2017.08.19. ,
facebookrss


Tegyük helyre az izmokat!

Gyerekek és felnőttek ezreinek adta meg és adta vissza a mozgás örömét. Dévény Annára emlékezünk.

Fillinger G. Dóra
2017.06.26  09:48   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor újra egészségesen láthatunk egy olyan kisgyereket, fiatalt, akiről a legtöbben már lemondtak. Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző, a DSGM kifejlesztője, életének hatvankét évét áldozta arra, hogy a leggyengébb újszülöttől kezdve a profi táncosig, mindenkinek megadja a feltételek nélküli mozgás örömét.
A boldog, de még tapasztalatlan szülő hazaviszi a babát a kórházból; úgy tűnik, minden rendben, de aztán telnek a hetek, és észreveszi, valami mégsem úgy történik, ahogy kellene. A baba, akit a hasára fektetett a kiságyban, a hátán fekszik. Vagy fordítva. Akár büszke is lehetne rá - hogy gyermeke már az első héten-hónapban átfordul -, ha korábban nem mondta volna neki valaki, hogy az nem jó jel. Ezután kérdezni kezd, kideríti, mi lehet a baj, majd rémülten megoldást keres. Ha szerencséje van, Dévény Anna neve ugrik fel először a világhálón a találatok között.


Ha rossz fele húz az izom...

Dévény Anna módszerénél a gyógyítás és a fejlesztés kettéválik. A gyógyítás kézzel végzett izom-ín manipuláció - amely nem masszázs. Az izomzatnak - izmok, inak, kötőszövet - a normál szöveti állapotát és helyzetét teremtik meg vele. A cél, hogy ne legyenek letapadások, zsugorodások és eltorzult helyzetek. „Ha összehúzódott az izom, és ebbe nem nyúlunk bele, és nem tesszük a kezünkkel normál állapotúvá, nem hárítjuk el a zsugorodást, akkor milyen mozgást várunk el a betegtől? - kérdezi a terapeuta. - Ha erre a rossz állapotra rádolgozik a páciens, attól csak a hibák halmozódnak. Ezek a letapadások, zsugorodások elhúzzák normális helyükről az izmokat. Ha az izom nem ott fut le, ahova a Jóisten azt teremtette, akkor, ha azt mondják, hogy vigyem a számba a levest, a fülembe fogom önteni, mert az izom rossz felé húz."

Ezzel a kezeléssel ezt a feladatot meg lehet oldani - nem tornával, mert az másra való. Ami a csodás ráadás, hogy az izomkorrekcióval egyidejűleg az inakban lévő idegvégződéseket direkt ingereljük, a bőrön keresztül. Ez lett a szülési sérülések gyógyításának a kulcsa, de csak ha minél hamarabb kezdjük a kezelést. Ahogy Anna mesél, magyaráz - tűz van a hangjában. Ma is az az elsődleges véleménye, hogy három csomagból kellene állnia a mozgásrehabilitációnak - kórképek ismerete, az egészséges mozgás ismerete és a saját testünk felfedezése - végül pedig ezt kellene transzponálni a sérülésre. Hogy miért? Mert ha a jó, egészséges mozgást szeretnénk elérni, akkor meg kell tapasztalnunk, milyen is az.

És íme, elértünk a nagy egyet nem értés kellős közepébe. Ennek oka, hogy az eddigi módszerek íróasztal mögött születtek, mozgásképzetlen emberek kitaláltak valamit, erről szól a mozgásrehabilitáció itthon és az egész világon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindenki azt erőlteti, amire a csecsemő, a gyerek vagy a felnőtt nem képes. „Nem azért nem csinálja, mert nem akarja, hanem mert nem tudja. Ha nem teszem képessé, akkor mit várok el?!"


Elkezdődött a csata

Korábban Anna húsz évig egy neurológiai osztályon dolgozott, és ezzel párhuzamosan a Berczik-módszerrel művészi tornát tanított. (Ez a módszer nem köti feltételekhez a mozgás megtanítását, hanem megnézi, mire képes az ember, és azon belül hozza ki belőle a maximumot - a szerk.) Majd egyszer csak vége lett a türelmének. Húszévi neurológiai és művészitorna-oktatással a háta mögött azt mondta, hogy kész, nem bírja tovább a neurológiát sikerélmény nélkül. Rettenetes húsz év volt, mert halálra strapálta magát - igyekezett segíteni, és el sem tudta képzelni, hogy van más út is. Aztán jött egy felkérés, hogy súlyos gerincferdült gyerekeknek tartson órákat. „1976-ban a Berczik-módszert szem előtt tartva kezdtem el a korrekció mellett a szép mozgás örömét is megadni nekik" - meséli.
A negyedik évben már haladó növendékek is voltak a csoportban. Ennek az évnek a végén egy nagyon jó kis műsort állítottak össze. Ekkor hívta fel valaki Vitray Tamás figyelmét a munkára és az eredményére. Így lett Anna közönségszavazattal győztes a Siker c. műsorban. „Ami ezután következett, az maga volt a pokol - emlékszik vissza. - Teljes kiközösítés, eszméletlenül sok munka. Még magatehetetlen kamaszokkal is megrohantak. De senkit sem tudtam elküldeni. Viszont a csata elkezdődött. Miért? Mert Dévény Anna merőben más és hatásos gyógymódot kínál, ami homlokegyenest nekimegy annak, amit eddig gondoltak a mozgásrehabilitációról.

