2017.11.22. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

Felvettek!

Mi legyen: kollégium, albérlet vagy saját lakás?

Hubai Gergely
2017.08.15  09:58   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

2017. július 26-án kiderültek az egyetemi ponthatárok, ezzel pedig újra több ezer diák sorsa dőlt el a továbbtanulás szempontjából. Az esti ünneplés után azonban sok családnál már másnap reggel megindult a verseny a lakhatás elintézésével kapcsolatban - ráadásul lehet, hogy későn. Kollégium, albérlet, esetleg vásárlás? Melyik éri meg legjobban?
Arról nincsenek pontos adataink, hogy évente hány felvett diákot érint a költözés, de a felsőoktatási intézmények központosított elhelyezkedése miatt valószínű, hogy idén is tízezres nagyságrendben költöznek el a fiatalok a szülővárosukból. Budapesten százezernél is több diák tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében húszezer a nappali tagozatosok száma - a főváros esetében pedig a diákok körülbelül 70%-a érkezhet Pest megyén kívülről.

Jó koleszosnak lenni?

Az első kérdés, hogy vajon érdemes-e a kollégiumot választani, vagy inkább lakásban (albérletben vagy vásárlásban) gondolkodjunk. Tudni kell, hogy a kollégiumi élet elkerülhetetlen velejárója a magánszféra teljes megszűnése, illetve minden más helyiségen is osztozni kell: a konyhában vagy a zuhanyzóban sem marad magára az ember. Habár a kollégiumnak kétségtelenül erős a közösségépítő ereje, egy szoba igénylése számos szervezési problémát felvet. Egyrészt a kollégium sincs ingyen (kb. havi 8000-25 000 Ft), másrészt sosincs garancia arra, hogy felvesznek-e bennünket. A kollégiumi rendszer legnagyobb hátránya az elsőéveseknek mégis a felvételi eredmények kihirdetésének időzítése. Az diákok ugyanis általában augusztus közepén kapnak értesítést arról, hogy bejutottak-e - nemleges válasz esetén pedig a hónap végén már sokkal nehezebb jó elhelyezkedésű albérleteket találni.
Kriszti például tavaly költözött Szegedre a jogi karra, ám ő meg sem próbálta a kollégiumot. „Nekem sokkal többet jelent az, hogy vizsgaidőszakban magamban készülhessek. Körülbelül tíz négyzetméterre vagy összeszorítva jobb esetben egy, rosszabb esetben három másik emberrel. Én, aki még hangosan is tanulok, nem tudnék úgy haladni, hogy más ki-be járkál, vagy épp alszik mellettem. Szerencsére megengedhetjük magunknak, hogy egy kicsi, egyszobás lakást béreljek - ez pedig nagyon sokat hozzáad az eredményességemhez."


Venni vagy bérelni?

