2018.10.19. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Mindenkit csípnek!

Az enyhe teleket követő kullancsinvázió miatt egész Európában nő az élősködő okozta megbetegedések száma.

Családi Lap
2016.03.03  14:00   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén tavasszal is kullancsinvázióra számíthatunk, hiszen az enyhe, csapadékos tél kedvezett a többféle betegséget terjesztő élősködőknek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, az óvodai játszótereken is elkaphatják, akik nem védettek. A betegek mintegy 30%-ában súlyos lefolyást mutató kullancs-encephalitis betegség védőoltással megelőzhető, a Lyme-kórt viszont csak a csípés elkerülésével lehet kivédeni. A kullancs-encephalitis elleni oltásokat (ez első két adagot mindenképpen) még a fertőzésveszély-mentes időszakban kell beadatni, azaz az oltási sort célszerű a napokban elkezdeni.
Az elmúlt évek enyhe telei kedveztek a környezet változásaihoz nagyon jól alkalmazkodó kullancsok elszaporodásának, ezért a szakemberek szerint 2016 tavaszától ismét kullancsinvázióra lehet számítani Magyarországon. Ez pedig a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség - a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kóros esetek - számát is megnövelheti. 
A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik. A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen, hiszen már olyan helyekről - Németország egyes régióiból, Svájcból, Litvániából, a skandináv országokból és Oroszországból - is érkeznek bejelentések, ahol korábban a betegség nem volt jelen.


Gyógyszer nincs, védőoltás van

A vöröshasú vagy közönséges kullancs által terjesztett kullancs-encephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban. A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte - ebből 40-70-et Magyarországon-, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet. "Ennek az az oka - magyarázza dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense -, hogy a betegség második fázisa „mindössze" a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad."
A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7-14. napon jelentkeznek - fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés - eginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak. A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a csípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat.


A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor - mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására - súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet - az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet -, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul" - hívja fel a figyelmet dr. Torzsa Péter. A szakember elmondta: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában - 1-2%-ában - okozhat halált. A vírus három altípusa közül a távol-keleti a legveszélyesebb, ennek halálozási aránya meghaladhatja a 20%-ot.

Európában a betegség előfordulása az életkorral nő, a legtöbb esetet idősebb korban jelentik és a férfiaknál magasabb a betegség előfordulási aránya. A szülőknek különösen fontos megjegyezniük, hogy a kullancs-encephalitis tünetei gyermekkorban gyakran nem egyértelműek, emiatt a betegség nehezebben ismerhető fel.


A kullancs nem válogat!

A kullancsok parazita életmódot folytató nagyméretű atkák, amelyek az ember, a szárazföldi emlősök, a madarak és a hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk.
A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít. Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna menti térségek és a Balatoni régió nagy kockázatú területek, míg fertőzött megyéink Sopron, Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye.
A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. - Az enyhe, csapadékos időjárás - mint amilyen az elmúlt tél is volt - optimális körülményeket teremt a kullancsok átteleléséhez és szaporodásához."


A szakma is ajánlja a megelőzést

Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a súlyos lefolyású - nem ritkán komoly maradványtünetekkel gyógyuló - kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák: a védőoltás több éve az Országos Epidemiológia Központ által ajánlott oltási körben van.
A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka - azaz április-május - előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már ezen a héten érdemes elkezdeni!" - emlékeztetett dr. Torzsa Péter.


Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amelyikkel az oltásokat elkezdték. Az alapvédettség kialakításához három adag oltás szükséges, amelyet a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban is be lehet adatni.
Alapesetben az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd újabb 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Ha gyors immunizálás szükséges, akkor az oltások közötti időszak lerövidíthető. Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos vagy az oltóközpont ad részletes tájékoztatást.
Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancs-encephalitis elleni védőoltást, de Európában az átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80% feletti.átoltottságnak köszönhetően 10 év alatt 60%-kal csökkent az encephalitis esetek száma.
Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon még mindig nagyon alacsony, csupán 5-15% az átoltottsági arány"- húzta alá dr. Torzsa Péter.

A Lyme-kór és tünetei

A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket - ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség - eredményezhet.






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás