2018.02.25. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

A legalattomosabb mentális betegség: a borderline

A személyiségzavarok egyik legveszélyesebbike - egy olyan szindróma, amit még kezelni is nagyon nehéz.

Nagy Niki
2016.07.18  09:00   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

A BPD hatalmas nyomást helyez a hozzátartozókra és barátokra, de az igazi áldozata egyértelműen az ebben szenvedő alany, aki valójában saját gondolkodása csapdájába kerül, ami ellen nem tehet semmit.
Milyen egy borderline-os ember?

Nehéz néhány tünetet meghatározni, amelyek biztosan mutatják, hogy valaki borderline-os - más néven határeseti szindrómás - mivel ez a betegség általában más mentális zavarokkal együtt jelenik meg. Valójában inkább egész tünetegyüttesről beszélhetünk, amiben szerepelhet a depresszió, a túlzott eufória, az egyedülléttől való rettegés, az önpusztító magatartás, a szeretethiány, és még rengeteg szélsőséges megnyilvánulás.
A borderline zavarban szenvedő emberekre a csodálat és a gyűlölet gyors váltakozása a legjellemzőbb. Kutatások bebizonyították, hogy nagyon nehezen képesek felismerni mások érzelmeit, ezért ha valaki ellentmond nekik, rögtön személyeskedésnek, támadásnak veszik. A korábbi szeretetük rögtön gyűlöletbe csap át. Sok laikus azt hiszi, hogy ez a bipoláris zavar tüneteihez hasonlíthat, de míg a borderline-os személy hangulata akár naponta változhat, addig a bipoláris zavartól szenvedők évente csupán 2-4 eufórikus szakaszt élnek át, amelyek néhány hétig tartanak, a többi időszakban pedig mély depresszióba süllyednek.


A gyerek nem lehet borderline-os?

A borderline személyiségzavart csak 18 éves kortól diagnosztizálják, de már korábban észlelhetőek a kialakulás tünetei. Gyerekkorban még azért nem beszélhetünk BPD-ről, mert ilyenkor még csak kóros személyiségvonásokként azonosítják azokat a jeleket, amelyek később a borderline-hoz kapcsolódnak. Már ilyenkor is fel lehet ismerni azt, hogy valószínűleg kiben alakul ki majd a személyiségzavar: a veszélyeztetett tinédzsereknél gyakori az önpusztító magatartás, az alkoholizmus, a droghasználat és az olyan evési rendellenességek, mint a bulimia vagy az anorexia. Jellemző, hogy már fiatalon élnek szexuális életet, és gyakran váltogatják a partnereiket, mivel kötődést keresnek, de hamar csalódnak. Már ekkor is megfigyelhető, hogy a csodálat és a gyűlölet nagyon gyorsan váltakozik bennük, de ezt még könnyű elbagatellizálni, és a tinédzserkorra fogni - később azonban egyértelművé válik, hogy valójában borderline-ról van szó.

Mitől alakul ki?

A személyiségzavar gyakori olyanok esetében, akiket gyerekkorukban vagy pszichésen, vagy fizikailag, esetleg szexuálisan is bántalmaztak - ez az a betegség, amit egyértelműen vissza lehet vezetni a gyerekkori sérülésekre. Ha a beteget fiatal korában bántalmazzák, nem nevelik következetesen, a szülők szenvedélybetegek vagy droghasználók, a gyerekben nem formálódik az egészséges ragaszkodás és kötődés.
Ahhoz azonban, hogy a borderline valakinél kialakuljon, szükség van arra, hogy genetikailag hajlamos legyen a személyiségzavarra. Ahogy a depresszió esetében is különböző kutatások jelennek meg arról, hogy örökölhető és a génjeinkben van, de társadalmi- és szociális nyomás hatására is kialakulhat, úgy a BPD is hasonló elven működik: a genetika is szerepet játszik benne, de ugyanúgy a környezeti hatások a fő mozgatórugói.

A cikk folytatását ITT olvashatják el.





A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás