Mire számí­thatnak a kivándorló magyar fiatalok?

A magyar fiatalok Hollandiában érezhetik magukat a legjobban, az angol kortársaik értékrendje áll hozzájuk a legközelebb, s bár a rendszerváltozás idején még talán nem is éltek, legjobban még mindig a volt szocialista országbeli kortársaikhoz hasonlí­tanak.

A European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben nyilvánosságra hozott legújabb adatai alapján végzett vizsgálat arra volt kí­váncsi, hogy a Magyarországon legnagyobb kivándorlási hajlandóságot mutató Y generáció (azaz az 1981 és 1998 között születettek) értékrendje mennyire tér el a kivándorlás főbb európai célországaiban élők értékrendjétől. Nos, nagyon.

Az eredmények összefoglalása

Sok kutatás jelzi a kivándorlási kedv növekedését, különösen a fiatalok között. A kutatók arra kerestek választ, hogy milyen társadalmi, értékrendbeli környezetbe kerülnek a kivándorlók. Elemzésük fókuszában az Y generáció, vagyis az 1981 és 1998 között születettek, a ma 16-33 évesek csoportja állt.

Rövid elemzésük azt jelzi, hogy az ország elhagyása mellett döntő fiatalok – egyéb nehézségek mellett -, a magyartól esetenként jelentősen eltérő értékrenddel szembesülhetnek, ami nemcsak a beilleszkedést, hanem az ottani életüket is megnehezí­theti.

A célországokra jellemző újí­tókedv vonzó a magyar fiatalok számára, mivel az újdonságra való nyitottság tekintetében nem térnek el az ott élőktől. Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok összességében Hollandiában érzik magukat a legjobban és Spanyolország értékrendje áll a legtávolabb tőlük.

A célországok Y generációjával összevetve viszont a magyar Y generációsok sokkal fontosabbnak tartják az egyéni ambí­ciókat, mint a szolidaritást, és külföldi kortársaikkal összevetve már újí­tókedvben is lemaradnak mögöttük. Ebben sokkal jobban hasonlí­tanak a többi volt szocialista ország Y generációjába tartozókhoz. Az értékrend alapján a kortársak körében egy átlagos magyar Y generációba tartozó fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban.

A magyar fiatalok értékrendje

Az ábrán jól látható, hogy a magyar fiatalok újí­tókedv tekintetében sokkal jobban hasonlí­tanak a legtöbb nyugat-európai célországban élőkhöz, mint itthoni, saját honfitársaikhoz. Ebből a szempontból tehát pozití­vumként is megélhetik a váltást. Ugyanakkor szolidaritás szempontjából ezen országok lakosai kifejezetten távol állnak a magyar fiataloktól, mivel rájuk inkább az egyéni ambí­ciók jellemzőek.

Ha a célországok teljes lakosságának értékrendjét nézzük, akkor a magyar fiatalok Hollandiában találhatják meg a magukéhoz leginkább hasonló felfogást, mí­g a spanyol értékrend az, amely minden tekintetben jelentősen eltér a magyartól.

Az ábrán az is látható, hogy a magyar fiatalok az újí­tókedvben közelebb állnak a nyugat-európai célországok értékrendjéhez, mint a teljes magyar lakosságéhoz, azonban a következő elemzés rámutat, hogy a célországok Y generációs fiataljai szintén lényegesen újí­tóbbak, mint a teljes lakosság.

Konzervatí­vak és önzőek lennénk?

Az ábrán jól látható, hogy külön csoportot képeznek a volt szocialista országok és a kivándorlás európai célországai: a kibocsátó és a befogadó országok Y generációinak értékrendje tehát markánsan eltér egymástól.
A volt szocialista országok Y generációs fiataljai a kivándorlási célországok Y generációsaihoz képest kevésbé újí­tóak és kevésbé szolidárisak: sokkal inkább hajlanak az önmegvalósí­tásra, azonban mindezt nem újí­tó, hanem konzervatí­v értékek mentén tennék.

Az értékrend alapján egy átlagos magyar Y generációs fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban kortársai körében. A magyar fiatalokétól önzetlenség szempontjából a leginkább eltérőnek a spanyol fiatalok mutatkoznak, akik számára az egyéni ambí­ciók jóval kevésbé fontosak, viszont annál szolidárisabbak. Újí­tókedv szempontjából a holland fiatalok állnak legtávolabb a magyaroktól. Mindkét értékrendszert tekintve a legkülönbözőbbnek a svéd fiatalok mondhatók.

Az értékrendek különbségeinek okait nehéz pontosan meghatározni, mivel nagyon összetett folyamatok során alakulnak ki. Annyi azonban biztosan látszik, hogy még az Y generációra is jelentős hatással van a szocializmus öröksége: ezzel magyarázhatók a volt szocialista országok és a kivándorlási célországok közötti értékrendbeli különbségek. A volt szocialista országokban élő fiatalok felnőtté válása a rendszerváltást követő bizonytalansággal teli időszakban kialakuló kapitalizmus idejére esett. Ez állhat e fiatalok nagyfokú önmegvalósí­tási igényének hátterében, mely azonban a biztonságigényt megjelení­tő értékőrzéssel párosul.

Megosztom