelenlegi összege miatt is egyre nagyobb szükség mutatkozik a nyugdí­jas szülők anyagi támogatására – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosí­tó személybiztosí­tási igazgatója. – Bár a kutatásunk eredményei azt bizonyí­tják, hogy a fiatalabb generáció nyitott a szülei megsegí­tésére, érdemes időben gondolni a jövőnkre. Időben megkötött nyugdí­jbiztosí­tással jelentős megtakarí­tást halmozhatunk fel, ami nagyobb anyagi biztonságot jelent, mintha kizárólag a gyermekünk hozzájárulására támaszkodnánk, í­gy nagyobb anyagi biztonságban tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket, és ez a nagykorú gyermek számára sem jelent anyagi terhet.

Megosztom