Húsfogyasztás a diéta alatt

Sokaknak a diétáról a fogyókúrázás jut először eszükbe, pedig hazánkban jellemzően cukorbetegség, tejcukor-, lisztérzékenység, illetve tejfehérje- allergia esetén kezdenek bele az emberek az étrendváltoztatásba. Henter Izabella, dietetikus szakértővel arra kerestük a választ, hogy mit szabad ennünk egy táplálékallergia miatt követett diéta során, illetve ártalmas- e ilyenkor a hús fogyasztása?

Félmillió magyart gondoznak cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. íllapotuk javulása nagymértékben függ életmódjuktól, étrendjüktől. Az ideális testsúly elérése és megtartása javí­tja a vércukor mellett a vérzsí­rszinteket is. A megfelelő izom- zsí­r arány eléréséhez elengedhetetlen a testmozgás és a változatos, jó minőségű fehérjebevitel, ezért a diéta során a sovány húsok fontos szerepet játszanak.
Vannak olyan betegségek, elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők.

Valódi allergiáról akkor beszélünk, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha kiiktatjuk az étrendből a tünetet okozó alkotórészt nincs panasz, és í­gy a diéta már nem is tűnik olyan szörnyűnek, hisz jobb lesz tőle a közérzet, megszűnnek a kellemetlen, legtöbbször bélrendszert, légutakat vagy bőrt érintő tünetek.

Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ez gáztermelődéssel jár, ami puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszí­váshoz, esetleg hasmenéshez vezethet.

Gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra érzékenyen reagál a bélrendszerünk, többek között például glutamátokra, szí­nezékanyagokra, tartósí­tószerekre, szulfitokra, szalicilátokra ezt intoleranciának nevezzük.

A különbség a kettő között, hogy az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, még a kis mennyiség elfogyasztása után is, addig az intolerancia tünetei dózis-függők. A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak, vagy gyakrabban eszik. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség pl.: a laktóz intoleranciás betegek többsége, megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszí­nt, azonban vannak, akik a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.

Mit tegyünk, hogy megelőzzük az étel-intolerancia miatt kialakuló tünetek?• Tisztában kell lenni azzal, hogy mely ételek okoznak problémát, ezeket pedig érdemes kerülni, vagy csak minimális mértékben fogyasztani!

• Étteremben vagy vendégségben, kérdezzünk rá, hogyan készül a kiválasztott étel, került-e bele olyan anyag, amelyet nem tolerál szervezetünk!

• Mindig olvassuk el a csomagoláson szereplő feliratokat!

Sokan gondolják, hogy a diétás kezelésnek nem lehet mellékhatása, pedig itt előfordulhat valamilyen hiányállapot kialakulása. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosí­tása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (a borjú, és marhahúst kivéve).

A lisztérzékenység (cöliakia) felszí­vódási zavar, mely a lakosság 1-2%-át érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és akár felnőtt korban is kialakulhat, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.

Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, mí­g a húskészí­tmények közül csak a gluténmentes termékeket szabad vásárolni.

Gyakran tartalmaznak glutént a: hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészí­tmények, amin az áll, hogy „aroma gluténnal” vagy „glükóz/dextróz búzából készült”, a hatályos rendeletek szerint gluténérzékenyek fogyaszthatják, hiszen ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben. A húsok sokféleképpen í­zesí­thetőek, többféle étel készülhet belőlük í­gy hosszútávon gazdagí­thatják a diétázók mindennapjait.

Az egyre növekvő számú diétázók tájékozódását segí­ti a hazánkban is 2004-ben érvénybe lépő EU szabályozás, mely többek között tartalmazza az élelmiszerek allergén jelölését.

Megosztom