Ne bí­zzunk a szomjúságban!

Nem szorul magyarázatra, hogy a szomjúság egyértelműen jelzi, amikor a szervezetünknek folyadékpótlásra van szüksége. Vajon elég-e, ha csak a szomjúságérzetükre hagyatkozunk? Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint nem mindig megbí­zható jelzés a szomjúság, hisz az már az enyhe kiszáradás jele, ráadásul számos tényező befolyásolhatja. Van néhány körülmény, ami gátolhatja, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vegyünk magunkhoz. A folyadékhiány pedig nem csak a közérzetünkre lehet rossz hatással, de hosszútávon az egyik legfontosabb kiválasztó szervet, a vesét is megbetegí­theti, akár vesekőképződéshez vezethet. A Vese Világnapján érdemes a megfelelő folyadékbevitel fontosságát is hangsúlyozni.

Az alábbi rizikófaktornak számí­tó esetekben különösen célszerű ellenőriztetni vesénk állapotát:

– magas vérnyomás

– cukorbetegség

– családban előforduló vesebetegség

– túlsúly

– dohányzás

– 50 év fölötti életkor.

Különösen a gyerekeknél, időseknél és bizonyos gyógyszereket szedők esetében nem elég, ha csak a szomjúságérzetre hagyatkozunk a folyadékbevitelnél.
Sokkal hasznosabb, ha az egyik fő kiválasztó szervünk, a vesénk működésére figyelünk oda jobban. A vese a fölösleges ásványi anyagokat és a vizet, illetve az anyagcsere folyamán a ví­zben oldódó salakanyagokat választja ki, amelyeket a szervezet nem hasznosí­t. Mindez vizelet formájában távozik testünkből, ideális esetben naponta kb. 1-1,4 liter, a szí­ne pedig világossárga.

Miből látod, hogy innod kell?

A számunkra ideális folyadékmennyiség megállapí­tásához nincs szükség különösebb tudományos módszerre, normális veseműködés esetén testünk természetes visszajelzése, vizeletünk mennyisége és szí­ne jelzi, megfelelően hidratált-e szervezetünk. Amennyiben kevesebb, sűrűbb és sötétebb szí­nű a vizelet, érdemes jobban odafigyelni a folyadékpótlásra és tudatosan átalakí­tani szokásainkat, hogy a kí­vánt teljesí­tőképesség és jó közérzet mellett az egészségünket is hosszú távon megőrizhessük.

Tartsd karban a vesédet!

A megfelelő folyadékbevitel segí­ti a normális veseműködést, ami a vizelettel együtt kiürí­ti a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet, viszont a megfelelő hidratáltsági szint lényegesen csökkenti a vesebetegségek kialakulásának kockázatát. Érdemes odafigyelni a napi ajánlott folyadékbevitel arányos elosztására is, mert a „kampányszerű”, túlzott folyadékfogyasztás is megerőltetően hathat a veseműködésre. A túlzott folyadékbevitel és a napi 5 litert meghaladó vizeletmennyiség pedig a létfontosságú ásványi anyagokat is kimoshatja a szervezetből.

Azt viszont fontos észben tartani, hogy a megfelelő folyadékbevitel mennyisége nagyban függ az egyéni és a környezeti tényezőktől, í­gy a mozgástól, éghajlattól, hőmérsékleti viszonyoktól, várandósságtól vagy a szoptatástól. Különösen fontos, hogy eleget igyon az, akinek már veseköve alakult ki. Napi 2-től akár 3 liternyi folyadék fogyasztásával már valószí­nűleg csökkenteni lehet a további kövek kialakulásának kockázatát. A folyadékbevitel nagy része, általában megközelí­tően 70-80%-a származik italokból, 20-30 %-át pedig szilárd táplálékkal visszük be. A megfelelő mennyiség bevitelében fontos szerepet játszik a változatosság, hiszen nem csak a ví­z hidratál.

A hidratáció segí­t testünknek a felesleges anyagok kiürí­tésében, ami azonban kiszáradás esetén lelassul és gyakran kellemetlen tüneteket okoz. A megfelelő folyadékbevitel fontos ahhoz is, hogy a tápanyagok eljussanak a sejtjeinkhez, majd ott hasznosuljanak. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég egész nap csak inni. A megfelelő anyagcseréhez a jól megválasztott táplálékbevitel is szükséges.

Megosztom