Erdély ismeretlen oldala

Történelmi emlékek, kulturális látnivalók, máig őrzött hagyományok, természeti szépségek hí­vogatják az Erdélybe látogatót. ím ha ezúttal letérünk a népszerű útvonalakról, eddig ismeretlen, varázslatos tájakra juthatunk el.

Nagyváradi kiruccanás

A város régi épületei, parkjai folyamatosan szépülnek, új hidak, bevásárlóközpontok épülnek. Hangulatos óvárosa az év minden szakában elvarázsolja a látogatót. A hí­res szecessziós épületek, a sorra nyí­ló kávéházak a múlt század elejének hangulatát idézik. Miattuk is érdemes legalább pár órát, egy-két napot szánni a városra, még ha eredeti szándékaink szerint csak átutaztunk volna rajta.
A Nagyvárad jelképének számí­tó Fekete Sas Palota helyén régen a Sas fogadó állt, ahol az első magyar szí­nházi előadást tartották. A központban épült a Holdas templom, melyen mindig az éppen aktuális holdállást láthatjuk. A legismertebb nevezetesség azonban a katolikus székesegyház, az ország legnagyobb barokk temploma, ahol Szent László hermáját őrzik, és ahol a legenda szerint a lovagkirályt eltemették. A róla elnevezett templom a főtéren található, a Sebes-Körös partján. Ugyanitt áll a városháza, melynek 46 méter magas tornyából madárperspektí­vából is megcsodálhatjuk a várost.
Ady Pece-parti Párizsában járva ne mulasszunk el meginni egy kávét a szí­nház melletti EMKE kávéházban. A költő itt találkozott először múzsájával, Lédával. Váradon töltött éveit idézi az Ady-múzeum kiállí­tása.

Cseppkövek és medvecsontváz

Ha rövidebb, egynapos kirándulásra van csak lehetőség, látogassunk el a Nagyváradtól 80 kilométerre található, a helyiek körében is népszerű Medve-barlangba, amelyet véletlenül fedeztek fel 1975-ben, egy robbantás alkalmával. A körülbelül 45 perces vezetett barlangtúrán gyönyörű karsztképződményekben gyönyörködhetünk. Romániában itt található a legtöbb barlangi medvétől származó őskori lelet, és egyedülálló a 15 ezer éve kihalt állatok egy példányának itt látható csontváza is. Egy kardigánt nyáron is vigyünk magunkkal, mert a barlangban a hőmérséklet csupán kb. 10 Celsius-fok, a páratartalom pedig 97 százalékos egész évben.

Királyi kastélyok, várak

Az I. Károly román király által épí­ttetett sinaiai PeleÅŸ-kastély Európa egyik leglátványosabb palotája. Az eredetileg nyári rezidenciának szánt épület 3200 négyzetméteres, 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van. A gazdagon dí­szí­tett szí­nházterem, a koncertterem, a fegyverterem, a tükrök terme, a régi zeneterem, a császári lakosztály ma mind látogatható. A fafaragások, az intarziás bútorok és az ólomüvegek a legtöbb nézelődőt ámulatba ejtik. A PeleÅŸ-kastély közelében épült fel a PeliÅŸor-kastély, amely 70 szobájával ugyan kisebb, mint idősebb párja, de fafaragásai, a szobák berendezései fejedelmi székhelyül szolgálnak ma is I. Mihály és a királyi család számára, amikor Romániába látogatnak.

A Brassótól csupán 30 kilométerre található Bran-kastély (képen fent) szerepet játszott a törökök elleni védekezésben, a 15. század végén kereskedőházzá vált, később őrtoronyként használták. Aztán a királyi család lakott benne, 1947-től múzeumként üzemel. Bár Drakula kastélyának hí­vják, a havasalföldi vajda, akinek szigorú és kegyetlen büntetési módszerei adták a róla szóló legenda alapját, csupán rövid ideig, vendégként lakott az épületben. A szűk, labirintusszerűen kanyargó folyosók, a titkos szobák mégis turisták ezreit csalogatják ide.

Ahol Drakula született

Drakula vajda szülővárosa 1999 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A máig is lakott középkori várral büszkélkedő Segesvár hí­res a sötét korszakot idéző fesztiváljáról, melyhez a kockaköves, szí­nes házakkal szegélyezett hangulatos utcák szolgálnak kiváló dí­szletül. Jómódú céhmesterei emeltették a vár köré a néhol 15 méter magasságot is elérő falat. Védelmi funkciót betöltő őrtornyokat is épí­ttettek, szám szerint 14-et, melyek közül 9 még ma is áll, őrizve a céhek nevét. A Segesvárt felkereső turisták kivétel nélkül elzarándokolnak a hí­res diáklépcsőhöz, melynek megmászása ma is kihí­vást jelent. A fedett lépcsősor az iskolások védelmét szolgálta eredetileg. A 300 lépcsőből mára már csak 175 grádics maradt az átépí­tések következtében.

Bástyák, tornyok, kapuk

Szakértők szerint Brassó egyike Európa legépebben megmaradt középkori településeinek. A város központjában található gótikus Fekete templom az 1689-es tűzvész után kapta a nevét. Hatalmas méretei, a 3993 sí­pot számláló, 76 regiszteres orgonája, középkori falfestményei és keresztelőmedencéje, a 16-18. századi anatóliai szőnyeggyűjteménye egyedülálló Délkelet-Európában.

A történelem ódon hangulata lengi körül a városnézőt, ha ellátogat a Tí­márok, a Kovácsok, a Lenszövők, a Kötélverők bástyájához, a Posztós, a Takács, a Graft-bástyához, a Fekete és a Fehér toronyhoz, a Schei- és a Katalin-kapuhoz, az épen megmaradt középkori városfalhoz, vagy ha felmászik a fellegvárba. A főtéren magasló egykori tanácsháza homlokzatán látható Brassó cí­mere, és ez az épület rejti a város történeti múzeumát.
Brassó-Poiana egy nagyszerűen kiépí­tett, talán a legnépszerűbbnek számí­tó turistaparadicsom egész Romániában. A jól jelzett turistaösvények, a teniszpályák, úszómedencék, lovaglási lehetőségek mind a tökéletes kikapcsolódást szolgálják a nyári időszakban. A tél pedig nagy számban vonzza ide a sí­előket. A többféle nehézségi fokozatú pályák a kezdők és a tapasztalt sí­elők számára is alkalmas terepet jelentenek a sportoláshoz.


Hétvégén ha felmegyünk a hegyekbe…

Kevésbé kiépí­tett, a világ zajától távoli, vadregényes tájakat is találunk ebben a régióban, Brassótól kissé nyugatra. Erdély legmagasabb hegyvonulata a Fogarasi-havasok. A Déli-Kárpátok 2000 méter fölötti csúcsai egyedülálló panorámát nyújtanak. Az egész évben kiváló túrázási lehetőséggel csábí­tó csupasz bércek megmászása azonban az átlagnál komolyabb állóképességet igényel, és a magashegyi környezettel együtt járó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást is megköveteli. ím minden erőfeszí­tést kárpótol a szinte páratlan természeti környezet, a mélykék vizű tengerszemek, a nyáron is hűs, tiszta levegő, és a nyugalom, amely körbeveszi itt az embert.

A legmagasabb orom megmászására érdemes legalább 3-4 napot szánni. Választhatunk, hogy autónkat a hegy északi oldalán, Viktóriavárosban hagyjuk, és onnan kapaszkodunk fel jól jelzett ösvényen az erdőben, vagy a Transzfogaras szerpentinjein feljutva a Balea-tónál (képen fent) parkolunk le, és innen indulunk kelet felé, hogy aztán a Podragu-tó partján lévő menedékházig jussunk, ahol éjszakázunk (többágyas szobákban vagy a tó partján felállí­tott sátorban). Másnap aztán a ViÅŸtea-nyeregbe feljutva a ViÅŸtea-csúcsot (2525 m) érintve már szinte kellemes sétának tekinthető a gerincen a Moldoveanu (2544 m) meghódí­tása. Az időjárás azonban közbeszólhat, és akár egy teljes nap veszteglésre is í­télheti a túrázót (ezért fontos, hogy bőségesen bánjunk az idővel, ha ide tervezzük a vakációt).

Megosztom