Ha Krisztához hasonlóan mi is egy saját kuckóban gondolkodunk, akkor már „csak" az albérlet és a vásárlás között kell dönteni. A jó döntés meghozatalához az alábbi több kérdést is meg kell válaszolnunk. az egyik például, hogy várhatóan milyen hosszú lesz a képzés, amelyre felvettek. Ha minden jól megy, és nem kerül sor mondjuk évismétlésre, akkor például az osztatlan jogászképzés öt év, az osztatlan orvosi képzés hat év - ennyi idő alatt pedig nagyjából eljutunk oda, hogy anyagilag is megéri megvásárolni a lakást a bérléssel ellentétben. Ezzel szemben főleg vidéki egyetemek esetében fordul elő, hogy a hallgatót felveszik egy BA- (alap) képzésre, az MA- (mesteri) képzést viszont inkább Pesten végezné el (pl. mert a vidéki egyetemen nincs olyan mesterképzés, amit ő keres). A hároméves képzések esetén, főleg, ha szinte biztos, hogy ennek nem lesz folytatása magasabb szinten, akkor az albérlet jobban megérheti.
Aztán azt is érdemes mérlegelni, hogy szeretnénk-e az egyetemi évek után is a városban maradni. Ez a kérdés szorosan összefügg az előzővel, bár egy kicsit független magától az egyetemi élettől. Alapvetően arról van szó, hogy a tanulmányok befejezése után a lakás bármilyen módon hasznosítható-e. Ott képzeljük-e el a jövőnket, vagy máshol? Van-e a rokonságon belül olyan családtag, akinek később kiadhatnánk az ingatlant? Sajnos erre a kérdésre a válasz szinte megjósolhatatlan - hiszen éppen az egyetem során adódhatnak olyan lehetőségek, amelyek a legbiztosabb terveket is megingathatják. Ha azonban úgy gondolkodunk, hogy az egyetem befejezése után is szeretnénk például a fővárosban maradni, akkor az évek száma miatt ismét ott tartunk, hogy inkább érdemes vásárolni. Ám ha biztos, hogy a diploma megszerzése után továbbállnánk (akár más városba, akár külföldre), akkor az albérlet ismét jobb megoldás.
És természetesen azt is ki kell tudni kalkulálni, hogy tudjuk-e vállalni az albérlet összes felmerülő költségét. Habár a bérlés elvileg olcsóbb lenne, a kezdő lakáskeresőknek sok mindenre fel kell készülniük. Például Budapest legdivatosabb egyetemi részén (VIII. kerület) egy háromszobás lakás havi díja átlag 155 000 forint (ill. 500 euró külföldi hallgatóknak). Ezen a környéken azonban számolni kell akár 15 000 forint rezsi- és 20 000 forint közös költséggel is. Emellett viszont ott van még az azonnal kifizetendő kéthavi kaució, illetve a legmenőbb helyeken a főbérlők kikötik a minimum egyéves bérlési időszakot. Máris ott tartunk, hogy az első hónap végére félmillió forintot fizettünk ki úgy, hogy az egyetem még el sem kezdődött igazán - ráadásul egy év múlva közel két és fél milliót fizetünk ki erre a lakásra úgy, hogy még mindig nem a miénk. Nyilván a példában említett háromszobás lakás lehetővé teszi az albérlőtársat, de kisebb ingatlanoknál ez nem oldható meg ilyen kényelmesen.


Társakkal jobb lehet

Az albérlet és a vásárlás között van egy érdekes átmeneti lehetőség, ami azoknak nyújthat segítséget, akik a szívük szerint inkább a vásárlásban gondolkodnának, ám az eszük szerint az albérletre kényszerülnek. Az átmeneti módszer lényege, hogy hitel vagy családi kölcsön segítségével vásároljuk meg a lakást, utána azonban keresünk magunk mellé egy vagy több albérlőtársat - ideális esetben akár az új évfolyamtársak közül. Az albérlőtársak révén nemcsak folyamatos bevételi forrásra tehetünk szert, hanem ezek a hozzájárulások egyből visszaforgathatók a kölcsön visszafizetésébe. Ez a hibrid megoldás elsősorban a 2014-es ingatlanpiaci fordulat óta egyre népszerűbb, és számos anyagi problémára jelenthet megoldást.
Ugyanakkor az egyetemista albérletek egyik kardinális kérdése, hogy mi lesz az ingatlannal a nyári szünidőben. A főbérlők nyilván nem akarnak elesni a nyári bevételtől, ugyanakkor nem szeretnének minden szeptemberben új lakókat vadászni, különösen, ha az előző bérlőkkel nem volt semmi probléma. Ezzel szemben azt is tudomásul kell venni, hogy a diákoknak nyáron nem feltétlenül van szükségük az albérletre, főleg, ha messziről érkeztek az egyetemi városba, illetve ha sok időt töltenek otthon a családdal. Ezért érdemes már a bérlés folyamata során rákérdezni a főbérlőnél a nyári kérdésre. Lehet, hogy olyan kellemes meglepetésbe futunk bele, mint Kriszti. „A főbérlőm nagyon jó fej volt, ezért belement abba, hogy júliusban és augusztusban csak fél árat fizessek. Ezt az időt általában otthon töltöm a családommal, de persze ha úgy adódik, felmehetek az albérletembe. Így kényelmesebb mindenkinek, nekem nagy segítség, és szeptemberben úgyis visszatérek még legalább három évig."






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás