Kétélű fegyver a szelén

Az utóbbi évek kutatásai rávilágí­tottak arra, hogy a szelénnek szerepe lehet korunk szí­v-és érrendszeri betegségeinek megelőzésében.

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából ismert Selene Holdistennő nyomán szelénnek nevezte el. Az elnevezés azért is találó, mert miként a Holdnak, a szelénnek (Se) is két oldala van. Az elsőt, a károsat, a mérgező és rákkeltő hatású oldalát viszonylag korán felismerték.

Az utóbbi évtized kitartó és napjainkban is folyó intenzí­v kutatómunkája azonban pozití­v hatásait is bizonyí­totta a biológiában: egyes betegségek kialakulásában, kezelésében és megelőzésében. Fontos megemlí­teni, hogy a jód után ez volt a második mikroelem, amelyről sikerült igazolni, hogy a szelénhiány pótlásakor a hiánytüneteket ki lehet küszöbölni.

 

A szí­v-és érrendszer védelmében

Kí­na Keshan tartományában már 1935-ben felütötte fejét egy rejtélyes betegség, mely fatális szí­vizom degenerációval járt. 1979-ben sikerült bizonyí­tani, hogy ennek a szí­vbetegségnek az okozója a szelén hiánya, melynek pótlásával a betegség gyógyí­tható, ill. megelőzhető. Az utóbbi évek kutatásai rávilágí­tottak arra is, hogy a szelénnek szerepe lehet korunk szí­v-és érrendszeri betegségeinek megelőzésében.

 

Pajzs a ví­rusok ellen

A sejteket károsí­tó szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosí­tó hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az un. oxidatí­v stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni.

Ilyenek például a már emlí­tett szí­vproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. Számos kedvező tulajdonsága mellett a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző.

 

Hormonális eltérések és meddőség

A magyar lakosságban gyakori a pajzsmirigy betegségei, ill. a női és férfi meddőség problémája, melyek összefüggésben vannak a Se hiányával. Ismert, hogy nemcsak a jód-, hanem a szelénhiány is pajzsmirigy rendellenességekhez, súlyos esetben halálhoz vezethet. Korábbi kutatásban meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfiak esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége.

 

Fontos a személyre szabott dózis

Hazánk a mérsékelten szelénhiányos államok közé tartozik Európában, azért kiegészí­tő pótlásáról fontos gondoskodnunk. Ugyanakkor fontos, hogy ne essünk túlzásokba, azaz ne vigyünk be a szükségesnél nagyobb mennyiséget. Alapvető farmakológiai megállapí­tás, hogy olyan anyag, amelyiknek semmilyen mellékhatása nincs, annak valószí­nűleg gyógyhatása is hiányzik. Meg kell találnunk tehát azt a tartományt, (általában 150-200 ug/nap), amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük.

Tudnunk kell azonban, hogy az antioxidáns hatású Se a kí­vánatosnál nagyobb koncentrációban toxikus és betegségek kiváltására is képes. A beteg egészségének szempontjából minden paramétert egyidejűleg és gondosan kell mérlegelnünk. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállí­tani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.

Megosztom