2017.05.26. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

A klímaváltozással jön a jégkorszak?

Ez vár ránk, ha nem teszünk a globális felmelegedés erősödése ellen.

Scheftsik Tamás
2017.02.15  10:03   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Számos hollywoodi film eljátszott már a gondolattal, hogy mi történik világgal, ha felerősödik a globális felmelegedés. A 2004-ben bemutatott Holnapután című filmben például a Déli-sarkról leválik egy hatalmas jégtábla, és ez megváltoztatja az időjárást a Föld számos pontján. Földrengések, szökőár, tornádó fenyegeti az emberiséget, a trópusokról a meleget az észak felé szállító Golf-áramlat leáll, aminek hatására beköszönt egy újabb jégkorszak. De ez „csak" egy film, nézzük, mi a valóság!
Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus, a klímaváltozás megelőzésével foglalkozó tudós, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnöke elmondta, hogy a valóság több ponton is eltér a hollywoodi fikciótól. „Hogy tisztába tegyük a fogalmakat, a globális felmelegedés nem jégkorszak, és nem is lesz az. A film abban nem tévedett, hogy a jégsapkák olvadnak, és ez hatással van az óceánokra, tengerekre, sőt, még a trópusokra is. Az aggasztó hatás sokkal inkább a vízszint emelkedésének katasztrófájában mutatkozik meg. Bár tény, hogy a Golf-áramlat lassul, de a kutatók szerint leállásától nem kell tartani ebben az évszázadban, és azt követően is nagyon valószínűtlen, bár nem teljesen kizárható. Vagyis nem köszönt ránk a jégkorszak. A lassuló tengeráramlásoknak »csupán« annyi hatásuk van, hogy azokon a területeken, ahova a meleget szállították, többek között Nyugat- és Északnyugat-Európába, a felmelegedés kisebb mértékű, lassabb lesz."

Új fajok, melegebb tél, emelkedő árak

A professzor asszonytól azt is megtudtuk, hogy bizony az, hogy nyaranta több és erősebb hőhullámmal kell megküzdenünk, a globális felmelegedés eredménye. „Aki azt gondolná, hogy egy kis meleg még elfér, az nem számol a következményekkel - mondja. - A természet működése érzékeny egyensúlyok sokaságából adódik össze, és ha valamelyik elcsúszik, az csúsztatja a többit is. A felmelegedés azt eredményezi hogy a víz körfogása felgyorsul, vagyis az eddigi csapadékos területek vagy időszakok fokozottabb vízellátással számolhatnak majd, míg a száraz időszakok aszálya tovább mélyül. Ez hazánknak és a világnak erősebb áradásokat, nagyobb és kártékonyabb viharokat, tikkasztóbb nyarakat és komolyabb aszályokat jelent. Ezt persze az állatok is megérzik, már megindult az elvándorlás az északi, hűvösebb területek felé, a kivándorló fajok helyét pedig mások veszik át."
Gyakran olyan fajok kerülnek az elvándorlók helyére, vagy jelennek meg, amelyek erősen invazívak, vagyis alkalmazkodóképességük magasabb az őshonos fajokéhoz képest. Ilyen például a néhány évvel ezelőtt megjelent harlekinkatica, amely a borászok egyik legnagyobb ellensége. A bogarak behúzódnak a szőlőfürtökbe a bogyók közé, és szüretkor is ott maradnak. A must préselésekor a katicák keserű testnedvei belekerülnek a mustba, így rontják annak ízét, zamatát. A melegebb idő hatására enyhülnek a telek is, a fagy hiánya pedig a kártevők áttelelésének kedvez. Az ellenük való a védekezés azonban nemcsak drága és mérgező, de sokszor hasztalan is, így ez rányomja a bélyegét a mezőgazdaság teljesítményére, ezen keresztül pedig az élelmiszerárakra.

Mi vár ránk?

Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímaváltozás bizonyos folyamatai megállíthatók és visszafordíthatók, míg mások sajnos nem. Ilyen például az Antarktisz egyik völgyének olvadása, amit már nem lehet kontrollálni. A víz, amely így keletkezik, az óceánba áramlik, és ha a klímaváltozás ellen a világ semmit sem tesz, akkor az évszázad végére a tenger szintje akár egy méterrel is emelkedhet. Ez pedig hatalmas károkat okozhat Velencében, Hollandiában, de víz alá kerülne többek között New York egy része is. A nyugati országok régóta védik magukat, például Hollandia, de Velence is gátakkal védekezik az emelkedő tengerszint ellen. Erre azonban a kevésbé fejlett régióknak nincs elég pénzük, ezért például Bangladesre komoly veszélyt jelent a tengerszint emelkedése. Ez igaz Vietnamra is, melynek hatalmas a partvonala. A mezőgazdasági termőterületek 7%-a kerülhet ebben az országban víz alá az egyméteres tengerszint-emelkedéssel, ám a károk ennél lényegesen nagyobbak lehetnek, hiszen még több termőterületet tesz tönkre a sós víz beáramlása. A Szahara esetleges kizöldülése szintén egy olyan probléma, melyet nem biztos, hogy meg lehet állítani. Ugyan zöldül a Szahara, ami akár örömhír is lehetne, de a brazil őserdők kiszáradhatnak, illetve valószínű, hogy az évszázad végére - a hőmérséklet-emelkedésre különösen érzékeny - valamennyi korallzátony elpusztul.
„A kutatók több olyan történést is említenek, amelyek még visszafordíthatók lehetnek. Ilyen például a szibériai jégmezők olvadása. Ezek a területek rengeteg metánt tartanak fogva fagyott állapotban. A megolvadás ezt az erősen üvegházhatású gázt a légkörbe juttatja, ami gyorsítja a globális felmelegedést. A grönlandi jég is erősen olvad. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, akkor örökre elbúcsúzhatunk a jég és a zöldellő természet alkotta különös sziget csodájától, mert a sapkák valószínűleg már sohasem fognak visszafagyni. Emellett a világnak hétméternyi tengerszint-emelkedéssel kell majd megküzdenie a szigeten most fagyott állapotban lévő vízmennyiség miatt" - vázolja fel az esetleges jövőt a professzor asszony.

Tehetünk a klímaváltozás ellen!

A kőolaj, a földgáz és a szén az ipari forradalom óta a világ mozgatórugója. Kitermelhetőségük véges, használatuk során pedig olyan gázokat (szén-dioxid, metán, ózon, vízgőz) bocsátunk a levegőbe, melyek az üvegházhatásért, vagyis a felmelegedésért felelősek. A folyamat megállítása és visszafordítása mindannyiunk érdeke, hiszen ahogyan azt prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána elmondta, ez a mi mindennapjainkra is rányomhatja a bélyegét. „Abban az esetben, ha a világ és annak vezetői nem lépnek időben, vagy esetleg úgy döntenek, hogy mégis az olaj és a gáz jelenti a jövőt, akkor hatalmas bajban leszünk. Hazánkban és azokon a területeken, ahol a melegedés hasonlóan nagy méreteket ölt, kezdetben a nyári meleg a kinti munkavégzést akadályozza majd. Ez tönkreteszi az építőipart, de nagyobb baj, hogy a mezőgazdaságban is hatalmas károk keletkeznek, az élelmiszerárak drasztikusan megemelkedhetnek. A későbbiekben a nyári melegek olyan méreteket ölthetnek, hogy az emberek kizárólag épületekben, légkondicionálókkal lesznek képesek elviselni. A hőség az állatok tömeges elvándorlásához, pusztulásához vezet majd, és az embernek olyan invazív fajokkal kell szembenéznie, mint a harlekinkatica, a spanyol meztelencsiga, a naphal vagy éppen a mosómedve. A folyamatos melegedés velejárója a légszennyezettség növekedése, az áradások, viharkárok, aszályok, tüzek nagyobbak és erősebbek lesznek. Mindez alapjaiban rengeti majd meg a gazdasági rendszereket, ami GDP-csökkenéshez és ezzel együtt recesszióhoz vezethet."
A professzor asszony azonban azt is hozzátette, hogy mi magunk is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen. „Ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha biciklire ülünk autó helyett, vagy ha gyalogolunk, ezek is sokat jelentenek. Különösen, ha sokan tesznek így. Ezekkel a kis lépésekkel ráadásul spórolhatunk, és az egészségünket is védhetjük. A lakások, házak megfelelő szigetelésével rengeteg energiát spórolhatunk, amihez kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell elégetni. Ugyanígy fontos, hogy inkább lépcsőzzünk liftezés helyett, hogy tömegközlekedéssel utazzunk, ha tudunk, és persze ha csak tehetjük, a megújuló energiaforrások mellett tegyük le a voksunkat, és várjuk ezek felvállalását választott képviselőinktől is. Ezekkel a számunkra nem nagy dolgokkal kiadásainkat is csökkentjük, és így mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy lakhelyünk élhető maradhasson."






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás