Amit a margarinról dióhéjban tudni érdemes

A kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen részét képezik az étkezési zsí­rok, amelyek egyik széles körben elterjedt forrása a margarin. A margarint sokszor – ok nélkül – hátrányosan különböztetik meg a vajtól, pedig fontos leszögezni, hogy a mai margarinok a praktikus felhasználhatóságon túl a megfelelő módon és mennyiségben fogyasztva számos kedvező élettani hatással vannak szervezetünkre. Héder Éva dietetikus segí­tségével áttekintjük, hogy mit is érdemes tudni a mai margarinokról.

Margarint először 1869-ben készí­tettek III. Napóleon francia császár felhí­vására, aki a haditengerészet élelmezésére egy olcsó, a vajat helyettesí­tő, ám kevésbé avasodó zsiradék előállí­tását rendelte meg. A pályázatot Hippolyte Mí¨ge-Mourií¨s (francia kémikus, gyógyszerész) nyerte meg „margarin” nevű termékével, amit eleinte marhafaggyúból és tejből készí­tett. A végterméket a margarinsavról margarinnak nevezte el (a görög „margaron” szó jelentése „gyöngyház”, ami a margarinsav szí­nére utal).

A margarin ipari előállí­tása 1872-ben kezdődött; a termék ekkor került kereskedelmi forgalomba. A margarinokban rejlő széleskörű felhasználási lehetőségek felfedezése és a gyártók tisztán növényi alapanyagra történő áttérése viszont csak az 1950-es években gyorsult fel. A margaringyártás rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben, í­gy napjainkra a vezető gyártók az előállí­tás során táplálkozás-élettani szempontból kedvező növényi alapanyagokat használnak és az elérhető legkorszerűbb gyártási technológiákat alkalmazzák. Az üzemekből kikerülő minőségi margarinok manapság nemhogy nem károsak az egészségre, de kifejezetten előnyösek is lehetnek.

Mivel az előállí­tás igen hasonló, a vaj és a margarin közötti különbség elsősorban a felhasznált zsiradék fajtájától függ. Ha például kizárólag állati tejzsí­r felhasználásával készül a keverék, abból vaj lesz, ha pedig növényi zsí­rokat és olajokat használnak fel az előállí­tás során, akkor margarinról beszélünk. Ennek megfelelően a legtöbb sütő-, illetve kenőmargarin glutén-, laktóz- és szójamentes, de – mivel ez márkától, illetve azon belüli változattól is függ – erről mindig érdemes meggyőződni a cí­mkék segí­tségével.

A jó minőségű margarinok előállí­tásához leginkább repce-, napraforgó- és lenmagolajat használnak fel, amik természetes módon E-vitamint is tartalmaznak. Ezeknek az olajoknak magas a telí­tetlen zsí­rsav-tartalmuk, í­gy – egyebek mellett – esszenciális omega-3 zsí­rsavakat is tartalmaznak, amelyek számos kedvező élettani hatással rendelkeznek. A megfelelő mértékben , a kiegyensúlyozott és változatos étrend, valamint az egészséges életmód részeként fogyasztott omega-3 zsí­rsavak többek között hozzájárulhatnak az érfalak megvastagodásának megelőzéséhez, illetve javí­thatják azok tónusát. A Vénusz kenőmargarinok életmód portfóliójában a Vénusz Omega 3&6 kenőmargarin kedvező arányban tartalmaz omega-3 és omega-6 zsí­rsavakat, í­gy hozzájárul az egészséges táplálkozás kialakí­tásához. A Vénusz Immuno kenőmargarin D-vitamin tartalmának köszönhetően pedig hozzájárul a csontok és a fogak egészségéhez, valamint segí­ti az immunrendszer normál működését. Továbbá a növényi koleszterineknek köszönhetően a Vénusz Cardio kenőmargarin rendszeres fogyasztásával 7-10 %-al csökkentheti a koleszterinszintet akár 2-3 hét alatt.

Az élettani hatásokon túl a margarinok számos praktikus tulajdonsággal és sokrétű felhasználási lehetőséggel is rendelkeznek, í­gy mára táplálkozásunk szerves részévé váltak; ételeink í­zének és élvezeti értékének javí­tását szolgálják. Ráadásul, a Vénusz portfóliójában a vajas variánsokat leszámí­tva minden kenő- és sütőmargarin laktózmentes, í­gy a család minden tagja együtt fogyaszthatja a kedvenc süteményeket és szendvicseket.

Megosztom