Amikor a gyerek „beturbózik"

A nyolchónapos Kornél kúszik, mászik, örökösen mozgolódik. Ahogy előttünk játszik a szivacson, mi, laikusok meg sem tudjuk állapítani, miért van szüksége kezelésre. Pedig Kornél féloldalas baba volt, azaz csak az egyik oldalra fordította a fejét, akár hason, akár háton aludt. Édesanyja, Ágnes, még valamikor a 90-es évek elején hallott a Dévény-módszerről, és ismerősök révén került közelebb hozzá. Nem volt hát kétséges, amikor a kisfiának szüksége lett a kezelésre, hogy ezt válasszák. Most hetente egyszer, egy órát jönnek. Nehéz megmondani, hogy e nélkül a módszer nélkül mennyire fejlődött volna a baba, de azt igenis észrevenni, hogy a gyerek minden óra után „beturbózik". Sokat játszik, mozog, forgolódik. Tehát valami elindult, megváltozott. Kornél egy hét alatt jutott el a kúszástól a mászásig a kezelő segítségével. De ez minden kisgyereknél másként alakul. Ágnes véleménye szerint már nem kell túl sokáig jönniük, mert nem olyan nagy a baj, mint mondjuk más babáknál. Ilyen szempontból szerencsésnek érzik magukat.

Mézám Zsuzsanna DSGM-szakgyógytornász akkor kereste meg Dévény Annát, amikor a terapeuta a szakma „fekete bárányának" számított, mert elképzelései szembementek a gyógytorna addigi elveivel. Azt gondolta, hogy ha ennyire sokan ellene vannak, akkor biztos van benne valami különleges. Amikor találkozott vele, rögtön beleszeretett a módszerbe, és fel is vették a továbbképzésre. Immáron 17 éve kezel Dévény-módszerrel gyerekeket, hatalmas sikerrel. „Vannak persze esetek, mikor kevésbé látványos az eredmény, hiszen az itteni gyerekek 15-20 százalékán sajnos a mi módszerünk sem tud szembetűnően segíteni, de fejlődés náluk is van." Zsuzsa heti két napot dolgozik az alapítványnál, mellette magángyógytornászként fogad betegeket. De fontos számára, hogy ott legyen, ahol Anna fejleszti és javítja a munkáját. „Ha felkeres minket egy szülő egy sérült kisbabával, akkor Dévény Anna megvizsgálja a kicsit, és beszél a szülőkkel. Majd a DSGM tünettana alapján megállapítja azokat a rizikójeleket és apró eltéréseket, amelyek később a normál fejlődés akadályaivá válhatnak. Ezután jönnek hozzánk kezelésre a gyerekek."


Mire elég a támogatás?

A jogszabálytervezetet, amely 2015 áprilisában jelent meg a kormány.hu oldalán, még nem fogadták el, de a szülők bíznak abban, hogy ha ez megtörténik, az eddiginél sokkal több helyen lesz elérhető a DSGM-kezelés. Dévény Anna szerint az eddigi és a 2016-ra ígért tb-hozzájárulás nem fedezi a teljes üzemeltetést, de a létezésük feltétele. A Dévény Anna Alapítvány posztgraduális, akkreditált képzésként oktatja a módszert, amely mára komoly szakmává nőtte ki magát. A dolognak tényleg rangja van, mert a mozgásrehabilitációban először született meg az, hogy valódi gyógyítást tudnak elérni. De helye sajnos továbbra sincsen. Vannak olyan kerületek Budapesten, ahol egyetlen kezelő sem található. Pedig induláskor ez volt az alapítvány elsődleges célja - minél több helyre képzett kezelőket küldeni. A támogatott kezelés egyébként még mindig nem jelenti azt, hogy varázsütésre mindenki ingyen fogja megkapni. A magánterapeuták többsége nem akar, vagy nem tud szerződni az OEP-pel, és nincsenek is rákényszerítve.


A cikk a Családi Lap 2015 szeptemberi számában jelent meg.






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás