Ezeket egye fehérliszt helyett

A fehér búzaliszt bár az egyik leggyakoribb tartósélelmiszer a háztartásokban, ennek ellenére számos betegség kialakulásában szerepet játszhat a túl gyakori fogyasztása. Persze nem kell lemondani a liszttel készült ételekről, hiszen ma már több, magasabb tápértékű helyettesí­tője is akad. Hogy mik azok, arról a teljesség igénye nélkül Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.

Teljes kiőrlésű liszt
Amennyiben valaki le szeretné cserélni a fehér finomí­tott búzalisztet, úgy általában a teljes kiőrlésű változatot rakja bele a bevásárlókocsiba. A legtöbb „sima” búzaliszttel készült ételhez, mint például kenyér, pizza, jól használható, bár a süteményekhez nem igazából ajánlott. Hogy mégis miben jobb, mint a finomí­tott liszt? Röviden annyiban, hogy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét, í­gy a csí­rát és a korpát is. Ebből fakadóan magasabb az élelmi rost,- fehérje,- vitamin – és ásványi anyag tartalma a finomí­tott termékekkel szemben. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a megfelelő anyagcseréhez, segí­t a kiegyensúlyozott vércukor értékek elérésében.

Graham liszt
A teljes kiőrlésű liszthez igencsak hasonlí­t a Graham liszt, ugyanúgy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét. A különbség csupán annyi, hogy ennek a szemcsemérete nagyobb, ebből kifolyólag lassabb a felszí­vódása, í­gy később is lehet tőle megéhezni. A vércukorszintet is csak lassan emeli meg, í­gy cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják (természetesen a megadott szénhidrát határokon belül). Véletlenül se gondoljuk róla, hogy gluténmentes!

Tönkölyliszt
Magas fehérje, vitamin és ásványianyag-tartalma miatt kiemelkedik a többi liszt közül. A tönkölybúzalisztből í­zletesebb, tovább eltartható kenyerek süthetők, a normál búzalisztes társaikhoz képest. Bár lényegében bármely búzalisztből készült étel elkészí­téséhez is tökéletes választás. Természetesen a tönkölybúzából is létezik teljes kiőrlésű változat, ami nagyobb szemcsemérettel és korpatartalommal rendelkezik- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Zabliszt
Rostban és vitaminokban gazdag, de szénhidrátban szegényebb – röviden í­gy lehetne jellemezni a zablisztet, ami az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Fehérjében és zsí­rban gazdagabb a normál búzalisztnél, ezért lassabban is szí­vódik fel, í­gy cukorbeteg és inzulinrezisztensek is fogyaszthatják. Kiváló béta-glükán (egyfajta élelmi rost) forrásnak tekinthető a zab, amely elősegí­ti a vér koleszterinszintjének csökkenését, az immunrendszer megfelelő működését, és segí­theti a fogyókúrát is. Jól alkalmazható az ételek sűrí­téséhez és sütemények készí­téséhez.

Durumliszt
Magas fehérjetartalmú búzaliszt, melynek bár nem kiemelkedő a rost tartalma, mégis ideális választás lehet cukorbetegek számára. Ennek oka, hogy a benne lévő keményí­tőt (amilóz) csak lassan tuja lebontani a szervezetünk, nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Elsősorban tészta készí­tésére alkalmas, de cukrászsütemények és édes tészták alapanyagául is szolgálhat.

Megosztom