Ma bátran flörtölhet

Francia tudósok szerint, verőfényes napsütésben közel duplájára emelkedik a sikeres flörtölés esélye, mí­g borult időben kár próbálkoznunk.

Nicolas Guéguen, a szociálpszichológia francia professzora érdekes tudományos kí­sérletet hajtott végre. Azt próbálta meg kiderí­teni, hogy az időjárás miként hat a nők flörtölési hajlandóságára. A kí­sérletben egy 20 éves „vonzó” fiatalembernek kellett megszólí­tania ismeretlen, 18-25 közötti fiatal hölgyeket az utcán, és el kellett kérnie a telefonszámukat.

A csábí­tási kí­sérleteteket felosztották napsütéses és borult napokra, és arra voltak kí­váncsiak változik-e a nők hajlandósága arra, hogy kiadják a telefonszámukat.
A kí­sérlet, egyértelmű siker volt, mert napsütéses napokon a nők közel ötöde, 22,4%-a adta meg a telefonszámát, mí­g borult időben majdnem felére esett a válaszadási hajlandóság, és csak 13,9%-uk engedett a csábí­tásnak.

A tudományos eredmény új ablakot nyithat a flörtölni vágyók előtt, annál is inkább, mert a kutatás eredményét a neves Social Influence c. szaklap is megjelentette.

Guéguen professzor munkásságában nem ez az egyetlen érdekes eredmény. Korábban azt vizsgálta, hogy a pincérnők ruhájának szí­ne miképpen hat a borravaló nagyságára. 272 éttermet megvizsgálva kapta azt az eredményt, hogy a vörös ruhás pincérnők 15-25 százalékkal több borravalót kapnak a férfi vendégektől, mintha más szí­nű ruhában lennének. A tudós szerint a vörös szí­n megnöveli a nők szexuális vonzerejét és ez állhat a magas borravaló hátterében.


Nyitottabbá tesz a napfény, a fényhiány depresszióval járhat

Bár a fenti kí­sérlet kissé komolytalannak tűnhet, nem ez az egyetlen tudományos eredmény, amely a napfénynek a szociális viselkedésre gyakorolt pozití­v hatását vizsgálta. Korábbi eredmények szerint napfényes időben sokkal nagyobb eséllyel vagyunk hajlandóak például idegeneknek kérdőí­vet kitölteni, vagy nagyobb borravalót adunk, mint egyébként.

A jelenség hátterében a melatonin nevű hormon állhat, amelynek termelődése napfény hatására csökken, a téli-őszi borongós időben, a korai sötétedés idején viszont fokozódik. A szervezet ezzel a hormonnal segí­ti a mély alvást. A melatonin magas szintje a szervezetünkben azonban az ébrenlét idején lehangoltsággal, rosszkedvvel, súlyos esetben depresszióval is járhat.

 

A skandinávoknál nincs függöny az ablakon

Aki Svédországban jár, meglepődve tapasztalhatja, hogy a svédek például egyáltalán nem használnak függönyt az ablakokon, bárki kedvére beleshet a másik házába és életébe – í­rja a muanyagnyilaszaroarak.hu.

Ez a szokás is részben azért alakult ki, hogy több fény jusson be az ablakon keresztül a házakba, í­gy csökkentve a fényhiányt. Az északi államokban ugyanis lényegesen magasabb a depressziósok és öngyilkosságok aránya, amit egyértelműen a fényhiánnyal hoznak összefüggésbe. Ez alól egyedül Izland jelent kivételt. A tudósok szerint ebben az országban a rendkí­vül magas halfogyasztás pótolja a D-vitamin hiányt, amit a szervezet a napsütés hatására állí­t elő, í­gy kompenzálva a fényhiányt.

Csökkentsük mi is a fényhiányt!

A téli depresszió minket sem kí­mél, sőt a Kárpát-medence különleges fekvése miatt az őszi-téli időszakban a szomszédos országoknál lényegesen magasabb a borult napok száma. Érdemes tehát tudatosan felkészülni erre az időszakra. Sokat segí­thet a kiszámí­tható napirend kialakí­tása, ami hatékony ellenszere a lehangoltságnak. A testmozgás pedig boldogsághormont szabadí­t fel, ami eredményes terápia lehet a rosszkedv ellen.

Érdemes minél több időt tölteni a szabadban, még borult időben is, hiszen í­gy több fény ér minket, mint otthonunkban. De lakásunk tudatos átalakí­tása is sokat segí­thet. A nagy ablakfelületek, világos falak, vagy a jó megvilágí­tás mind segí­thet, de példát vehetünk a skandinávoktól is. A nappali időszakban húzzuk el a függönyöket az ablakok elől, ahol lehetséges.

Megosztom