2017.05.26. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

Az érmék csillogó világa

Hogyan készülnek a pénzérmék, milyen emlékérmek vannak, miért érdemes gyűjteni őket? Cikkünkben a Magyar Pénzverő Zrt. termékeivel ismerkedhetnek meg.

Bauer Zsuzsa
2017.01.02  10:28   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Nemrégen egy különleges ötvenforintos került a kezembe, először nem is tudtam, mit kezdjek vele. Aztán amikor kiderült, hogy nyugodtan fizethetek vele a boltban, odaadtam a pénztárosnak. Ma már bánom. Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója ugyanis elmondta nekem, hogy azt a pénzérmét abból az alkalomból verték korlátozott példányszámban, hogy 70 éves lett a magyar forint. A pénzérmék, emlékérmék, érmek és gyűjtők egyedi, különleges világába leshettem be beszélgetésünk során.
Bár csak két betű cserélődik fel az „érme" és az „érem" szavakban, a jelentésük között mégis nagy a különbség. Míg az érmével (pénzérme) fizethetünk, addig az éremnek nincs névértéke, nem funkcionál pénzként. A közös bennük ugyanakkor az, hogy mindegyik típust gyártják a Magyar Pénzverő Zrt. üzemében. Itt készül az összes magyar forgalmi érme, vagyis az 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintosok, amelyekkel nap mint nap találkozunk. De születnek ám itt egyéb érdekességek is, amelyekről korábban én is csak nagyon keveset hallottam.


Gyűjtsünk pénzt kicsit másképp!

Annak eldöntése, hogy a készpénzforgalmi igények figyelembe vételével mennyi pénzérme kerüljön forgalomba, a Magyar Nemzeti Bank hatásköre. Az MNB minden évben gyártat forgalmi pénzérméket, mivel pótolni kell a kieső darabokat, amelyek például külföldre kerülnek a hazautazó turisták zsebében, vagy elvesznek itthon, esetleg elkopnak. Bár utóbbi kevésbé gyakori, hiszen egy-egy pénzérme élettartama 20-30 év is lehet. Vannak gyűjtők, akik ezekre a fizetőeszközként működő pénzérmékre specializálódnak.

„Gyűjtői célra különleges minőségű vereteket állítunk elő - mondja Horváthné Rudolf Teréz. - A normál pénzérméből az automaták percenként hat-hétszáz darabot vernek, ezek gyártás közben összeverődhetnek. Ezek az ún. verdefényes kivitelű érmék kerülnek a pénzforgalomba. A gyűjtők általában nem ezt vásárolják, hanem a tükörfényes vagy extra verdefényes kivitelt, amikor egyenként adagoljuk a lapkát a gépbe, és így szebb és fényesebb lesz az érme, miközben kéz nem érinti, nem ütődnek egymáshoz. Ezeket a különleges minőségű forgalmi érméket díszcsomagolásba, vagyis úgynevezett forgalmi sorba csomagoljuk, minden címletből kerül bele egy-egy, az ötforintostól a kétszázasig. Az ilyen kollekciókat időnként kiegészítjük egyéb, valamilyen időszerű, megemlékezésre méltó témához kapcsolható érmével. Erre példa a már említett, idén a forint fennállásának 70. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott különleges ötvenforintos, amely a forgalmi ötvenforintos érme emlékváltozata. Ezen az érmén nem az ötvenforintos címleteken megszokott kerecsensólyom látható, hanem a 70 éves forintot köszöntő érmekép. Ebből az érméből kétmillió darab készült, ami ugyanúgy a pénzforgalmi csatornákon jutott el a nagyközönséghez, mint a normál forgalmi érmék. De vertünk belőle tükörfényes extra minőségűt is, amit becsomagoltunk a forint évfordulójáról megemlékező forgalmi sorba. Egy ilyen tükörfényes forgalmi érmesor például már remek gyűjtési tétel lehet."

Miért veszik meg ezeket az érmesorokat, ki gyűjti őket? - merült fel bennem a kérdés. Mert bevallom, nekem eddig meg sem fordult a fejemben, hogy pénzérmét gyűjtsek... „A gyűjtőnek fontos, hogy megfelelő állapotú, használatba nem került érmére tegyen szert. Erre kitűnő megoldás ez a becsomagolt sorozat, amely különleges „bánásmódban" részesül a gyártás során. A benne lévő forgalmi érmék címleteinek névértéke összesen ugyan csak 385 forint, de mivel korlátozott példányszámban (például kétezer) készül és ha egyéb érmével is kiegészül, akkor akár 5000 forintot is érhet. A forgalmi érmék mellé kerülhet a forgalmi sor tematikájától függően akár ezüstérem is. Ilyen például az éppen most gyártott forgalmi sorunk, amelyben egy középkori magyar aranyforint utánzata (Zsigmond király aranyforintja) található egy aranyozott színezüst érem formájában. Az érmék értéke pedig hosszabb távon akár gyarapodhat is: nemesfém érmék esetében ugyanis a bennük lévő nemesfém értéke igazodik a világpiaci árakhoz, illetve ha korlátozott példányszámban készülnek, majd gyorsan elfogynak a forgalmazónál, akkor a gyűjtőknél a másodpiacon indulhat el értéknövekedés, a kereslet-kínálat függvényében."

Tehát akár hosszú távú befektetésként is tekinthetünk az éremgyűjtésre, amely gyakran hobbiból növi ki magát komoly vállalkozássá, szenvedéllyé. Egy olyan foglalatossággá, amely a pénzérmék által tovább viszi a történelem és a kultúra értékeit, a pénzérme ugyanis, mint megtudtam, mindig az adott kor lenyomata.


Történelem és irodalom az érméken

A Magyar Pénzverő Zrt. a forgalmi célú pénzérmék mellett emlékérméket is készít, amelyek kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank, és ugyanolyan törvényes fizetőeszközök, mint a pénzérme, rajtuk minden olyan alaki kellék megtalálható, amely pénzzé teszi őket: a Magyarország felirat a kibocsátó ország megnevezéseként, a névérték (forintcímlet), a verdejel (amely a verés helyét jelképezi, ez 1925 óta BP.), és a verési évszám. Sajátosságuk azonban, hogy zömmel nemesfémből (arany, ezüst) készülnek, de van közöttük színesfémváltozat is. A forgalmi érmékhez képest magasabb a címletük (jelenleg általában 2000 és 10 000 forint, de például aranyérmék esetében 50 000 forint is lehet), a formájuk nem mindig kerek, létezik belőlük ovális, négyzet, téglalap alakú is, és bár törvényes fizetőeszközök, nem igazán szoktak velük fizetni.


„Valóban, nem javasoljuk, hogy fizessenek velük, mivel egyedi értéket képviselnek, és elsősorban gyűjtői célokat szolgálnak. Mindig valamilyen művészi teljesítmény áll mögöttük, hiszen szobrász-, éremművészek tervezik az emlékérméket, ez pedig többletértéket ad nekik. Olyanok szinte, mint egy-egy képzőművészeti alkotás! Az értéküket továbbá az is növeli, hogy korlátozott számban készülnek, ma egy-egy témában általában 5-5 ezer darab ezüst- és színesfém érme jelenik meg. Ha pedig mindet eladtuk, akkor elkezd nőni az értékük, beindul a másodpiaci mozgás. Például az 1967-ben, 330 példányban kiadott Zrínyi ezerforintos aranyérme ma akár három millió forintot is érhet!" Az emlékérmét az MNB azért bocsátja ki, hogy rajtuk keresztül a magyar történelem, kultúra kiemelkedő eseményeire, személyiségeire ráirányítsa a közfigyelmet, hogy azokról megemlékezzen, nemzeti értékeinket így is megőrizze, és továbbadja a következő generációknak. Ennek fényében készült sorozat például a középkori magyar aranyforintokról, a magyar származású Nobel-díjasokról, a magyar nemzeti parkokról, irodalmi személyiségekről, feltalálókról, találmányokról, nemzeti emlékhelyeinkről, magyar várakról - mely sorozatok ma is újabb és újabb elemekkel bővülnek.

„2014 óta a drágább nemesfém- mellett színesfémváltozatot is kibocsát a jegybank. Ennek az érmének ugyanolyan az érmeképe, mint nemesfémváltozatának, csak rézötvözetből (általában réz-nikkel) készül. Az ezüst emlékérmének tízezer forint a névértéke, az ötvözeté kétezer. Az alacsonyabb névérték lehetővé teszi, hogy a kisebb pénzűeknek, fiataloknak, diákoknak is megfizethető áron tudjunk egy ilyen értéket kínálni. A színesfém érméknél nyilván nem lehet nemesfémérték-növekedésre számítani, de egy gyűjteményt el lehet velük kezdeni, akár már gyerekfejjel. De az is előfordulhat, hogy csak egyet-kettőt vesz meg valaki, mert személyes kötődést érez az érmén megjelenő témához.. Igyekszünk mindig olyan tematikákat választani, amelyek népszerűek vagy nagyon aktuálisak. 1984 óta például minden alkalommal készülnek emlékérmék a nyári olimpiához kapcsolódóan, ezeket nagyon szeretik a gyűjtők. Az évfordulók is remek alapot szolgáltatnak egy-egy kibocsátáshoz. Idén 150 éves a Fővárosi Állatkert, erre téglalap alakú emlékérme készült két- és tízezer forint értékben, vagy jövőre lesz Arany János születésének kétszázadik évfordulója, amire nemcsak ezüstérme, hanem közkívánatra egy kisméretű, tízezer forintos címletű arany pénzérme is megjelenik az MNB kibocsátásában."

Karácsony, születésnap, ballagás, esküvő - egyedi ajándék az ünnepeltnek!

Karácsony közeledtével sokak számára okoz fejtörést, hogy milyen egyedi ajándékkal lephetné meg szeretteit. Jó alternatívát jelent az emlékérem, amit akár interneten keresztül is megrendelhetnek. A forgalmi és emlékérmék mellett ugyanis érmeket is gyárt a Magyar Pénzverő Zrt. Az éremnek nincs névértéke, nem lehet vele fizetni, valójában egy szép kisplasztika. Ugyanúgy készül, mint az emlékérme, de kevésbé kötött a témaválasztás területén, ez pedig megkönnyíti az ajándékozhatóságát. „Egyedi, különleges ajándék lehet egy ilyen érem gyerekszületésre, születésnapra, névnapra, vagy ballagás, diplomaosztó, házasságkötés, házassági évforduló alkalmából. Ezekből a témákból mindig van készleten adott éremképpel készült vert érmünk, de létezik olyan kivitelű is, amelyre például egyedi üzenetet tudunk vésni, vagy akár fényképet is tudunk rá másolni, így valóban személyre szabott ajándékhoz juthatunk. Az ezüstérmeink általában 42,5 mm átmérővel, 1 uncia súlyban (31 gr) készülnek, az értékük húszezer forint. De színesfém érem is van a kínálatunkban, amelyre ha rátesszük a fotót, szöveget, egyedi lesz, hiszen csak az az egy darab fog létezni belőle, és már 10 ezer forint alatti áron hozzáférhető. Zömmel családi eseményekre készítünk érmeket, de cégek is rendelnek tőlünk saját évfordulóikra, vagy például elismerésként a dolgozóknak, nyugdíjba vonulásra, emlékül konferenciák résztvevőinek, üzleti partnereknek."
Az érem szintén egy különleges, maradandó ajándék: a nemesfémből készült önmagában, anyaga miatt is értékálló, de a színesfém érem is egyedi, mert csak néhány darab, esetleg az az egyetlenegy darab létezik belőle a világon.


Hogyan lehetek éremgyűjtő?

Ha valaki komolyan akarja venni a gyűjtést, előbb-utóbb rá kell jönnie, hogy specializálódnia kell, valamilyen területre kell szűkítenie az érdeklődési kört. Rengeteg téma létezik, és természetesen nemcsak nálunk, hanem más országokban is készülnek szebbnél szebb és értékesebbnél értékesebb érmék és érmek. „Van olyan gyűjtő, aki csak egy bizonyos ország pénzérméit akarja gyűjteni, és őt nem érdekli más, csak az adott ország kibocsátásai. Van, aki témára szakosodik, a téma pedig átnyúlhat az országhatárok felett. Ha valaki például a zenei motívumokat gyűjti, akkor őt a japán, az ausztrál, a kanadai, a magyar és az összes többi nemzet érméi is érdeklik, ha azok a zenéhez kapcsolódnak. Vagy maradhat országon belül, és gyűjtheti például a magyar irodalom alakjait. Mert nagyon szép tud lenni, ha valakinek megvan ezüstérmén egy szépen elrendezett sorban például a Weöres Sándor, Tóth Árpád, Örkény István születésének vagy halálának évfordulójára készült emlékérme, amelyet aztán bővíthet a jövőben megjelenő hasonló témájú, magyar költőnek vagy írónak emléket állító érmékkel."

Nem mindegy azonban, hogyan és hol tároljuk az érméket, érmeket. Hiszen ezek valójában képzőművészeti alkotások, amelyeknek óvni kell az állagát, értékét, ugyanakkor méltóbb helyet érdemelnek az asztalfióknál. „Az érméket kellő védelmet adó, átlátszó műanyag kapszulába csomagoljuk, így áruljuk őket. Kínálunk díszdobozt is, abban egyenként lehet tárolni őket, illetve van eleve gyűjtődobozzal együtt készült sorozatunk. A gyűjtők általában albumban, rekeszekkel felszerelt, fedéllel ellátott tálcákon tartják féltett kincseiket, de van, aki éremtartó szekrényt készíttet. Sőt, olyat is ismerek, aki egy bank értéktrezorjában tartja az érméket, és otthon csak a róluk készült fényképes albumot nézegeti, rendezgeti."

Bár több mint húsz éve dolgozik Horváthné Rudolf Teréz a Pénzverőnél, mégsem vált gyűjtővé. Sőt, úgy került ide hajdanán, hogy alig tudott valamit a pénzérmék és érmek világáról. „Külkereskedői végzettségem van, akkoriban egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet erre a lehetőségre. Így cseppentem bele, és aztán itt ragadtam. De egyébként ez jellemző a kollegákra is, hogy ha valaki ide kerül, majd megismeri és megszereti ezt a munkát, világot, sokáig itt marad. Általában nem leszünk gyűjtők, de ha felmerül, hogy valamilyen alkalomra ajándékot kell adni, először biztosan a saját termékünkre gondolunk. Mert tudjuk, hogy nem egy megszokott tucatárut adhatunk így meglepetésként, ennek biztosan örülni fog az ajándékozott, és mindenki más is a környezetében meg fogja csodálni ezt a különleges, egyedi ajándékot."

A cikk a Családi Lap 2016 decemberi számában jelent meg.






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás