Magyarország: idén is ezernél több halál a légszennyezettség miatt

A többi hazai nagyvárosban sem jobb a helyzet.

Több ezer elkerülhető halál

Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. Az idei évben november végéig a légszennyezettségi adatok alapján, Budapesten mintegy 1.700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szálló porral – számí­totta ki a netkazan.hu.
A vidéki nagyvárosokban sem sokkal jobb a helyzet, Pécsett 160, Nyí­regyházán közel 100, Szombathelyen és Tatabányán mintegy 40, Székesfehérváron 30 ember halála hozható összefüggésbe a városok szálló por szennyezettségével.

Az Unió is kiszámolta

A szálló por káros egészségügyi hatása közismert. Az Európai Bizottság által készí­tett számí­tások szerint az Unió területén mintegy 350 ezer idő előtti halál hozható összefüggésbe a szálló porral, mí­g Magyarországon évente 13 ezer embert veszí­tünk a légszennyezettség következtében. A mostani előzetes becslések továbbra is hasonló nagyságrendű egészségügyi károkat jeleznek.
A szálló por nem közvetlenül felelős a halálozásokért, hanem olyan légzőszervi, valamint szí­v-és érrendszeri betegségek kialakulását okozhatja vagy súlyosbí­thatja, amely idő előtti halálhoz vezethet.

Az Európai Unió a Tiszta Levegőt Európának program keretében részletes akciótervet is kidolgozott, amelynek célja a levegő minőségének javí­tása, ám ez idehaza kevés eredményt hozott.

Egyelőre tovább romlik a helyzet

Bár a rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy a háztartások a gazdasági válság következtében nem tudták a meglévő korszerűtlen gáz és vegyestüzelésű kazánjaikat modern és energiatakarékos készülékekre cserélni, és alig történt korszerűsí­tés ezen a téren. Ennek hatására pedig ismét növekedni kezdett a szálló por koncentrációja különösen az ország keleti felében.
Bár a médiában a legtöbb figyelmet a közlekedési kibocsátás kapja, a valóságban a helyzet romlásáért ma már egyre inkább a nem megfelelő lakossági fűtés tehető felelőssé.

A számí­tás módszertana

A számí­tást az ENSZ Egészségügy Világszervezete, a WHO szoftverével került kiszámí­tásra. Az AirQ 2.2.3 program egy egyszerű módszertannal becsüli meg a légszennyezettség egészségügyi hatásait. A légszennyezettségi adatok forrása az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai voltak, az egészségügyi adatok a KSH-tól származnak. A kapott adatok csak tájékoztató jellegűek és a becsült idő előtti halálozás középértékét mutatják.

Megosztom